Fantomlepke-holokoszt
Irta: postaimre - Datum: 2014. April 27. 10:37:30
A neurolingvisztikai programozás újabb gyöngyszeme. A holokoszt valódi története modern lepkebõrkötésben! Mi mennyi? Attól függ ki monggggya! Fantomlepkék támadása: így született az ország legdrágább legelõje Tízmilliárdos (!) kártérítést követelt volna a hatóság egy kokadi erdésztõl.
Teljes hir
A neurolingvisztikai programozás újabb gyöngyszeme. A holokoszt valódi története modern lepkebõrkötésben! Mi mennyi? Attól függ ki monggggya! Fantomlepkék támadása: így született az ország legdrágább legelõje Tízmilliárdos (!) kártérítést követelt volna a hatóság egy kokadi erdésztõl. Végül 1,5 milliárdra csökkentették a keleti lápi bagolylepke hernyóinak állítólagos elpusztítása miatt. Kokad a Délkelet-Nyírségben fekvõ Hajdú-Bihar megyei község a román határ mellett, Debrecentõl dél-keletre harmincöt kilométerre.

Az e héten kedden megtartott bírósági tárgyalás merõben új fordulata, hogy az ügyészség a hernyópusztítás miatti kártérítés követelése helyett inkább az élõhelyben okozott kárra koncentrál. Ez esetben a hernyó­pusztításos ügyet le kell zárni. Ez nem volt ismert a keddi tárgyalás elõtt feltárt tények leírásakor. Kedden tanúkat hallgattak ki és a terület gazdája szakértõi véleményt nyújtott be, ami a hernyópusztítás képtelenségét mutatta ki.

Elõzmények

Az elõzmények pedig a következõk. A keleti lápi bagolylepke (Arytrura musculus) hernyóinak pusztításáért bírságolnának egymillió kétszázötvenezer forintra egy jó nevû erdõmérnököt, aki Kokad község területén lévõ gyepmûvelési ágú, körülbelül hathektáros, félig lápos földrészletét szerette volna legelõvé alakítani. Ezért kellett ritkítania a cserjés, bokros, rekettyefüzes terület egy részét. Az ügyészség vélelmezése szerint e füzek vesszõin éltek a bagolylepkék hernyói, hernyóbábjai, petecsomói.

Gabnai Ernõ engedélyt kért az Erdészeti igazgatóságtól. A rekettyefüzeket etikusan télen vágta ki. Egyes információk szerint az Igazgatóság viszont nem a cserjék, hanem mintegy hatvan köbméter fa kivágására adott engedélyt a hathektáros területen, melynek egy része Natura 2000-es védettsé­gû láp. Viszont az erdészet véleménye szerint mindez munkaszervezési okokból ésszerûen együtt jár a cserjetakarítással, amennyiben a kivágandó cserjék fajai nevesítve lettek a bejelentésben. Mezõgazdasági terület lévén úgynevezett fásításból történõ fakitermelés történt. Ezért erre nem vonatkozik az erdõtörvény, de engedélyköteles. A fákat a gazda kitermelhette, mert a bagolylepkék létére és védettségére senki sem hívta fel a figyelmét. Cserjétlenített is. Fákat, cserjéket foltonként meghagytak, ahogy az egy legelõn szép és hasznos.

"Természetkárosítás"

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságától a Hetek állásfoglalást kért:
„A kokadi gazda bejelentése alapján a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága 60 köbméter fa vegetációs idõszakon kívül történõ kitermelésére adott engedélyt. Az engedély alapján kizárólag a gazda bejelentésében szereplõ fafajok (akác, kései meggy, fehér fûz, szürke nyár) kerülhettek volna kitermelésre, azonban nem ez történt. (…)
Az Erdészeti Igazgatóságnak a terület védettségérõl és a védett fajok jelenlétérõl nem volt tudomása, mivel a közhiteles ingatlan-nyilvántartás ezt a tényt a természetvédelmi hatóság bejegyzés iránti kérelme hiányában nem tartalmazta. A gazda az általa, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága ellen indított peres eljárásból 2009. év óta tudomással bírt
a terület védettségérõl és az ott elõforduló védett fajokról, azonban errõl a tényrõl az Erdészeti Igazgatóság – a fakitermelést engedé­­lyezõ határozata meghozatalát követõen – az ügyészség Nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal részére megküldött felhívásából, valamint a természetvédelmi hatóság határozatából értesült.”

Magától értetõdõen a hatóság a természetkárosításért nem vállalja a felelõs­sé­get, vagyis nem az õ engedélyezési eljárásuk vezetett a „katasztrófához”, hiszen õk csak a fakitermelésre adtak engedélyt, nem pedig a cserjék kiirtására, illetve kaszálásra – írja köz­leményében Dr. Gábor Edit igazgató.

Gabnai Ernõ erdõmérnök tulajdonos hat hektárjának egy része Natura 2000-es védett­ségû láp. A cserjék eltávolítása miatt külön engedély nem kell, nyomtatvány sincs erre a célra. E mezõgazdasági területen fásításból tör­ténõ fakitermelés történt, amire nem vonatkozik az erdõtörvény, de engedélyköteles. Nem erdõmûvelési ágú terület lévén nem hagyományos erdei fakitermelésre, hanem úgynevezett fásításból történõ fakitermelésre tett a gazda elõzetes bejelentést az Erdészeti Igazgatósághoz, nagyon helyesen. Az egyik legkomolyabb érv az összességében 10 milliárdosra vélelmezett károkozás valóságossága ellen – amit az ügyészség végül 1,5 milliárdos kártérítésben realizált –, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park hivatalos kimutatása szerint ez a terület nem is élõhelye a keleti lápi bagolylepkének.

