Lugánói tanulmány 2.
Irta: postaimre - Datum: 2014. July 29. 11:21:21
„Hogyan lehet meghosszabbítani a nyugati befolyást és a kapitalizmus uralmát, amikor a nyugati kapitalizmus a történelemben mindvégig buborékképzõ gépezetként mûködött? … egy újabb buborék, amely méreteiben hasonló lenne a felelõtlen ingatlanhitelezéséhez, az utolsó lehet, a lélekharangja nemcsak a jelenlegi pénzügyi rendszernek, hanem a nyugati világ vezetõ szerepének is.
Teljes hir
„Hogyan lehet meghosszabbítani a nyugati befolyást és a kapitalizmus uralmát, amikor a nyugati kapitalizmus a történelemben mindvégig buborékképzõ gépezetként mûködött?
… egy újabb buborék, amely méreteiben hasonló lenne a felelõtlen ingatlanhitelezéséhez, az utolsó lehet, a lélekharangja nemcsak a jelenlegi pénzügyi rendszernek, hanem a nyugati világ vezetõ szerepének is.
…
Itt három, az összetett rendszerek elméletét kutatótudós úttörõ munkáját ismertetjük, hogy bizonyítsuk állításunkat. Idézni és magyarázni fogjuk ezeket a matematikusokat (akik a zürichi ETH, azaz a mûszaki egyetem munkatársai), mivel az eredeti dolgozat a maga rengeteg matematikai formulájával felettébb rágós olvasmány. (StefaniaVitali, James Glattgfelder és StefanoBattiston: „The Network of Global CorporateControl”, Zürich, 2011.)
Ebben az úttörõ munkában a három szerzõ eredeti módszert használ annak követésére, hogy milyen mértékû a belsõ kapcsolódás és a szerkezeti kontroll a világ nemzetközi nagyvállalataiban. Ennek a pénzügyi stabilitásra rendkívül nagy hatása van. Egy több mint 43 ezer ilyen vállalatot tartalmazó adatbázis alapján (amely vállalatok a világ gazdasági tevékenységének 95%-áért felelõsek!)elkészítették a nemzetközi tulajdonosi hálózat térképét, és úgy találták, hogy az irányítás nagy részét a pénzügyi vállalatok egy kicsi és szorosan összefüggõ magja ellenõrzi, amely egy gazdasági szuperegységet képez.
A koncentrációt mutató térképük emlékeztet a csillagképekre, a napokra és bolygókra, amelyek közül a legkevésbé fontosak halványak, és a társasági univerzum legszélén helyezkednek el, míg a legnagyobbak a legfényesebben ragyognak, és a mindössze 147 társaságot tömörítõ magban találhatók; ez a leginkább összekapcsolt, szorosan összefonódó vállalatcsoport, amely összesítve egymás többségi részét birtokolja, egyben a kezdeti 43 ezres minta vagyonának 40 %-át. Továbbmenve, itt nem csak a pénz számít: „Ezek a legmagasabb rangú szereplõktízszer annyi irányítási joggal rendelkeznek, mint az a vagyonuk alapján várható lenne.”
A dolgozatnak csak a függelékében lehet megtalálni a 147-es mag legnagyobb 50 gazdasági társaságának listáját, és ez az 50 már a krémek krémje. A tömegáru-viszonteladó Walmart és a kínai Sinopec olajvállalat kivételével a koncentráció e bajnokai valamennyien hatalmas bankok, pénzalapok vagy egyéb pénzügyi és biztosító társaságok. Valamennyien a kapitalista világ szívében fekszenek, és ott voltak a 2008-as pusztító válság szívében is. Túlnyomó többségük angolszász.
Ennek az ötven „szupernova” egységnek a hatalmas mérete ijesztõ, mivel azt illusztrálja, amit a szerzõke komplex rendszer „borotvaél-jellegének” neveznek. Ha a gazdaságban minden jól megy, ez a rendszer állóképesnek látszik. Ha azonban egy Lehmann Brothers-féle esemény bekövetkezik a mag valamelyik tagjánál, a hullámverés hatalmas lesz, és messzeható. A dolgozat bebizonyítja, hogy a dominókat már felállították, és készen állnak egy robajló, együttes összedõlésre."
/ Susan George: Lugánói tanulmány 2. (Editions de Seuil) Kairosz Kiadó2013. 159.old. /