A kormány beismerte, hogy csõdöt mondott a gazdaságpolitikája
Irta: postaimre - Datum: 2012. April 26. 07:21:36
Tényleg? Hihetetlen, soha nem is gondoltam volna rá. Megdöbbentõ, most mi lesz?
Ez a program a kormány egész eddigi gazdaságpolitikája csõdjének teljes beismerése: négy év alatt évi másfél százalékos GDP-, félszázalékos fogyasztásnövekedés, a beruházások mínuszban vannak, az államadósság csak a magán-nyugdíjpénztári pénzekkel csökken, nincs foglalkoztatásbõvülés, nincs reform, csak némi kiadáscsökkentés, az intézkedések 65-70 százaléka adóemelés.
Teljes hir
Tényleg? Hihetetlen, soha nem is gondoltam volna rá. Megdöbbentõ, most mi lesz?
Ez a program a kormány egész eddigi gazdaságpolitikája csõdjének teljes beismerése: négy év alatt évi másfél százalékos GDP-, félszázalékos fogyasztásnövekedés, a beruházások mínuszban vannak, az államadósság csak a magán-nyugdíjpénztári pénzekkel csökken, nincs foglalkoztatásbõvülés, nincs reform, csak némi kiadáscsökkentés, az intézkedések 65-70 százaléka adóemelés. S hiába a csõd beismerése, a kormány ugyanazokkal az eszközökkel folytatja tovább, mint eddig – értékelte a Széll Kálmán Terv 2.0-t a Piac & Profit online-nak Vértes András, a GKI elnöke.
■ Hétfõn a magyar kormány elküldte Brüsszelbe a konvergenciaprogramot. Kedden Orbán Viktor találkozott Barroso bizottsági elnökkel, majd ezt követõen bejelentette: lényegében elhárultak az akadályok az IMF-tárgyalások megkezdése elõl. Hasonló bejelentések voltak már. Mit gondol, most valóban megkezdõdnek a hivatalos megbeszélések?
- Lényegileg amit a kormány eddig csinált, és ebbe beletartozik a konvergenciaprogram is, az az, hogy megpróbál eleget tenni a túlzottdeficit-eljárás követelményeinek, mert nem akarja a kohéziós pénzeket elveszíteni, de ugyanakkor nem teljesíti az IMF-megállapodásról szóló tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket. Persze az is lehet, hogy most elindul valami, de csak azzal indul el, hogy a megállapodásnak feltétele lesz a kötelezettségszegési eljárásokban felmerült aggályok és kifogások feloldásához szükséges lépések megtétele.
vértes, széll kálmán terv 2.0, széll kálmán terv, kormánykritika, kormányprogram
Vértes András: „Amikor kiderül, hogy semmi más nincs, csak adóemelés, és mindez csak azért,
hogy ne kelljen az IMF-fel megállapodni, akkor elszállhatnak a kamatok"
Fotó: PP/Fényes Gábor
■ Ez lenne az a variáció, hogy meglesz a megállapodás, de pénz csak akkor hívható le, ha a megfelelõ intézkedéseket megteszi a magyar kormány? Végül is ez nem lenne más, mint az a pénzfelvétel nélküli védõháló, amit a kormány olyannyira szeretne.
- Nem erre gondolok. Ha nem teljesülnek a feltételek, nem lesz megállapodás, csak tárgyalás.
■ És ez a tárgyalás már hivatalosnak lesz nevezhetõ? Hiszen eddig azt hallhattuk, hogy a szabályozási lépések hiányában csak informális egyeztetésekrõl lehet szó, hivatalos tárgyalásról nem.
- Elképzelhetõ, hogy olyan kompromisszum születik - mert túl sok volt már a hercehurca -, hogy kimondják: igaz, hogy nem teljesültek a kérések, de kezdjük el a hivatalos tárgyalásokat. De addig nem lehet aláírni a megállapodást, amíg nem teljesülnek az elõfeltételek. A kormány számára így valóban ott lesz valamilyen védõháló, mert ha aláírja a törvénymódosításokat, azonnal lesz pénz.
Négy év alatt évi másfél százalékos GDP-, félszázalékos fogyasztásnövekedés,
a beruházások mínuszban vannak, az államadósság csak a magán-nyugdíjpénztári pénzekkel csökken.
■ Ez a megoldás - szerzõdtünk, meg nem is - megnyugtatná a piacokat?
- Lehet, de nem biztos, majd kiderül. Én azt gondolom, hogy ez nem elég.
■ A Széll Kálmán Terv 2.0 ön szerint alkalmas-e erre?
- Nem véletlenül nevezik ezt 2.0-nak. Semmi köze az elsõhöz. Abban ugyanis voltak strukturális kiigazítások, ebben nincsenek; a gyógyszerkassza újabb megvágása nem minõsül annak. Ez a program a kormány egész eddigi gazdaságpolitikája csõdjének teljes beismerése:: négy év alatt évi másfél százalékos GDP-, félszázalékos fogyasztásnövekedés, a beruházások mínuszban vannak, az államadósság csak a magán-nyugdíjpénztári pénzekkel csökken, semmi egyéb, tartós, fenntartható adósságcsökkenés nem következett be, nincs foglalkoztatásbõvülés, nincs reform, csak némi kiadáscsökkentés, ez az intézkedések mintegy 30 százalékát teszi ki, 65-70 százalék pedig adóemelés. Nagy megvalósítási kockázat, lehet, hogy nem lesz ennyi bevétel, de a program többet lép, mint kellene, ezért minden bizonnyal a deficit 3 százalék alatt lesz, Nem biztos, hogy a 2,2, illetve 2,5 százalék meglesz, de elegendõ a három. S hiába, hogy ez a csõd beismerése, a kormány ugyanazokkal az eszközökkel folytatja tovább, mint eddig: megmarad a telekom-, az energiaadó és a többi - vagyis továbbmegy abban a folyamatban, ami korábban már csõdöt mondott.
Mindez további szenvedést hoz a kisvállalkozásoknak.
■ Milyen következménye lehet ennek?
- Stagnálás, évi egyszázalékos növekedés, de mindenképpen a régió egyértelmûen legalacsonyabb üteme, és nem csak a régióénál, az unióénál is kisebb. Mindez további szenvedést hoz a kisvállalkozásoknak. Nem lesz belföldi piacbõvülés, a kamatszint marad. A piac szeret naiv lenni, a Széll Kálmán Tervben is bízott, most sincs kizárva, hogy ez történik. De amikor kiderül, hogy semmi más nincs, csak adóemelés, és mindez csak azért, hogy ne kelljen az IMF-fel megállapodni, akkor elszállhatnak a kamatok. A kiigazítás szerkezetét valószínûleg az unió is bírálni fogja, de egy ideig még elevickélhetünk vele.
Link