Kipakol a sebész: íme a modern orvostudomány legfõbb bûnei
Irta: postaimre - Datum: 2014. August 17. 06:50:11
Az átlag ott is segghülye, azt se tudja hol van. Nálunk vonj gyököt a lentebb említettekbõl. Az fõorvosok zöme zsidó, szakmai "elit" zsidó...így zsidóirtást kell rendezni, persze demokratikusan. Ma már nem a betegek gyógyulása a német orvosok fõ célja, hanem a pénz és a minél jobb üzlet – állítja könyvében Michael Imhof német sebész. Az emberi tényezõket és a gyógyítást felváltották a gazdasági tényezõk és a haszonszerzés – véli. Kemény kritikát kaptak az orvosok.
Teljes hir
Az átlag ott is segghülye, azt se tudja hol van. Nálunk vonj gyököt a lentebb említettekbõl. Az fõorvosok zöme zsidó, szakmai "elit" zsidó...így zsidóirtást kell rendezni, persze demokratikusan. Ma már nem a betegek gyógyulása a német orvosok fõ célja, hanem a pénz és a minél jobb üzlet – állítja könyvében Michael Imhof német sebész. Az emberi tényezõket és a gyógyítást felváltották a gazdasági tényezõk és a haszonszerzés – véli. Kemény kritikát kaptak az orvosok.
Ma már nem a betegek jóléte van a középpontban, sajnos úgy tûnik, hogy az egészség üzleti modellé fajult. A modern orvostudomány téves irányba halad – írja könyvében Michael Imhof sebész, aki úgy látja, az orvosoknak van még egy ennél szörnyûbb bûnük is, ami nem más, mint a kapzsiság.
A sebész úgy véli, hogy a hét fõbûn közül a lustaság, a torkosság és a bujaság ma már nem idõszerû: a gõgösség, az irigység és a harag is elavulttá vált, ami ma is aktuális, és ami az egészségügyi ellátásra is igaz, az a kapzsiság. A sebész szerint a szakmában a profit elõbbre való a páciens jóléténél. Ráadásul az orvosok és a gyógyszeripari cégek új betegségeket találnak ki, hogy még több pénzt keressenek az egészségeseken, valamint korrupt szerzõdések hálóját agyalják ki – véli Imhof.
A kapzsiság az egészségügyi rendszerben halálos bûn Michael Imhof, a Würzburgi Klinika sebészének meglátása szerint. Az orvos Az esküszegés – üzletelõ orvosok és méltóságukat vesztett páciensek címû könyvében definiálta a modern orvostudomány legfõbb bûneit.
A betegségek elüzletiesedése
Ma már az egészségügyi ellátásban a gazdasági tényezõk kerültek elõtérbe, míg a betegség és a fájdalom a háttérbe szorult – emelte ki könyvében Michael Imhof. Bár az orvosok szívesen hangsúlyozzák egy-egy beavatkozás elõtt, hogy „azért vagyunk, hogy segítsünk”, a valóságban azonban nem választják a különbözõ lehetõségek közül azt, ami valójában a legjobb a páciensnek – véli. Németországban 2004-ben bevezették az úgynevezett DRG-katalógust. Az újítás óta a kórházak nem a páciens kórházban töltött napjai után kapnak pénzt, hanem az egyes diagnózisok után. A változás az adatokon is meglátszik: évente átlagosan 2,2 százalékkal, 2010-re egészen pontosan 6,82 napra csökkent a kórházban töltött idõ. Azokat a betegeket is hazaküldik, akik még nem gyógyultak meg.
A csípõmûtétek nyereségesek
Megfigyelhetõ továbbá, hogy a nagyobb anyagköltséggel bíró mûtétek (csípõ, porckorong, térdízület) száma is megnövekedett Németországban. Imhof szerint ennek oka nemcsak az öregedõ társadalomban keresendõ, hanem az anyagiakban is. Átlagosan csaknem 7000 eurót számláz ugyanis a DRG-katalógus a csípõmûtétek után a kórházaknak. A porckorongmûtétekért átlagosan 6600 eurót kapnak a német orvosok. 200 ezer csípõprotézist ültetnek be évente Németországban, az összes többi európai országban összesen ültetnek be 300 ezret – olvasható Imhof könyvében.
Növekedett a nagyobb anyagköltséggel járó mûtétek száma
Növekedett a nagyobb anyagköltséggel járó mûtétek száma
Fotó: Europress/AFP
A gyógyszeripari vállalatok
A könyv szerzõje szerint a gyógyszeripari vállalatok kétszer annyit költenek reklámra és marketingre, mint kutatásra. A magas marketingköltségek miatt jóval drágábbak a gyógyszerek Németországban, mint másutt. A németeknél az egy fõre jutó éves fájdalomcsillapító-fogyasztás 50 tabletta, Franciaországban és Svájcban ez a szám háromszor annyi, 150.
Az orvosok kapzsisága
Már a váróterembe érve különbözõ plakátok hirdetik a jobbnál jobb, nagyon speciális kiegészítõ egészségügyi szolgáltatásokat. A növekvõ költségvetési nyomással és a csökkenõ díjakkal szembesülve új bevételi források után kezdtek nézni az orvosok, így született meg az úgynevezett egyéni egészségügyi szolgáltatás, amit a betegeknek saját zsebbõl kell fizetniük, így nagyszerûen virágzott ez a szürke piaci terület – írja Imhof. Az egyéni egészségügyi szolgáltatások közé tartozik többek között a szemnyomásmérés, a különbözõ – utazással, sporttal és stresszel – kapcsolatos vizsgálatok, vagy a dohányzásról való leszokást segítõ terápiák. Fontos megemlíteni, hogy korábban 26 egyedi egészségügyi szolgáltatást vettek Németországban górcsõ alá, 12-rõl állapították meg, hogy nemcsak hogy nem használnak, de még károsak is.
Az etikai problémák
Minden évben több ezer kísérletet és vizsgálatot publikálnak. A kritikusok arról panaszkodnak, hogy sokszor embereken tesztelnek olyan gyógyszereket, amelyekrõl korábban, állatokon végzett kísérletek során kiderült, hogy nem nyújtanak védelmet. A vizsgálatok nemcsak hogy sokszor feleslegesek, hanem még hamisak is – állítja Imhof, „Szinte minden harmadik, rákkal kapcsolatos kísérletet a gyógyszeripar finanszíroz” – hangsúlyozta a sebész.
Az orvosok együttérzésének hiánya
A halálfélelmet csak a gondoskodás és a beszélgetések enyhíthetik valamelyest. Sok daganatos beteg hal meg anélkül, hogy ezeket megkapná, azért, mert hiányzik a megfelelõ ellátás és a kórházi személyzet – véli Imhof. Ehelyett az orvosok gyakran radikális terápiákhoz folyamodnak, amelyek még meghosszabbítják valamennyivel a beteg életét. „Ami igazán perverz” – mondja az orvos, az az, hogy a páciens életének utolsó napjai is az agresszív terápiáról szólnak.
Link