A németek ötöde idegenellenes, fele elutasítja a romákat
Irta: postaimre - Datum: 2014. June 05. 16:45:43
A maradék meg "bevándorló" meg liberálbuzi. Ha igaz a statisztika, nem is állat rosszul. Félig tele az üres pohár. Németországban a gazdasági fellendüléssel egyre inkább visszaszorulnak a szélsõjobboldali eszmék, de a lakosság nagyjából ötöde továbbra is idegenellenes beállítottságú, és több mint 50 százalék elutasítja a romákat a lipcsei egyetem felmérése szerint.
Teljes hir
A maradék meg "bevándorló" meg liberálbuzi. Ha igaz a statisztika, nem is állat rosszul. Félig tele az üres pohár. Németországban a gazdasági fellendüléssel egyre inkább visszaszorulnak a szélsõjobboldali eszmék, de a lakosság nagyjából ötöde továbbra is idegenellenes beállítottságú, és több mint 50 százalék elutasítja a romákat a lipcsei egyetem felmérése szerint.
A szászországi nagyváros egyetemének demokráciakutató intézete 2002 óta minden második évben végez felmérést a szélsõjobboldali nézetek elterjedtségérõl. A legújabb - a német sajtóban csütörtökön ismertetett - tanulmányuk szerint a gazdasági növekedéssel, a munkanélküliség csökkenésével és a foglalkoztatottság bõvülésével párhuzamosan visszaesett a szélsõjobboldali eszmék támogatottsága, ami stabilizálja a társadalom középsõ rétegét.
A zárt szélsõjobboldali világkép a lakosság 5,6 százalékára jellemzõ, ami a legalacsonyabb érték a rendszeres felmérés kezdete óta, és csaknem 50 százalékos csökkenés a 2002-ben, a német gazdaság legutóbbi nagy válsága idején regisztrált 9,7 százalékhoz képest.
A szélsõjobboldali világkép egyes elemeit külön-külön vizsgálva is ez a tendencia mutatkozik. Például az idegenellenes beállítottságúak aránya 18,1 százalékra csökkent a legutóbbi, 2012-ben végzett vizsgálatban mért 25,1 százalékról, az antiszemitizmus pedig a németek 5,1 százalékának világképére jellemzõ, a két évvel korábbi 8,6 százalék után.
A szélsõjobboldali nézetek ellen az oktatás a legjobb "oltás", ezt mutatja, hogy az érettségivel rendelkezõk körében 6,8 százalék az idegenellenes beállítottságúak aránya, az érettségivel nem rendelkezõk körében viszont 20,8 százalék.
Ugyanakkor az idegenellenesség mindenekelõtt változóban van, és nem eltûnõben - emelték ki a kutatók, rámutatva, hogy az utóbbi években az euróövezet válságával és a kelet-közép-, illetve kelet-európai uniós tagországok állampolgárait sújtó munkavállalási korlátozások megszûnésével évtizedek óta nem látott bevándorlási hullám indult Németországba.
A bevándorló idegeneket a lakosság kezdi differenciáltabban szemlélni. "Nem az idegenek megkülönböztetés nélküli elutasítása a jellemzõ, mert sokan úgy gondolják, hogy a bevándorlók a németek hasznára válnak. Azok a bevándorlók viszont magukra vonják a lakosság haragját, akik azt a benyomást keltik, hogy kerülik a munkát, de mégis jól élnek, vagy kiváltják azt az érzést, hogy alapvetõen különböznek tõlünk" - mondta Oliver Decker kutatásvezetõ.
Ennek a jelenségnek tulajdonítható a menedékkérõk, a muzulmán bevándorlók és a szintik és romák magas elutasítottsága.
A menedékkérõket a nyugati tartományok lakosságának 73,5 százaléka távolítaná el az országból, míg a volt NDK területén 84,7 százalék ez az arány.
A muzulmánokkal kapcsolatban a lakosság 36,6 százaléka ért egyet azzal a követeléssel, hogy ne engedjék be õket az országba, és 36 százalék értett egyet azzal az állítással, hogy a muzulmánok jelenléte azt az érzést kelti, mintha az ember idegen lenne a hazájában.
Erõs a romák és szintik elutasítottsága is, a reprezentatív felmérésben megkérdezettek 55,4 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy "gond, ha szintik és romák jelennek meg a szomszédságban".
Link