Új területekre vetett szemet az orosz hadsereg
Irta: postaimre - Datum: 2014. August 24. 12:45:10
De a sark folyamatosan mozog, így ki tudja merre bóklászik a maci éppen. Miközben a világ vezetõ hatalmait egyre jobban vonzzák az északi sarkvidék kincsei, Oroszország már építi gazdasági érdekei biztosítására katonai jelenlétét a térségben.
Teljes hir
De a sark folyamatosan mozog, így ki tudja merre bóklászik a maci éppen. Miközben a világ vezetõ hatalmait egyre jobban vonzzák az északi sarkvidék kincsei, Oroszország már építi gazdasági érdekei biztosítására katonai jelenlétét a térségben.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az amerikai haditengerészet jelenlétével indokolta katonai erejének gyors növelését a sarkvidéken, de a valódi tét, hogy a becslések szerint az Arktiszon található világ még fel nem fedezett olajkészletének 15, és a gáz 30 százaléka. Az orosz katonai fejlesztések tervét Szergej Sojgu hadügyminiszter már tavaly év végén kidolgoztatta.

Az orosz arktiszi zóna a legnagyobb, az ország területének 21,6 százalékát teszi ki, amin mindössze 2,3 millióan élnek. Oroszország azonban ki akarja terjeszteni fennhatóságát a térségben további 1,2 millió négyzetkilométerrel, s ehhez az ENSZ támogatását szeretné megszerezni - ahogy Kanada és Dánia is a maga területi igényeihez. Moszkva azonban máris saját stratégiai régiójának minõsítette az igényelt tengerrészt.

A regionális fejlesztési minisztérium pedig a 2020-ig terjedõ Arktisz-fejlesztési állami programban már egy konfliktus növekvõ esélyeivel számolt, s hangsúlyozta a nemzeti érdekek védelmében az orosz katonai jelenlét megerõsítésének fontosságát. A moszkvai szakértõk arra hivatkoznak, hogy a régióban az amerikai katonai jelenlét a legerõsebb - mintegy 27 ezer katona van Alaszkában, szállítógépek járják a vidéket és rendszeresen járõröznek amerikai tengeralattjárók. Emellett attól tartanak, hogy a NATO figyelme is Észak felé fordul, mivel négy tagországa is a sarkköri államok közé tartozik.

Visszatérnek a Sarkvidékre

Az orosz sajtóban egyre több hír bizonyítja, hogy az orosz vezetés komoly figyelmet fordít a Szovjetunió szétesésével elhagyott északi katonai támaszpontok újraélesztésére és a térség katonai ellenõrzése alá vonására. A légierõ MiG-31-es vadászai most elõször az Északi Sark fölött fognak gyakorlatozni, mint ezt Viktor Bondarev vezérezredes közölte az ITAR-TASZSZ-szal. A Jakutföld partjai elõtt fekvõ Kotyelnij-szigeten található repülõteret felfejlesztik, hogy alkalmas legyen Il-76-os típusú nehéz katonai szállító gépek fogadására egész évben - a reptér jelenleg csak 9 hónapon át használható. A légierõ különös figyelmet szentel annak, hogy az Arktiszon repülõterek egész hálózatát hozza létre. Már folyik a meglevõ repülõterek fejlesztése Novaja Zemlján, Vorkután, Anadiron és a többi északi létesítményen.

Az északi-tengeri hajózó út biztosítása és a térség fölötti ellenõrzés szempontjából megkülönböztetett fontosságot tulajdonítanak az Újszibériai-szigeteken levõ, 1993-ban elhagyott támaszpont feltámasztásának, amint az maga Putyin hangsúlyozta. Az orosz Csendes-óceáni flotta matrózai, akik egy hidrológiai kutató hajóval érkeztek oda, kitûzték az orosz zászlót a Wrangel-.szigeten, ezzel szimbolikusan megalapozva a flotta támaszpontját. A sziget 140 kilométerre van Szibériától, közel Alaszkához. Az ulan-udei repülõgépgyár bejelentette, hogy már a jövõ évben megkezdi a Mi-8-as szállító helikopter sarkköri viszonyok között használható változatának szállítását.

Épül az új jégtörõ-flotta

A nahodkai hajógyár internetes oldalának beszámolója szerint vízre bocsátották az orosz Távol-Keleten épült eddigi legnagyobb jégtörõ tankhajót, a Szahalint. A 3100 tonnás, közel 90 méter hosszú jégálló tartályhajó elsõ tagja az osztályának, s a Rosznyefty, a legnagyobb orosz olajvállalat megrendelésére építették - írta a RIA Novosztyi.

A Roszatomflot vezérigazgatója, Vjacseszlav Ruksa arról számolt be, hogy 2017-2020-ban bocsájtják vízre az orosz nukleáris meghajtású jégtörõ hajók új generációjának elsõ három tagját. Az LK-60-as sorozat elsõ példánya, amely a maga nemében a világon a legnagyobb, 37 milliárd rubelbe (több mint 1 milliárd dollár) kerül.
Link