A német hírszerzés "leleplezte" több németországi lehallgatóállomását
Irta: postaimre - Datum: 2014. June 06. 20:19:41
Semmi nem az, aminek látszik? Dehogynem, még az sem igaz, amit kérdeznek. A német szövetségi hírszerzõ szolgálat (BND) péntektõl hivatalosan a saját munkaállomásaként azonosít hat németországi távközlési megfigyelõ és lehallgató állomást, amelyeket eddig a valódi tevékenységet elfedõ elnevezéssel, egyebek között "ionoszféra-kutató intézet" néven használtak.
Teljes hir
Semmi nem az, aminek látszik? Dehogynem, még az sem igaz, amit kérdeznek. A német szövetségi hírszerzõ szolgálat (BND) péntektõl hivatalosan a saját munkaállomásaként azonosít hat németországi távközlési megfigyelõ és lehallgató állomást, amelyeket eddig a valódi tevékenységet elfedõ elnevezéssel, egyebek között "ionoszféra-kutató intézet" néven használtak.
A létesítmények fõbejáratánál péntektõl a BND fekete, jobbra tekintõ sast ábrázoló címere jelzi, hogy a falak mögött a német külföldi hírszerzés emberei dolgoznak.
A szolgálat napra pontosan egy évvel azután "vette a nevére" a kirendeltségeket, hogy a brit The Guardian elkezdte közölni az Edward Snowdentõl, az amerikai Nemzetbiztonsági Szolgálat (NSA) volt munkatársától származó titkos ügynökségi iratokból kibontakozó információkat az NSA nagyszabású adatgyûjtõ programjairól.
A BND az átnevezéssel azt kívánja jelezni, hogy törekszik az átláthatóság a erõsítésére - hangoztatta Gerhard Schindler, a BND elnöke a bajorországi Bad Aiblingnál lévõ lehallgatóállomásnál, miután az épületegyüttesen elhelyezték a hírszerzõ ügynökség "cégtábláját". Hozzátette, hogy a transzparencia jegyében a szolgálat új berlini központjában látogatóközpontot alakítanak ki, és megújítják honlapjukat.
Sajtóbeszámolók szerint a Snowden-féle iratokból kitûnik, hogy a Bad Aiblingnál mûködõ állomáson NSA-szakértõk is dolgoznak. "Ez a BND területe" - jelentette ki ezzel kapcsolatban Schindler, ugyanakkor hozzátette, hogy a digitális kommunikációt megfigyelõ állomáson amerikai technikusokat is alkalmaznak.
Egy évvel az NSA titkos adatgyûjtõ programjainak leleplezõdése után Németországban már a törvényhozás alsóháza (Bundestag) és a legfõbb ügyészség is foglalkozik az ügy németországi vonatkozásaival.
Harald Range szövetségi legfõbb ügyész szerdán jelentette be, hogy kémtevékenység úgynevezett kezdeti gyanúja miatt nyomozást indított "ismeretlen tettes ellen a kancellár egy mobiltelefonjának lehetséges megfigyelésével összefüggésben".
A Bundestag áprilisban állított fel vizsgálóbizottságot, a testület feladata annak megállapítása, hogy az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland közötti, "Öt Szem" néven ismert hírszerzési együttmûködés érintette-e német állampolgárok személyes adatait 2001 óta, és ha igen, akkor miként és milyen mennyiségben fürkésztek ki, elemeztek és adtak tovább ilyen adatokat, és mit tudtak minderrõl a német hatóságok. A vizsgálóbizottság csütörtökön úgy döntött, hogy felveszik a kapcsolatot az ideiglenes menedékjoggal Oroszországban tartózkodó Edward Snowdennel, és küldöttséget menesztenek Moszkvába, hogy meghallgassák az NSA volt munkatárását.
Az NSA-tól 2013-ban kiszivárogtatott dokumentumokból kitûnik, hogy az NSA kiterjedt adatgyûjtõ tevékenységet folytatott Németországban, és legkésõbb 2002-tõl megfigyelte az akkori német kancellár, Gerhard Schröder, majd 2005-tõl Angela Merkel kancellár mobiltelefonját. Egyedül Merkelrõl több mint 300 jelentés készülhetett a Snowden-féle iratokkal rendelkezõ sajtóorgánumok beszámolói szerint.
A leleplezés feszültséget okozott a német és az amerikai kormányzat viszonyában. Berlin kezdeményezte, hogy kössenek megállapodást az egymás elleni kémkedés tiltásáról, de a washingtoni vezetés ellenállása miatt ez a terv lekerült a napirendrõl.
Link
Kapcsolódó:
A Vodafone elismerte a kormányzati lehallgatásokat
Link