Putyin csapdahelyzetbe lavírozta magát, hamarosan háború jöhet
Irta: postaimre - Datum: 2014. August 09. 08:32:00
Ó, micsoda szavak egy "szakértõtõl"! Fogalma sincs róla mi zajlik, de sejti, hogy valami nagy "valami" az. Jön a "háború"? "Bár jönne", de nem jön, csak toporog. Elemzõk szerint a nyugati szankciók megbénítják Moszkvát, így Oroszországnak most tényleg döntenie kell. És jó eséllyel elõremenekül.
Teljes hir
Ó, micsoda szavak egy "szakértõtõl"! Fogalma sincs róla mi zajlik, de sejti, hogy valami nagy "valami" az. Jön a "háború"? "Bár jönne", de nem jön, csak toporog. Elemzõk szerint a nyugati szankciók megbénítják Moszkvát, így Oroszországnak most tényleg döntenie kell. És jó eséllyel elõremenekül.
Putyin válaszúthoz érkezett – így foglalták össze a jelenlegi helyzetet a VS.hu megkeresésére Oroszország-szakértõk. Rácz András, a finn külügyi intézet munkatársa azt mondta, a maláj gép lelövése után, az utóbbi napokban kapott Oroszország elõször olyan szankciókat az EU-tól és Amerikától, amelyek tényleg érzékenyen érinthetik. „A korai Putyin-éra évi 10 százalékos növekedésének vége, a bankokat érintõ tilalmak nagy hatással lehetnek a gazdaságra” – vélekedett. „Ezek után döbbenetes, hogy Moszkva élelmiszerimport-korlátozással válaszolt, holott az ország a világ 5. legnagyobb élelmiszer-importõre”. Rácz azt mondta, a Kreml döntéshozatalába senki nem lát bele, de kívülállóként a legvalószínûbb forgatókönyv, hogy Putyin ezzel az elszigetelõdést választotta a belpolitikai túlélése érdekében: „Meghátrál, vagy elõremenekül? Erról kell döntenie. Úgy látom, már el is kezdte elõkészíteni az utóbbi forgatókönyvet.” A szankcióval azt üzenheti az országnak, hogy minden rossz a Nyugat miatt van, még az élelmiszerhiány is. Közben viszont világossá vált, hogy Donyeck napokon belül elesik, a helyi szakadár mozgalom már nem húzza sokáig. „Ezzel párhuzamosan aggasztó, hogy Moszkva elkezdett békefenntartó szlogenekkel kampányolni Kelet-Ukrajnával kapcsolatosan, és érkeztek hírek arról, hogy a határ közelében katonai jármûveket festettek át békefenntartóvá” – mondta Rácz, emlékeztetve arra, hogy péntek délután ülésezett az orosz nemzetbiztonsági tanács is:
„Az oroszok általában hétvégén lépnek, nem lennék meglepve, ha egy forró hétvége elõtt állnánk.”
oroszország, embargó, stop, határ, ellenõrzés, sorompó Ukrán ellenõrzõpont Szevernyijnél, a luganszki régióban, az ukrán-orosz határon Forrás: AFP / SERGEY GAPON
„Hamarosan elérkezünk arra a pontra, hogy Putyinnak határoznia kell: támogatja-e tovább a szeparatistákat, vagy sem” – mondta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértõ. A szankciópolitikának Oroszország a nagyobb vesztese, a számítások szerint nekik idén 27, jövõre 75 milliárd dollárjukba kerülnek a gazdasági tilalmak. Az EU-nak ez az összeg 50 milliárd körül lesz. A veszteségek mértéke között a GDP-hez viszonyítva még nagyobb a különbség: 4,5 százalék az oroszoknál, kontra 0,3 százalék az EU-nál, ráadásul az oroszokat kitilthatják a WTO-ból (Világkereskedelmi Szervezet) – magyarázta Tálas. Õ is úgy látja, hogy a maláj gép után érkezett az elsõ, tényleg érzékelhetõ szankció a Nyugattól. „Putyin vagy megszünteti a szeparatisták támogatását, vagy intervenció jön, valószínûleg humanitárius békefenntartó mûveletnek álcázva” – véli Tálas Péter. Mindkettõnek komoly következménye lehet, elõbbivel a belpolitikai támogatottsága csökken, utóbbival újabb szankciókat húz magára.
„Az elemzõk úgy mondják ezt, hogy a stratégiai magányosság állapotába került.”
Ráadásul Oroszország rá van szorulva a nyugati technológiákra, a Lada gyárat például a Renault tartja fenn, de a kõolaj-kitermeléshez, mélytengeri csõvezeték-fektetéshez is nyugati segítség kell. Tálas Péter szerint a szankciópolitika nem érkezett el a csúcsára, a bankokat sújtó tiltásokat kiterjeszthetik például az állami bankokról az összes bankra, de azt is érdemes észrevenni, hogy Moszkvában szinte az összes autó európai gyártmány. „Hogy bevállalja-e ezt az EU? Ez nem bevállalás kérdése, hanem szavahihetõség kérdése, arra pedig minden politikus figyel” – mondta.
Gereben Ágnes Oroszország-szakértõ is úgy véli, hogy csak a csapatok visszavonása vagy a támadás a két lehetséges út Putyin elõtt, de Moszkvának mindkettõ rossz forgatókönyv. „Elõbbi a birodalmi büszkeségre csapás, utóbbi súlyosbítja a gazdasági nehézségeket. Az infláció elhagyta a 7 százalékot, az alacsony olajár megfosztja a költségvetést a bevételek egy részétõl, a külföldi tõke pedig menekül” – magyarázta. Gereben úgy látja, már az elsõ nyugati szankciók is komolyak voltak, ráadásul azok – fõképp a pénzintezetek ellen bevezetettek – az orosz gazdaságot a következõ 5-10 évben bénítják majd meg. Az oroszok azonban erre csak vagdalkozással válaszolnak, vélekedett. „Hogy milyen hatása lesz az egésznek, az megjósolhatatlan. A verbális csata folytatódik, a tét Ukrajna hovatartozása.
Putyin a Szovjetunió széteséséért akarja kárpótolni az oroszokat a posztszovjet térség újraegyesítésével”
– magyarázta. Szerinte az EU-ra ez súlyos veszélyt jelent, és ezt már a 2008-as dél-oszétiai háborúkor látni kellett volna.
Link