Megfoszthatók-e a gyilkosok a magyar állampolgárságtól?
Irta: postaimre - Datum: 2014. September 03. 07:21:40
Elõétel. A zsidó-cigány összeesküvõk, gyilkosok, terroristák...helyzete analógia, de ha meg van fosztva az állampolgárságtól, attól még maradhat, ha "független" államot deklarál...és a többi és a többi! Míg Angliában vitatéma, addig Magyarországon hivatalosan nem került még szóba, hogy az Iszlám Állam kötelékében esetleg harcoló magyarokat megfosszák a magyar állampolgárságától. Az Igazságügyi Minisztérium jelenleg nem készít elõ az állampolgárságot közvetlenül érintõ törvényt.
Teljes hir
Elõétel. A zsidó-cigány összeesküvõk, gyilkosok, terroristák...helyzete analógia, de ha meg van fosztva az állampolgárságtól, attól még maradhat, ha "független" államot deklarál...és a többi és a többi! Míg Angliában vitatéma, addig Magyarországon hivatalosan nem került még szóba, hogy az Iszlám Állam kötelékében esetleg harcoló magyarokat megfosszák a magyar állampolgárságától. Az Igazságügyi Minisztérium jelenleg nem készít elõ az állampolgárságot közvetlenül érintõ törvényt.
Feltételezések szerint tizenkétezer külföldi – köztük több ezer európai – harcol az Iszlám Állam nevû könyörtelen terrorszervezet ötvenezres seregében Szíriában és Irakban. A külföldiek között magyarok is lehetnek, legalábbis ezt állítja az izraeli The Meir Amit Intelligence and Terrorism Information Center. Angliában vita alakult ki arról, hogy azok a brit állampolgársággal rendelkezõ személyek, akik a Közel-Keleten részt vesznek az Iszlám Állam fegyveres akcióiban, automatikusan veszítsék el az állampolgárságukat.
Új angol modell
Mint arról beszámoltunk, Boris Johnson londoni polgármester szerint azokat a briteket, akik a hatóságok elõzetes értesítése nélkül utaznak Szíriába és Irakba, potenciális terroristákként kell számon tartania Londonnak, egészen addig, amíg nem bizonyítják ártatlanságukat. Az angolszász jogban aranyszabályként alkalmazott - egyébként a római jogból származtatott - ártatlanság vélelmét felcserélné az általában csak diktatúrákban (vagy, ahogy ez a példa is mutatja, ostromlott demokráciákban - a szerk.) alkalmazott „bûnösség vélelmével”. Boris Johnson viszont úgy véli, hogy a brit hatóságok - a közvetlen bizonyítékok teljes hiányában - képtelenek fellépni a Szíriában és Irakban harcoló, majd hazatérõ dzsihádistákkal szemben, akik komoly nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek Angliában.
A polgármester éppen ezért azt javasolja a törvényalkotóknak, hogy nyújtsanak be mielõbb egy „kisebb” módosítást a büntetõ törvénykönyvbe, bevezetve a „relatív törvényes vélelem” fogalmát azokkal szemben, akik a hatóságok értesítése nélkül utaznak ki háborús övezetekbe, „terrorista indítékból”. A londoni polgármester egyben csatlakozott ahhoz a mozgalomhoz, amely szerint a dzsihádistákat meg kell fosztani a brit állampolgárságuktól.
Mi legyen a magyarokkal?
Molnár Zsolt, az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke az atv.hu-nak azt mondta, Magyarországon jelenleg nincs senkinek bejelentési kötelezettsége arra nézve, hogy milyen országba utazik. Sõt, amennyiben évek óta más országban tartózkodik, például kettõs állampolgárkánt, akkor egy ilyen utazásnak a hatóságok elõtt semmilyen nyoma sincs, ezért egy ilyen törvényt nem lenne könnyû betartatni. „Nyilván fontos nemzetbiztonsági kérdés, hogy kik lehetnek azok a magyarok, ha egyáltalán vannak ilyenek, akik az Iszlám Állam zsoldjában állnak” – fogalmazott Molnár Zsolt, aki azt mondta, hogy a parlamenti idény elsõ bizottsági ülésén egészen biztosan szóba kerül az Iszlám Állam és a lehetséges magyar támogatóik dilemmája.
