Újabb csavar a 'Ki-kit hallgat le?' történetben
Irta: postaimre - Datum: 2014. August 17. 08:31:29
Ó, és ki nem kit és miért? Fõ a bizalom. Ja, az meg nincs. De most aztán lesz, meg Jézuska, meg isten, meg mi szem-szájnak ingereh. Pozitív hírek mi? Zsarolják egymást. Német kormányforrások vasárnap beismerték azt a sajtóértesülést, hogy a német hírszerzés (BND) célkeresztjében Törökország került.
Teljes hir
Ó, és ki nem kit és miért? Fõ a bizalom. Ja, az meg nincs. De most aztán lesz, meg Jézuska, meg isten, meg mi szem-szájnak ingereh. Pozitív hírek mi? Zsarolják egymást. Német kormányforrások vasárnap beismerték azt a sajtóértesülést, hogy a német hírszerzés (BND) célkeresztjében Törökország került.
A Der Spiegel címû hetilap a hét végén számolt be arról, hogy a hírszerzés kémtevékenységet folytat Törökországgal szemben, annak ellenére, hogy NATO-tagállamról van szó. A hetilap ennél szenzációsabb értesülése ugyanakkor az volt, hogy a BND John Kerry jelenlegi amerikai külügyminiszter telefonbeszélgetését is lehallgatta, nem pusztán elõdjét, Hillary Clintonét, akinek lehallgatásáról a hét közepén számoltak be német médiumok. A német kormány ez utóbbiakkal kapcsolatban azt állítja, hogy a BND nem figyelte meg rendszeresen és célzottan az amerikai kormányzat tevékenységét és tagjainak kommunikációját.
A "török kapcsolat" azonban - mint azt az idézett források a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung címû vasárnapi lapnak elmondták - más kategóriába tartozik. Törökországra ugyanis nem vonatkozik a "Merkel-doktrína", aminek lényege, hogy barátok nem kémkednek egymással szemben.
Ankara a források közvetett utalása szerint nem tartozik a "szoros baráti körbe". Ami Törökországban történik, az közvetlen hatással van Németország belbiztonságára. Ennek kapcsán utaltak a betiltott Kurd Munkáspárt tevékenységére, a különbözõ szélsõbal-, illetve szélsõjobboldali török csoportokra, a kábítószer-csempészetre, valamint általánosságban a bevándorlók bûnözõi tevékenységére. Ismert az is, hogy a török kormány politikai céljainak megvalósításához támaszkodik a németországi török szervezetekre is. Mindennek súlyát alátámasztja, hogy az országban mintegy három millió török származású ember él.
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung szerint ez magyarázza, hogy Törökország a német hírszerzés fõbb célpontjai közé tartozik. Az ilyen országokkal szemben a "legkedveltebb" hírszerzési tevékenységi mód a lehallgatás. A német kormány álláspontja szerint egy másik, úgynevezett "monitoring" kategóriába tartoznak azok az államok, amelyekrõl csak nyíltan rendelkezésre álló információk gyûjthetõk.
Link