Hoffmannék szerint a rendõr fellépése sem zárható ki a nevelésbõl
Irta: postaimre - Datum: 2012. July 11. 06:38:35
Az ellenszegülõ diákot meg is bilincselheti a rendõr, ha tanítási idõ alatt az utcán nem tudja hitelt érdemlõen bizonyítani, hogy jogosan van távol az iskolától. A vélemények megoszlanak, abban azonban nagy az egyetértés, hogy a törvény betarthatatlan lesz. A Belügyminisztérium egy még el sem készült, és nem erre a célra létrehozott információs adatbázisra építené az intézkedést.
Teljes hir
Az ellenszegülõ diákot meg is bilincselheti a rendõr, ha tanítási idõ alatt az utcán nem tudja hitelt érdemlõen bizonyítani, hogy jogosan van távol az iskolától. A vélemények megoszlanak, abban azonban nagy az egyetértés, hogy a törvény betarthatatlan lesz. A Belügyminisztérium egy még el sem készült, és nem erre a célra létrehozott információs adatbázisra építené az intézkedést.

"A hatályos szabályozás alapján az utcán csellengõ diákot a rendõr igazoltathatja, és abban az esetben, ha a diák az intézkedésnek ellenszegül, akkor vele szemben a Rendõrségrõl szóló törvény alapján a rendõr testi kényszert és bilincset alkalmazhat" - írta a Belügyminisztérium sajtóosztálya a hvg.hu-nak azzal a törvényjavaslattal kapcsolatban, amely szerint a rendõrség bekísérheti az iskolába a lógáson kapott diákokat.

Magyariné Nagy Edit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára a parlament alkotmányügyi bizottságának múlt hétfõi ülésén arról beszélt, a 14 éven aluli gyerekkel szemben semmi olyan kényszerítõ eszközt nem alkalmazhat a rendõr, mint például egy bûncselekményen tetten ért felnõtt esetében. "Nyilván itt nem lehet szó semmiféle vegyi eszközrõl, bilincsrõl és egyebekrõl" – jelentette ki. A belügy válaszában kiemeli, hogy "a törvényjavaslat nem változtat a rendõr kényszerítõ eszköz alkalmazási jogosultságán", vagyis ellenszegülés esetén jöhet a bilincs, egyébként nem.

A pedagógus szakmát megosztotta a június végén benyújtott törvényjavaslat, mely elfogadása esetén lehetõvé tenné, hogy azt a 14 év alatti tanulót, aki felnõtt kísérete nélkül, tanítási idõ alatt nem az iskolában tartózkodik és nem tudja hitelt érdemlõen igazolni, hogy engedéllyel van távol a tanítási órától, a rendõr az iskolaigazgatóhoz kísérheti, ellenszegülés esetén enyhébb testi erõszakot alkalmazhat, vagy meg is bilincselheti. "Hitelt érdemlõ igazolást" az iskola, orvos vagy a szülõ állíthat ki. Az iskolaõrök ügyében már volt vita a kormányzat oktatáspolitikusai és a belügyminiszter között, most újabb ügyben nyílhat front.

Abban minden általunk megkérdezett érintett egyetértett, hogy a törvény - melyrõl csütörtökön dönt az Országgyûlés - betarthatatlan lesz. Kovács György, a Független Rendõr Szakszervezet (FRSZ) Közép-magyarországi Régiójának elnöke például azt mondta „az egyenruhások már így is sok feladatot látnak el, amihez nincs elég rendõr.” Az elnök úgy látja, ez plusz terhet ró a rendõrökre, ugyanis megnõ az olyanok száma, akik ellen intézkedni kell.

"Kritikán aluli"

Keszei Sándor, a Magyarországi Szülõk Országos Egyesületének (MSZOE) elnök kritikán alulinak nevezte a törvénytervezetet, mely több helyzetben sem nyújt egyértelmû magyarázatot: nem tudni például, hogy a lyukasórákon, amikor a tanár hazaküldheti a diákot, a tanulóknak mi a helyes magatartás. Keszei szerint a lyukasórákat kellene megszüntetni ahhoz, hogy a csellengést visszaszorítsák, azonban az elnök tapasztalatai azt mutatják, hogy helyettesítõ tanárokra általában nincs pénz. „Tudunk olyan intézményrõl, ahol havi száz lyukkasóra van” – mesélte a hvg.hu-nak az MSZOE-elnök. Másik problémaként az igazolások valódiságának ellenõrzését említette Keszei Sándor, a „diákok leleményességének köszönhetõen ugyanis pillanatok alatt készek elõállni egy valódinak tûnõ igazolással, melyet a szülõk telefonos megkeresése híján a hatósági személy aligha tud majd ellenõrizni”.

A Belügyminisztérium a hvg.hu-nak küldött közleményében arról ír, hogy az igazolás valódiságát egy központi ügyeleten keresztül, az úgynevezett Köznevelési Információs Rendszer (KIR) segítségével tudják majd ellenõrizni. A közlemény szerint a rendszer lehetõvé teszi, hogy az intézkedõ rendõr telefonon felvegye a kapcsolatot az oktatási intézménnyel vagy a szülõvel, így tudják igazolni, hogy a diák valóban jogszerûen van-e távol. A köznevelési törvény végrehajtási rendeletébõl annyi derül ki, hogy a „KIR közel 40 alrendszerbõl épül fel, vannak olyan alrendszerek, amelyek hatósági nyilvántartásként funkcionálnak, vannak olyan részei, amelyek statisztikai célú jelentések lebonyolítására szolgálnak, továbbá olyanok, amelyek a hatóság szakmai munkáját hivatottak informatikai rendszerekkel támogatni”.