A fantomlepkék

E történet leglehetetlenebb motívuma, hogy az évekkel ezelõtt kivágott rekettyékre azt mondja ma bárki, hogy azokon hatezer életképes hernyóbáb telelt, majd e hernyószámot a hatóság megszorozza 250 ezer forintos eszmei értékével, és a szorzat 1,5 milliárd forint. Kérdés: ha valóban 6 ezer lepke pusztult el, akkor hogyan jött ki az eredetileg 10 milliárdos kártétel? 10 milliárdos kárhoz 40 ezer bagolylepke elpusztítását kellene bizonyítani! Ami kizárt egyedszám a hazai populációméretek ismeretében.

Válasz: a 10 milliárdos tétel állítólagosan a többi faj pusztulása miatt keletkezett. „A károkozás csakis feltételezésen alapul, semmiféle bizonyíték nem támasztja alá – mondta a Heteknek Dr. Zeke László debreceni ügyvéd. – Itt sosem találtak ilyen lepkét, de a cserjeirtást követõ idõszakban az ügyészség szakértõje állítólag látott ilyet. Ezt viszont hitelesen igazolni kell. Ha ez valóban élõhely, értesíteni kell a tulajdonost. Leírásában az ügyészségi bizonyítás egy amatõr természetbúvár elmondására hagyatkozik, akinek nincs szakértõi végzettsége. A bagolylepke most sincs a területi nyilvántartásban.”

Gabnai erdõt szeretett volna telepíteni. Olyan mondvacsinált válasszal utasították vissza, hogy ez a terület a haris (Crex crex) nevû, a darualakúak rendjéhez tartozó guvatféle védett madár repülési útvonala. Másik forrásunk ezt cáfolta: szerinte a Natura 2000-es védett-ségû láp miatt nem engedték az erdõtelepítést. Gabnai úr szerint ez azért sem igaz, mert 2002-ben szeretett volna erdõt telepíteni, ám a Natura 2000 kijelölések hazánkban csak a 2004-es EU csatlakozás után történtek meg.

Az országos hírekben ritkán szereplõ Kokadról nem lenne szép nem elmondani: Magyarország tormatermésének kilencven százalékát az érmelléki térség adja, ahová Kokad is tartozik. Ezreket vonzó tormafesztiválok színhelye e község.

1,5 milliárdos lepkézés

A Hajdú-Bihar Megyei Fõügyészség részérõl Dr. Gellén Krisztina fõügyészségi csoport­vezetõ ügyész, sajtószóvivõ tájékoztatta a Heteket. „Egy, az adott területen szakértelemmel rendelkezõ személy megállapításait” is figyelembe véve indítványozták a 1,5 milliárd forint kár megtérítését, abban a polgári peres eljárásban, amely jelenleg is folyamatban van. A fõügyészség is szükségesnek tartja igazságügyi természetvédelmi szakértõ véleményének beszerzését, ezért az eljáró ügyész már tett indítványt a bíróságon szakértõ kirendelésére. Az ügyészek azután csaptak le a gazdára, hogy a Debreceni Rendõr­kapitány­ság Létavértesi Rendõrõrse 2013. május 22. napján megszüntette a nyomozást a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója által természetkárosítás bûntette miatt tett feljelentés alapján indult bûnügyben. Hatályon kívül helyezték a nyomozást megszüntetõ határozatot, és a birtokukba jutott új adatok alapján a nyomozás folytatását rendelték el. Ezt a Hajdú-Bihar Megyei Rendõr-fõkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya folytatja fokozottan védett élõ szervezet egyedeinek pusz­tulását okozó természetkárosítás bûntette miatt.

A nyomozás határidejét 2014. június 11. napjáig hosszabbította meg az ügyészség. Gyanúsítotti kihallgatásra ez idáig nem került sor, igazságügyi szakértõ bevonása viszont indokoltnak látszik a nyomozás során is.

A lepkézésbe már belefáradt gazda kérdésünkre válaszolva elmondta: nincs semmi politikai ügy, sem bosszú a háttérben. Bizakodó, hisz a józan ész erejében. A karámok már épülnek megritkított gyepjén. Hízómarha, juh és kecske legel majd ott. Különös egybeesés, hogy jó szomszédja, Dr. Baranyi Tamás fedezte fel a keleti lápi bagolylepkét. A vádirat az õáltala föltárt adatokra hivatkozik. Fajtérképe szerint ez a terület nem is természetes élõhelye a bagolylepkének. Kokadtól északra élnek kisebb populációi.

Gabnai Ernõ földjén nincs, de otthonában leírva is jelen van e lepke. Ez a különösen nyugodtnak, kimértnek és fegyelmezettnek látszó ötvenhárom éves férfi minden hernyóval kapcsolatos levelezést a bagolylepke@gmail.com címén bonyolít…

Hetek / Izing Antal
Link