Kövér: a szülõföldhöz való jogot be kellene emelni az emberi jogok közé
Irta: postaimre - Datum: 2014. August 31. 07:56:14
Ó, be szépen hangzik és mindenki arra gondol ilyenkor, amire szeretne, de míg az ide született magyarok menekülnek, addig a tetves féreg zsidó betelepül, a "befogadott" cigány meg szaporodik, mint a patkány. Ja izraelben az oda születettnek van elõjoga.
Teljes hir
Ó, be szépen hangzik és mindenki arra gondol ilyenkor, amire szeretne, de míg az ide született magyarok menekülnek, addig a tetves féreg zsidó betelepül, a "befogadott" cigány meg szaporodik, mint a patkány. Ja izraelben az oda születettnek van elõjoga.
Kövér: Németországban javult Magyarország megítélése
A megítélés javulásában szerepe van annak is, hogy az európai gazdasági-pénzügyi krízis és az ukrán válság közepette „vannak fontosabb dolgok is, mint állandóan Magyarország vélt vagy valós hibáin lovagolni”.
Kapcsolódó írásaink
Németországban javult Magyarország megítélése az utóbbi idõszakban – mondta Kövér László, az Országgyûlés elnöke az MTI-nek szombaton Berlinben, ahol tárgyalt németországi magyar szervezetek képviselõivel és részt vett a második világháború következtében szülõföldjükrõl elûzött németeket összefogó Elüldözöttek Szövetsége (BdV) ünnepségén, amelyen kitüntették Angela Merkel német kancellárt.
A házelnök elmondta, hogy a németországi magyar szervezetek képviselõivel folytatott legutóbbi, másfél évvel ezelõtti megbeszélése óta javult Magyarország megítélése, amiben szerepe van annak, hogy mindkét országban lezajlottak a parlamenti választások, és Magyarországon „az emberek a demokrácia jegyében világossá tették, hogy a kormány munkájának folytatása mellett vannak, ami újabb kétharmados támogatást eredményezett a Fidesz-KDNP pártszövetségnek”.
A megítélés javulásában szerepe van annak is, hogy az európai gazdasági-pénzügyi krízis és az ukrán válság közepette „vannak fontosabb dolgok is, mint állandóan Magyarország vélt vagy valós hibáin lovagolni” – mondta Kövér László, akit a BdV ünnepségének kezdetén külön fogadott Angela Merkel kancellár és Erika Steinbach, a BdV elnöke, Merkel pártja, a konzervatív CDU parlamenti képviselõje.
Az Országgyûlés elnöke hozzátette: a német fõvárosban folytatott tárgyalásán szóba került, hogy miként lehet javítani a németországi magyar szervezetekkel együttmûködve a Magyarországról régrõl elszármazottak és a vendégmunkások, illetve ösztöndíjasok érdekképviseletén, és hogyan lehet segíteni a magyar nyelvû oktatás, képzés kialakítását, fejlesztését. Hangsúlyozta: annak révén, hogy az alaptörvény rögzíti a magyarországi nemzeti közösségek államalkotó szerepét, és parlamenti képviseletet biztosít nekik, bõvültek a lehetõségek, hiszen a magyarországi németek országgyûlési szószólójának közremûködésével megnyílik az út a „többszereplõs kooperáció” elõtt, és így már nemcsak államközi szinten, hanem jóval szélesebb léptékben lehet tovább javítani a magyar-német kapcsolatokat.
Kövér: a szülõföldhöz való jogot be kellene emelni az emberi jogok közé
Hasznos lenne kibõvíteni az emberi jogok rendszerét a szülõföldhöz való joggal – mondta Kövér László, az Országgyûlés elnöke szombaton Berlinben a második világháború következtében szülõföldjükrõl elûzött németeket összefogó Elüldözöttek Szövetsége (BdV) ünnepségén, amelyen kitüntették Angela Merkel német kancellárt.
