A forint halott, itt a Bitcoin!
Irta: postaimre - Datum: 2014. August 26. 07:18:07
Mi van? Bit goyim, vagy bit cohen? Honna indult és mi ez? Varga? Szabadkõmûves csencse-becse. Rubel-coin akarunk, vagy nem? Forint, vagy fabatka, esetleg...? Felejtse el az államot, a bankokat, tudja biztonságban és gyarapítsa pénzét! Amelyet állítólag drogkereskedelemre sem használnak. És most már fröccsöt is vehet vele.
Teljes hir
Mi van? Bit goyim, vagy bit cohen? Honna indult és mi ez? Varga? Szabadkõmûves csencse-becse. Rubel-coin akarunk, vagy nem? Forint, vagy fabatka, esetleg...? Felejtse el az államot, a bankokat, tudja biztonságban és gyarapítsa pénzét! Amelyet állítólag drogkereskedelemre sem használnak. És most már fröccsöt is vehet vele.
2008-ban, a gazdasági válság kitörése idején már egy jó évtizede dúlt a fájlcserélõ-háború. A zeneletöltõ Napster bukásával hamar világos lett, hogy a központi szerverrel üzemeltetett – tehát könnyen lekapcsolható – megoldások nem mûködnek, a jövõ a hálózatra kapcsolódó számítógépeket egyenrangúnak tekintõ, az adatátvitelt közvetlenül a gépek közt, akár több szálon is futtató úgynevezett peer to peer (P2P) rendszereké. Ilyen például a torrent is, amelynek használatát minden sorozatjunkie kénytelen volt megtanulni, még azok is, akik csak annyit tudtak az internetrõl, hogy hogyan kell wifire csatlakozni.
Amikor beütött a krach, magától értetõdõ volt tehát, hogy ki kell találni egy minden hatóság és hivatalos szervezet felett (alatt) álló közösségi megoldást a pénzre is. Ebbõl lett a nyílt forráskódú, ismeretlen eredetû (a fórumok szerint egy Sakoshi Nakamoto nevû egyén vagy csoport mûve) online pénznem, a Bitcoin. Mûködése pofonegyszerû: mindenkinek van egy virtuális pénztárcája, amelyen az összeget, illetve az összes átutalást a közösség tárolja, azok teljesen nyilvánosak, még ha nem is tudni, mely azonosító mely személyhez tartozik. Nincs bank és hatóság, tehát se kamat, se sarc, se adó, viszont kölcsönt sem lehet felvenni belõle – sebaj, legalább nem dõl be. Van árfolyama, változik is (nem is rosszul), okostelefonnal pedig pofonegyszerû a fizetés.
Bármilyen szép is ez,sokáig nem jött el az áttörés, a Bitcoin évekig fõként az anarchisták és libertariánusok mániája volt. Az elmúlt egy-két évben aztán végképp elterjedtek az okostelefonok, amelyeknek hála a virtuális pénztárcát már tényleg a zsebünkben hordhatjuk és felfedezték maguknak a furcsa valutát a Wall Street bankárai és kockázati befektetõi is: tavalyelõttrõl tavalyra a többszörösére nõtt a Bitcoin-alapú vállalkozásokba fektetett összeg. Az Ebay vezérigazgatója szerint elõbb-utóbb szinte csak ezzel a valutával fizetnek majd online.
Hétfõn a budapesti bulinegyed szélén, az Anker Klubban mutatták be az ország elsõ Bitcoin ATM-jét, amelyen – ki nem találnák – Bitcoint vehetünk fortinért, hogy azt aztán a kocsmában kedvezményesen elköltsük. Hogy ennek mi értelme? Egyrészt olcsóbb (errõl késõbb), másrészt állítólag ez a jövõ, nem árt tehát gyakorolni. „Ez százszor fontosabb, mint az a három per, ahol az állam és a bankok balhéznak egymással” – fogalmazott Varga István, a jegybank egykori felügyelõbizottsági tagja, aki egészen utópisztikus fordulatokkal méltatta a Bitcoint.
Varga István
Varga szerint a rendszert hamarosan elfogadja majd a társadalom többsége és az a mindennapjaink része lesz, „amikor már rég elfelejtettük a bankos sztorikat”. „Tavaly 90 ezer oldalban szabályozták az országot a Magyar Közlönyön keresztül, ezt képtelenség követni. A Bitcoin ehhez képest a szabadság szimbóluma: nincs kontroll, nincs szabályozás, könnyû eligazodni és mûködik. Aki a Bitcoint szereti, rossz ember nem lehet.”
A mozgalomnak persze akadnak ellenzõi is: éppen a központi kontroll és a követhetetlen (pontosabban másképp és nehezebben követhetõ) pénzmozgások miatt hozzák gyakran összefüggésbe drogkereskedelemmel, terrorizmussal, pénzmosással. Varga szerint ez egyszerûen nem igaz, egyébként pedig furcsa, hogy az a rendszer kritizálja az új találmányt, amelynek hála „120 százalékban el vagyunk adósítva és amelyet mi ráadásul normálisnak tartunk”. A végkövetkeztetés ijesztõ, de egyértelmû: „sajnos el kell fogadnunk”, hogy a hagyományos valuták, tehát a forint is a végüket járják, összeomlanak majd, de a Bitcoin túléli.
Ja, hogy mi a helyzet az Ankerben? Találunk ott egy kis konzolt (sokkal karcsúbb, mint egy ATM, igaz, nincs is benne pénz, csak amit mi belerakunk), amely megeszi a forintjainkat, majd egy rövid azonosítás után, egy QR-kódot leolvasva azonnal jóváírja õket Bitcoin-tárcánkban. A pénz rögtön ott van, ahogy a pultnál, fizetéskor is azonnal megjelenik a kocsma számláján az elfogyasztott fröccsöknek megfelelõ Bitcoin. Nincs utalási díj és várakozási idõ.
A klub egyelõre – amúgy brutális – hét százalékos kezelési költséggel vált, de egyrészt hamarosan ezt a töredékére szorítják, másrészt tíz százalék kedvezménnyel elhetünk-ihatunk, szóval pont megéri. A rendszer egyszerû – be is mutatták, igaz, a gép egyszerûen visszadobta a legtöbb felkínált papírpénzt, ezt nyilván orvosolják majd -, a Bitcoin azonban ettõl még nehezen megragadható, furcsa cucc, „nem is értem átfogóan”, mondta az Ankert vezetõje, Menyhárt Leó, aki szerint ettõl függetlenül kötelességük utat engedni az új dolgoknak.
Csak a tizedesjegyeket és a latin elõtagokat (mikro és társai) bírjuk megjegyezni. Egy Bitcoin ugyanis most 119 ezer 600 forint. A forint pedig csak romlik majd, a Bitcoin pedig – ahogy tette korábban is – robbanni.
Link