Nagyon kínos az USA-nak az újabb kémügy
Irta: postaimre - Datum: 2014. July 13. 19:18:15
„Elég volt Amerikából!” – harsogják egyre többen Németországban. Elõször a digitális megfigyelések (benne: Angela Merkel mobiltelefonjának lehallgatása) ügye miatt telt be pohár, most a kettõs ügynök botránya rázza a két ország viszonyát. Immár elmondható: a második világháború óta elõször történelmi mélypont felé közelednek az amerikai-német kapcsolatok.
Teljes hir
„Elég volt Amerikából!” – harsogják egyre többen Németországban. Elõször a digitális megfigyelések (benne: Angela Merkel mobiltelefonjának lehallgatása) ügye miatt telt be pohár, most a kettõs ügynök botránya rázza a két ország viszonyát. Immár elmondható: a második világháború óta elõször történelmi mélypont felé közelednek az amerikai-német kapcsolatok.
Hirdetés
„Az amerikaik megfigyelési mániában szenvednek” – állitják egyre többen Németországban. Rámutatnak, hogy bizony a tengerentúlon a „biztonságért” cserébe feláldozzák a szabadságjogokat is. Ez pedig különösen érzékenyen érinti a volt keletnémeteket, köztük Angela Merkelt is, akik a kommunizmus idején az állami besúgórendszer áldozatai voltak.
Az aktuális kémügyben (múlt szerdán vették õrizetbe a német szövetségi hírszerzõ szolgálat, vagyis a BND egyik munkatársát, amiért a vádak szerint az Egyesült Államoknak kémkedett) fejlemény, hogy a közvélemény és az ellenzék nyomására válaszképpen Angela Merkelnek ki kellett utasitani a CIA németországi vezetõjét Berlinbõl. Egyelõre bizonytalan, hogy lesz-e további retorzió.
Washingtonnak annál inkább is kényelmetlen az eset , mert Obama úgy hívta fel Merkelt és kért segítséget az Oroszország elleni szankciókban, hogy még nem értesült a kémügyrõl. Hogyan lehetséges ez? A hírszerzõk egyszerûen eltitkolták elõtte. Még akkor is, amikor a 31 éves német fiatalembert már letartoztatták.
Karikatúra a USA megfigyelési lázáról - Obama egykori jelmondatának parafrázisa (forrás: Facebook)
Karikatúra a USA megfigyelési lázáról - Obama egykori jelmondatának parafrázisa (forrás: Facebook)
Az amerikaiak nem bocsátkoznak magyarázatokba. Csak néhány politikus fejezi ki kételyeit azzal kapcsolatban, hogy talán többet veszítenek, mint nyernek a megfigyelésekkel. Bár bevett politikai fordulat, hogy „szövetségesek ellen nem kémkedünk”, ám ezt alig tartják be ezt a gyakorlatban. Az Egyesült Államoknak csak Ausztráliával, Nagy Britanniával, Kanadával és Új-Zélanddal van úgynevezett nem–kémkedési együttmüködési egyezménye. Németország korábban kérte, hogy õ is a „kémkedésmentes” kategóriába tartozhasson, de nem kapta meg.
Felháborodásában néhány német politikus odáig is elment, hogy ismételten felvesse: Edward Snowdent Németország fogadja be. Mint ismeretes, míg az amerikaiak nagy része árulóként, az európaiak hõsként tekintenek a digitális lehallgatás kiszivárogtatójára. A német javaslat annál is aktuálisabb, mert Snowden éppen most akarja menedékjogát Oroszországban meghosszabbítani. (Snowdenrõl változatlanul senki sem tudja, pontosan hol él, mit csinál Oroszországban.)
Link