Orbán Viktorral és tettestársaival Dunát lehetne rekeszteni
Irta: postaimre - Datum: 2012. July 01. 07:18:05
Link A magyar fiatalok egyre nagyobb hányada nem romkocsmákban mereng, hanem elhúz az országból és vissza se nagyon néz. Alkalmatlan magyar politikusokkal viszont tényleg Dunát lehetne rekeszteni, élükön Orbán Viktorral.


Teljes hir
Link
A magyar fiatalok egyre nagyobb hányada nem romkocsmákban mereng, hanem elhúz az országból és vissza se nagyon néz. Alkalmatlan magyar politikusokkal viszont tényleg Dunát lehetne rekeszteni, élükön Orbán Viktorral.

Pécs, Debrecen és mondjuk Kaposvár teljes lakossága is elférne abban a félmilliós tömegben, amely a permanens külföldre dobbantást tervezi, és akkor még nem is beszéltünk arról a több százezer fõrõl, aki már kintrõl integet a kalandvágyból itthon maradóknak. Eközben a legújabb kori magyar exodus egyik fõ felelõse a parlamentben romkocsmában merengõ fiatalokról vizionál.
Kifejezetten kellemetlen, amikor egy politikus teljesen elveszti a valósággal való viszonyt és saját rögeszméivel folytat végtelen párbeszédet. Az már egyenesen riasztó, amikor ez egy miniszterelnökkel történik, akinek az ország vezetése lenne a dolga. Orbán Viktor saját bejáratú magánvalóságába záródását már jó ideje figyelhetjük például a tragikomikus gazdasági szabadságharc kapcsán, így ez az újabb tünet senkit sem érhetett meglepetésként. Ettõl még végtelenül elkeserítõ, ahogy egész Magyarország helyzete is.

Orbán kijelentését a romkocsmákban merengõ (értsd: henyélõ) fiatalokról, illetve a Dunát elrekeszteni bíró (remélhetõleg azért nem oda dobandó) diplomásokról egyszerûen el lehet intézni azzal, hogy nem igaz. Minden valamirevaló felmérés szerint nem csupán a diplomások, hanem a merengõ bölcsészek is lényegesen jobb eséllyel szereznek munkát, mint a nem egyetemet végzettek, annak pedig, hogy körükben szintén növekszik a munkanélküliség, az az egyik fõ oka, hogy az Orbán-Matolcsy duó unortodox gazdaságpolitikája az elmúlt két évben azt a csekély növekedési potenciált is kiölte a magyar gazdaságból, amelyet egy beszámítható gazdaságpolitika talán ki tudott volna hozni.

A kérdés azonban már évek óta nem az, hogy szereznek-e a fiatalok (bölcsészek, informatikusok, szakmunkások közösen) munkát Magyarországon, hanem, hogy egyáltalán akarnak-e. Nem. A harminc éven alattiak majdnem fele alig várja, hogy külföldre indulhasson, a felméréseket pedig empirikus tapasztalatok tömege támasztja alá: ismerõseink, barátaink tömege hagyta el Magyarországot az elmúlt néhány évben, és jó részük nem is nagyon gondolkozik a visszajövetelen.

Már rég nem csak a megalázó fizetések elõl külföldre menekülõ orvosokról és ápolókról beszélünk, hanem egy egész korosztályról, az életüket épp megkezdõ magyar fiatalokról, akik közül lassan csak az marad az országban, aki egy idegen nyelvet sem beszél, és nem is hajlandó, avagy képes megtanulni. Mindezt túl egyszerû lenne elintézni a kétségkívül sokkal magasabb nyugati fizetésekkel: abban az országban, ahol végzõs gimnazisták színdarabban gondolkodnak arról, hogy innen el kell húzni, valami borzalmasan nincs rendben. A magyar fiatalok az országot megmérgezõ légkör elõl menekülnek, elegük van az egyre inkább bezárkózó, sértett nemzeti öntudatból, az ellenõrzés nélkül áradó korrupcióból, a hatalmi arroganciából - úgy általában Magyarország mindenre alkalmatlan politikai elitjébõl és annak végtermékébõl, amellyel valóban Dunát lehetne rekeszteni.

Mindez persze messze nem csak Orbán hibája. Míg a rendszerváltás után egy ideig legalább az illúziónk meglehetett arra, hogy lassan, de valamerre haladunk, az elmúlt legalább bõ egy évtized a felelõtlenségrõl, a pofátlanságról, alkalmatlanságról és az ezt elfedni próbáló hisztériakeltésrõl szólt, amelynek következményeit bármikor láthatjuk, ha a szembejövõk arcába nézünk az utcán. Magyarország gazdasági és mentális lecsúszása folyamatos, leszámítva talán Bajnai Gordon szûk egy évét. Azok, akiknek nincs választásuk, élnek és egyre inkább halnak itt, azok viszont, akiknek van, elhúznak. Pech, hogy többnyire a legtehetségesebbekrõl van szó.

Ha így megy tovább, pár éven belül nem marad más, csak Romország romkocsmája, ahol Orbán Viktor és tettestársai merengenek az elkúrt jövõn. Ha kis szerencsénk van, addigra kívülrõl integetünk.
Link