PI élete
Irta: postaimre - Datum: 2014. April 24. 09:25:57
A zivatart megúsztam szárazon. Most értem haza a tekerésbõl, mert volt egy fuvarom. Áruszállítás Judapestre. Elég jó lett a részidõm, de a délutáni futóedzést kihagyom. A bal bokám teljesen használhatatlan, a térdeim, mióta elkezdtem nyújtani, lazítani, rugdosni, fájdogálnak és ha terhelem, csak rosszabb. Az öklöm újra sikerült szétverni. A fene essen bele! Vera tegnap este mondta, hogy mit is várok, maholnap 50 éves leszek. Dehogy leszek! Már rég elmúltam.
Teljes hir
A zivatart megúsztam szárazon. Most értem haza a tekerésbõl, mert volt egy fuvarom. Áruszállítás Judapestre. Elég jó lett a részidõm, de a délutáni futóedzést kihagyom. A bal bokám teljesen használhatatlan, a térdeim, mióta elkezdtem nyújtani, lazítani, rugdosni, fájdogálnak és ha terhelem, csak rosszabb. Az öklöm újra sikerült szétverni. A fene essen bele! Vera tegnap este mondta, hogy mit is várok, maholnap 50 éves leszek. Dehogy leszek! Már rég elmúltam.

Most ne számítsatok semmilyen bolondériára, politikai elemzésnek látszó tûnõdésre. Az orosz mánia kezdi elkapni a gépszíjat, s mire ezek bármit is felfognak, máris a nyakuk köré csavarodott. Sietek az írással, mert déltõl nyelvórám van. Bartelezünk.

A fejemben egy ideje a „gatteros” jár, bár lehet, hogy elõhozom a padlásról apucikám fûrészét és elkezdem a rönk-ölést. Kétemberes, de Mátéra is ráfér a huza-vona. Ha el tudjuk itthon is szelni hosszába a törzset, akkor nem fordulok segítségért máshova. No meglátjuk!

Egyébként valami „érthetetlen” ok miatt nálunk is dívik a nosztalgia. Fiam lehozatta velem a régi erõsítõt a padlásról. Szépen kipucolta, kontaktokat megpucolta és most ezzel dönget.



Elnyûhetetlen darab. Annak idején 500 Rubelbe került, ami nem kis összeg volt, de nem volt mire költeni a zsoldot.

Ez a kalkulátor is elõkerült. Igazi ékesség. Programozható, már majdnem számítógép és nagyon pöpec most is. Biztos nem véletlen, hogy ezt a korszakot éli és az sem, hogy ezek a muzeális darabok még mindig megvannak.





Sajnos a harckocsi valahová elkallódott, de ha nagyon akarok, tán akad még egy-két használható vasdarab is a lomok közt. A minap rá is akadtam egyre. Már el is felejtettem, hogy ez is van. Brutális darab. nem mutatom meg.

A minap nekiültem verset fabrikálni, de nem tetszett. Kitöröltem. Nem azért, mert nem tetszett.
Ma reggel bicajozás közben azon méláztam el a Határ út közepén, hogyan lehet megnyerni egy háborút úgy, hogy egyetlen csatában sem gyõzök. Egy pillanatra megvilágosodtam, de már elmúlt. Úgy dereng, mintha a válasz az lett volna, hogy csak az „gyõzhet”, aki nem akar nyerni!