Az õszödi beszéd visszaköszön
Irta: postaimre - Datum: 2012. July 12. 06:08:37
Egy õszödi beszéddel felérõ bejelentéssorozatot tett tegnap Mariano Rajoy (képünkön) spanyol miniszterelnök. A tavaly õszi választásokon megesküdött rá, hogy nem emelik az adókat és letérnek a megszorítások útjáról, ám kormánya éppen ennek ellenkezõjét teszi.
Szerkesztõségünk a híreket Sony tévén is követi.
Teljes hir
Egy õszödi beszéddel felérõ bejelentéssorozatot tett tegnap Mariano Rajoy (képünkön) spanyol miniszterelnök. A tavaly õszi választásokon megesküdött rá, hogy nem emelik az adókat és letérnek a megszorítások útjáról, ám kormánya éppen ennek ellenkezõjét teszi.
Szerkesztõségünk a híreket Sony tévén is követi.
z Európai Bizottság ugyan üdvözölte, helyi szakértõk azonban politikai szempontból végzetesnek minõsítették a spanyol kormány tegnap bejelentett intézkedéscsomagját, amelyben adóemelésekkel és kiadáscsökkentésekkel összesen 65 milliárd eurót spórolnak meg a következõ két és fél évben a költségvetési hiány leszorítása érdekében. Az egyik legfontosabb intézkedés, az áfa 18-ról 21 százalékra emelése homlokegyenest ellenkezik Rajoy választási ígéretével, miszerint nem fogják emelni az adókat. A kormányfõ a megváltozott körülményekkel magyarázza a lépést, a közpolitikai kérdésekkel foglalkozó Francisco Longo professzor szerint azonban a kormányfõ ezzel megszegte a tavaly õszi választáson a társadalommal kötött szerzõdését − idézte a szakértõt a Financial Times (FT). Véleményének a Madrid utcáin tüntetõ, a rendõrséggel esetenként heves összetûzésbe kerülõ bányászok adtak nyomatékot.
Kapcsolódó cikkek
Bulgária sem siet az euróövezetbe
Fed: gyengébb a gazdaság a vártnál
Kötvényvásárlásra köteleznék a német gazdagokat
Jön az áfaemelés, összecsaptak a rendõrök a tüntetõkkel Madridban
Haladékot kap Spanyolország
Monti keményen beszólt az északiaknak
Az intézkedések része, hogy csökkentik a munkanélküli-segélyt és kísérletet tesznek a túlburjánzott − a válság kezdete óta 290 ezer fõvel nõtt − tisztviselõi kar létszámának csökkentésére. A köztisztviselõk elvesztik karácsonykor esedékes 14. havi bérüket, 20 százalékkal lefaragják a politikai pártok és a szakszervezetek állami támogatását, csökkentik a polgármesterek bérét és az önkormányzatok megengedett adósságállományát. Az államapparátussal összefüggõ lépésektõl összesen 3,5 milliárd euró megtakarítást várnak.
Megszorító intézkedések
65 milliárd euró lefaragása a kiadásokból két és fél év alatt
3,5 milliárd euró megtakarítás az államapparátuson
3 százalékpontos áfaemelés 21 százalékra
20 százalékkal csökken a pártok és a szakszervezetek állami támogatása
Megszüntetik a lakásvásárlások adókedvezményét és eladnak állami tulajdonban lévõ repülõtereket, illetve a vasút bizonyos vagyonelemeit. Drasztikusan csökkentik az önkormányzati tulajdonban lévõ cégek számát. Új adórendszert dolgoznak ki az energiaszektorra, miután az elmúlt években az államilag meghatározott áremelések nem fedezték az emelkedõ költségeket. Ennek hatására 24 milliárd euró veszteség halmozódott fel az ágazatban, amelyet várakozások szerint szétosztva terhelnek rá a szolgáltatókra és ügyfeleikre.
A népharag azonban a mostaninál is magasabbra csaphat, ha igaznak bizonyulnak a spanyol bankoknak nyújtandó 30 milliárd − vagy szükség szerint több − uniós támogatás feltételeirõl kiszivárogtatott hírek. Ezek szerint a spanyol bankoknak le kell értékelniük 67 milliárd eurónyi elsõbbségi részvényeiket és alárendelt kötvényeiket, azaz a pénzintézeteknek és befektetõiknek le kell nyelniük az ezzel kapcsolatos veszteséget, hogy az ne ömöljön a hitelt nyújtó eurózónás biztonsági alapra (ESM) nyakába. A helyzet azonban az, hogy ezeket az értékpapírokat kisbefektetõk vették meg, akiket a válság elõtt rábeszéltek arra, hogy bankbetét helyett ezekben fialtassák a pénzüket. Luis de Guindos pénzügyminiszter szerint nem szabadott volna rájuk erõltetni a kockázatos befektetéseket, és lehetõleg minimalizálni kell veszteségeiket. További feltétele lehet az ESM-hitelnek az unió szoros ellenõrzésének kiterjesztése a spanyol bankokra − ennek részeként az EU−ECB−IMF trojka negyedévente ellenõrizheti, hogyan teljesítik vállalásaikat.
Linkl