Riasztó adatok: halálozásban Európa-bajnokok vagyunk
Irta: postaimre - Datum: 2012. July 02. 04:56:22
A KSH frissen közölt adatai szerint 2011-ben továbbra is Magyarországon haltak meg a legtöbben daganatos betegségben.
Teljes hir
A KSH frissen közölt adatai szerint 2011-ben továbbra is Magyarországon haltak meg a legtöbben daganatos betegségben.
Bár néhány éven át nem változott, tavaly pedig némileg csökkent a magyarországi halálozási arány, a magyar mutatók uniós szinten továbbra is kedvezõtlenek - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzésébõl.
A Magyarország 2011 címû, most közzétett kiadványban kifejtették: a teljes halálozási arány nálunk a 27 uniós ország átlagának a másfélszerese, a keringési betegségek miatti csaknem a duplája, míg a daganatok okozta halálozás 43 százalékkal haladja meg az uniós átlagot. A százezer lakosra jutó, valamint ezen belül a keringési betegségek okozta halálozás az uniós országok azon negyedébe sorolja Magyarországot, amelyben a legtöbben halnak meg. Európában Magyarországon van a legtöbb tüdõrákos, a daganatok miatti halálozás aránya pedig az egész kontinensen itt a legmagasabb.
A születéskor várható élettartam a rendszerváltás óta valamelyest nõtt, ám az uniós átlaghoz és szûkebb környezetünkhöz képest is Románia kivételével gyengébbek a magyarországi életesélyek - írta a KSH, hozzátéve: ennek egyik fõ oka az egészségtelen életvitel, de számos szociális, társadalompszichológiai tényezõ is szerepet játszik benne.
Kitértek arra: Magyarország drogfertõzöttsége uniós viszonylatban kedvezõbbnek számít, de a fiatalok veszélyeztetettsége egyre nõ, a közvélemény és a szülõk pedig valószínûleg alábecsülik azt a veszélyt, amit a drog jelent a fiatalabbakra.
Elõrelépés: nõ az egynapos kezelések száma
A KSH elemzése szerint az utóbbi évek leglátványosabb változása a kórházi egynapos ellátási esetek számának gyors növekedése volt: míg 2006-ban 58 ezer, 2010-ben már 130 ezer olyan aktív, "magas szakmai-technikai ráfordításigényû ellátási feladatot sikerült a beteg 24 óránál rövidebb benntartózkodása mellett ellátni". Ezzel együtt az elmúlt húsz évben valamelyest csökkentek az ország különbözõ térségeiben élõk ellátásának minõsége közötti különbségek, ám az egyenlõtlenségek még mindig fennállnak.
Magyarországon tízezer lakosra számítva 34 orvos van, ezzel az uniós középmezõnyben vagyunk. Tavaly csaknem 34 ezer orvos dolgozott az országban, az üres orvosi állások aránya a Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon a legmagasabb. A KSH rámutatott arra, hogy az orvoshiány csökkenése nem várható, mivel az orvosi egyetemeken diplomát szerzõk száma 2009 óta kevesebb, mint a külföldre távozó orvosoké. A migráció oka elsõsorban az európai szintnél nagyságrendekkel alacsonyabb magyarországi fizetés, de jelentõs a szerepe a rosszabb hazai munkakörülményeknek és az általános társadalmi bizonytalanságnak is - írta a KSH.
A Magyarország 2011 címû kötetben bemutatják a társadalom legfontosabb jellemzõit, a népesedési viszonyokat, a munkaerõpiac alakulásának fontosabb tényeit és folyamatait, valamint az életkörülmények alakulását. Képet adnak a hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatokról, a nemzetgazdaság fontosabb ágazatainak teljesítményérõl, és röviden áttekintik a környezet állapotát, valamint az energiatermelés és -felhasználás alakulását is.
Link