A házelnök a több mint egymilliós tagságú szövetség legnagyobb szabású, A haza napja nevû éves rendezvényének díszvendégeként elmondott üdvözlõ beszédében hangsúlyozta, hogy a szülõföldhöz való jog abszolút és korlátozhatatlan emberi jogként jogerõt adna annak az erkölcsi parancsnak, hogy akarata ellenére senkit nem szabad eltávolítani szülõföldjérõl, vagy megakadályozni abban, hogy visszatérjen oda
A BdV ünnepsége nemcsak a megváltoztathatatlan múltról, hanem a megválasztható jövõrõl is szól – tette hozzá. „Olyan jövõt szeretnénk választani, amelyben sem a németek, sem a magyarok és egyetlen más európai nép sem veszíti el a hazáját, a szülõföldjét, a jogát, hogy önnön sorsa felett rendelkezzék, és olyan Európát szeretnénk, ahol a jövõben sem jogilag, sem lelkileg többé senki nem válhat hontalanná” – mondta Kövér László.
Leszögezte: bûn volt a második világháború végén a kollektív bûnösség bélyegét sütni ártatlan német emberekre, és bûn volt elüldözni õket szülõföldjükrõl. Mindez „ugyanúgy bûn, mint amelyet bûnös német emberek korábban követtek el ártatlanokkal szemben a második világháború során”. Hangsúlyozta, hogy „nem lehetnek mások által megbélyegzett bûnös nemzetek, csak bûnöket elkövetõ emberek vannak”. Hozzátette: „a kollektív bûnösség elve elfogadhatatlan, erkölcsi és jogi képtelenség”.
Ezt mindig ki kell mondani, ellenkezõ esetben beteljesednek és meg is ismétlõdnek az ártatlanok ellen elkövetett bûnök – emelte ki az Országgyûlés elnöke, felidézve, hogy Norbert Lammerttel, a Bundestag – a német törvényhozás alsóháza – elnökével közös nyilatkozatban hívták fel a figyelmet az emlékezés fontosságára a totalitárius diktatúrák áldozatainak augusztus 23-i európai emléknapja alkalmából.
Kövér László rámutatott, hogy a tengerentúlon kirobbant pénzügyi-gazdasági válság Európát rázta meg a legjobban, felszínre hozva „az általunk képviselt civilizáció politikai, kulturális és erkölcsi téren megnyilvánuló elbizonytalanodását is”. Ezért nem csak az utóbbi esztendõk voltak nehezek Európa számára, de „az elõttünk álló esztendõk sem lesznek könnyebbek”. Kiemelte, hogy „az európai közös pénz, az európai közös gazdaság és közös politika mellett még jó lesz vigyáznunk valamire: Európa közös keresztény kultúrájára és az ebbõl következõ erkölcsre”.
„Ha ez megbukik, az európaiak békéje és jóléte végleg odaveszhet” – mondta az Országgyûlés elnöke.
Hozzátette: ahhoz, hogy rend legyen, elõször mindenkinek a saját portáján kell söpörnie, és Magyarország az utóbbi négy évben tartotta magát ehhez az elõíráshoz. „Újjáépítettük és megerõsítettük a magyar államot azért, hogy ne a mások pénzébõl és munkájából éljünk, hanem a sajátunkból”, továbbá „megerõsítettük a magyarok nemzeti összetartozását, mert hiszünk abban, hogy nemzeti öntudat nélkül nincs európai öntudat” – ismertette.
„Mindeközben minden nemzetközi kötelezettségünket teljesítettük, és szükség esetén megvédtük igazunkat, de mindig ugyanolyan tiszteletet adtunk partnereinknek, mint amilyent elvártunk tõlünk a magunk számára” – mutatott rá Kövér László. Kiemelte: „erkölcsi ügyekben régóta esedékes tennivalókat is elvégeztünk: például az új alaptörvényünkben is rögzítettük a velünk együtt élõ nemzeti közösségek, köztük a magyarországi németek államalkotó szerepét”, és Magyarország egyetlen európai országként országgyûlési határozattal ítélte el a németek elüldözését szülõföldjükrõl.
A választópolgárok az idén ismét kétharmados parlamenti felhatalmazást adtak arra, hogy „újabb négy esztendõre folytassuk a 2010-ben elkezdett munkát, Magyarország ezáltal politikai értelemben Európa egyik legstabilabb országa lett” – mondta Kövér László a több száz fõs hallgatóság elõtt. A vendégek között Angela Merkel mellett ott volt a német politikai és társadalmi élet számos további neves, vezetõ személyisége.
- See more at: Link