A KIR-t azonban nem erre tervezték, hanem arra, hogy a PISA-felmérésekhez, érettségi statisztikákhoz nyújtson adatokat az Oktatási Hivatal felé. A jogszabálytervezetbõl egyáltalán nem derül ki, hogy a rendõr kikeresheti-e például a KIR segítségével egy tanuló osztályfõnökének nevét, és az is kérdés, hogy a terjedelmes adatbázist mikor töltik fel egyáltalán, mikortól mûködik majd. Az olyan "apróságokról" nem is beszélve, hogy mi történik akkor, ha a rendõr telefonos érdeklõdése idején az érintett pedagógusnak éppen órája van. Kovács György az FRSZ elnöke bár még nem hallott a rendszerrõl, hasonlóképp képzeli el, mit a körözési nyilvántartást. „Egy ilyen rendszer kiépítése nem két fillér, ráadásul minden tanulóról nyilván kell tartani az adatokat, az iskolaváltoztatásokat és a lakcímváltozást is”.

"Nem nevelési célzatú"

A Belügyminisztérium úgy véli, az intézkedés „nem nevelési célzatú, mert a rendõrnek ez nem feladata”, azonban a jelenleg is hatályos szabályozás értelmében „abban az esetben, ha a diák az intézkedésnek ellenszegül, akkor vele szemben a rendõrségrõl szóló törvény alapján a rendõr testi kényszert és bilincset alkalmazhat”. Keszei nem tartja jónak a rendõri beavatkozást; „Beszéltem egy ezredessel, õ is úgy gondolta, hogy a rendõröknek a bûnözõkkel kell foglalkozniuk, nem a diákokkal” – mondta.

A pedagógus szakmában megoszlanak a vélemények a rendõri beavatkozásról: Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a hvg.hu-nak arról beszélt, hogy bár „bizonyos településeken és bizonyos intézményekben jól jönne a rendõri segítség, azonban a törvény nem lesz betartható”. Az elnök úgy véli, hogy a nincs pontosan meghatározva, hogy a jogszabály mit ért enyhébb testi kényszer alkamazása alatt, ugyanakkor a 2010-es közoktatási törvény kimondja, hogy a gyerek nem vethetõ alá testi fenyítésnek és csak szülõ vagy gonviselõ jelenlétében történhet a meghallgatása.

Bár a rendõrség szinte minden iskolai bûnmegelõzési programban hangsúlyozza, hogy bízzunk a rendõrökben, és ha baj van, ne féljünk segítséget kérni tõlük, Galló Istvánné szerint a testi kényszer alkalmazása bizalmatlanságot, félelmet és gyûlöletet válthat ki a gyerekben az egyenruhások irán. A szakszervezeti vezetõ szerint nem rendészeti eszközökkel kell megoldani a problémát, sokkal inkább segíthet pszichológus vagy családsegítõ szolgálat. „Számtalan oka lehet annak, hogy a gyerek miért nem megy iskolába, például nincs megfelelõ ruhája, vagy mert õ az egyetlen keresõ a családban. Kimutatások igazolják, hogy rengeteg gyerek kénytelen munkát vállalni a tanulás mellett” - mondta Gallóné.

Veszélyben

A vezetõ tapasztalata szerint „hosszú évek során kialakult egy bizalmi kapcsolat a tanárok és a szülõk között, a törvénytervezet pedig ezt fogja szétzilálni”. Úgy vélte, a rendõr kizárólag az iskolák körül, intézményen kívül segíthetne, a diákokra leselkedõ veszélyek – például drogdílerek – elhárításában. Az iskolai lógás megakadályozására egy törvény is elegendõ volt, az 50 igazolatlan óra utáni családipótlék megvonás hatékony módszernek bizonyult, most viszont túl kemény eszközökhöz nyúlt a kormány” – mondta Gallóné.

Gloviczki Zoltán közoktatásért felelõs helyettes államtitkár hvg.hu-nak küldött válaszában azt írta: az államtitkárság egyetért azzal, hogy „a nevelés a család és az iskola, a köznevelési intézmények dolga”, ám úgy vélik, a nevelés folyamatában a környezeti és társadalmi hatások is szerepet játszanak, így „a rendõr fellépése, intézkedése során magatartása, stílusa sem zárható ki a nevelésbõl”. Gloviczki úgy véli, a szabadságjogokon túl más szempontok alapján is végig kellene gondolni a tervezett intézkedést, hiszen „a gyermek 14 éves kora alatt „cselekvésképtelen”, nagykorúságáig pedig „korlátozottan cselekvõképes” személy, ez pedig nem pusztán egy jogi kategória, hanem a szellemi érettség mutatója is”.

A helyettes államtitkár szerint „kár lenne szépíteni a dolgot, hiszen aligha akad olyan felnõtt, aki tanítási idõ alatt ne találkozott volna utcán, tereken, plázákban magányosan vagy csoportosan csellengõ gyerekekkel”. Gloviczki Zoltán szerint ekkor vannak a legnagyobb veszélyben a nebulók: „miközben a szülõ azt hiszi, hogy gyermeke biztonságos, védett környezetben szorgalmasan tanul, valójában bármi megtörténhet vele, baleset érheti, rossz társaságba keveredhet, drogdíler áldozatául eshet, olyan helyzetekbe sodródhat, amik testi, lelki épségét veszélyeztetik.”
Link