Románia ma is retteg a szétdarabolástól
Irta: postaimre - Datum: 2014. April 11. 07:18:43
Nem szétdarabolva lesztek (vagyis a területek), csak a zsidó horda rablott és Romániának nevezett részei kerülnek vissza eredeti helyükre. Kelemen Hunor szerint a román politikai elit tagjai pártállástól függetlenül a mai napig attól tartanak, hogy Románia feldarabolható, egyes területei elcsatolhatók.
Teljes hir
Nem szétdarabolva lesztek (vagyis a területek), csak a zsidó horda rablott és Romániának nevezett részei kerülnek vissza eredeti helyükre. Kelemen Hunor szerint a román politikai elit tagjai pártállástól függetlenül a mai napig attól tartanak, hogy Románia feldarabolható, egyes területei elcsatolhatók.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke - aki a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betölti Romániában - az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság 2014-es tanulmányi napjai keretében a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tartott elõadást a román politizálás hagyományairól, sémáiról.
"A mai napig nem hitték el, hogy ez az ország az övék, ezt megkapták. Úgy gondolnak az országukra, hogy az bármikor elveszíthetõ, szétdarabolható, elvihetõ" - ecsetelte a román politikai szemlélet jellemzõjét az RMDSZ elnöke. Hozzátette, ez a bizonytalanságérzet gerjeszt bizalmatlanságot a román politikusokban a kisebbségekkel és sajátosan a magyarsággal szemben.
Az ország egységének féltésével magyarázta a miniszterelnök-helyettes az erõs központi kormányzáshoz való ragaszkodást is. "Mindig úgy érzik, ha kiengedik Bukarest kezébõl a hatalmat, az ország szétesik" - mondta.
Kelemen Hunor szerint az ország nemzetállami jellegéhez való viszonyulás az utóbbi 25 évben alig változott, és arra sincsen remény, hogy ez hamar megváltozzon. "Tulajdonképpen a kisebbségek beolvasztásának az egyik módja, hogy folyamatosan emlegetik a nemzetállami jelleget, és mindent annak rendelnek alá, hogy ezt megerõsítsék" - jelentette ki.
Hozzátette, érzékelhetõ változás a román mentalitásban, de ez sokkal lassúbb, mint amilyenre a magyarság vágyik. Úgy vélte, az Erdély Romániához való csatlakozását kimondó 1918-as gyulafehérvári nagygyûlés századik évfordulója vezethet el oda, hogy a román társadalom alaposan átgondolja a nemzeti kérdést, és levonja belõle a következtetéseket. Kelemen Hunor jó jelnek tartja, hogy egyre nagyobb odafigyelés övezi a román történészek egy szûk csoportjának munkáját, akik - elrugaszkodva a tabuktól - új megközelítésben láttatják Románia 20. századi történelmét.
Link