Vadai Ágnes a Demokratikus Koalíció nemzetbiztonsági szakpolitikusa, az Országgyûlés honvédelmi és rendészeti bizottságának tagja azt mondta, hogy a jelenlegi jogszabályok értelmében ilyen indokkal nem lehet valakit megfosztani az állampolgárságától. A magyar történelmi hagyományok miatt a politika óvatosan kezeli ezt a kérdést, hiszen a korábbi rendszerben attól, aki disszidált, –tehát a politikai okokból emigrálóktól – automatikusan megvonták a magyar állampolgárságot. Vadai személyes véleménye szerint nem az állampolgárságtól való megfosztás, az úgynevezett „hontalanná” tétel a megoldás az ilyen személyek esetében, hanem a bíróság elé állítás, mert az emberiesség elleni bûncselekményeket a magyar Büntetõ törvénykönyv is kiemelten bünteti.
Vadai Ágnes szerint – aki volt honvédelmi államtitkár is, illetve egy ideig vezette a nemzetbiztonsági bizottságot – az a probléma, hogy a kormányoldal nem foglalkozik a súlyának megfelelõen a Magyarországra leselkedõ veszélyekkel. A politikus fontosnak tartotta Kósa Lajos, a honvédelmi és rendészeti bizottság fideszes elnökének az általa mulasztásának és munkakerülésnek értékelt tevékenységére felhívni a figyelmet. Mint mondta: Kósa, a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke a miniszteri meghallgatások röpke idejére hívta csak össze a grémiumot, sem Ukrajna, sem az Iszlám Állam esetleges magyar érintettségének ügyében ilyenre nem került sor, noha honvédelmi és rendészeti tétje is van ezeknek az ügyeknek.
Jobbik: nem emberi lények
Mirkóczki Ádám jobbikos országgyûlési képviselõ a nemzetbiztonsági és a rendészeti bizottságnak is a tagja. A politikus lapunknak azt mondta, a Jobbikban még nem foglalkoztak ezzel a témával, de személy szerint tudná támogatni, hogy London polgármesterének javaslatát ültessék át a magyar gyakorlatba. „Azok, akik nõket, gyerekeket és mindenféle korú embereket válogatás nélkül és különös kegyetlenséggel gyilkolnak, azok nem emberi lények. Az ilyen személyek nem érdemlik meg a magyar állampolgárságot” – fogalmazott Mirkóczki, aki azt is különösen tragikusnak tartja, hogy többnyire keresztény embereket mészárolnak le az Iszlám Állam terroristái. Azt is hozzá tette, hogy nemcsak azért ítéli el ezeket a kegyetlenségeket, mert keresztények ellen követik el, hisz minden más vallású ember lemészárlása is bûn, hanem azért is, mert az Iszlám Állam tagjai a terrorizmusnak egy olyan aljas szintjére süllyedtek, ami példátlan az emberi történelemben.
A Fidesz nem felel
Az ügyben még hétfõn megkerestük a Fidesz frakció sajtóosztályát, hogy Kósa Lajos, a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke, vagy Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági bizottság alelnökének a véleményét is megismerhessük. Mindeddig nem érkezett válasz.
Az általunk illetékesnek tartott minisztériumok közül az igazságügyi tárcától kaptunk választ a kérdéseinkre, miszerint az Alaptörvény G. cikkének (3) bekezdése elvi alapként rögzíti, hogy „Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerûen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani.” Érdemes megjegyezni, hogy az állampolgársági jogtörténet ismeri a megfosztás intézményét (például a külföldön tartózkodó egyes személyeknek a magyar állampolgárságuktól való megfosztása tárgyában született 1947. évi X. törvénycikk), de ilyen lépésekre utoljára a kommunista diktatúra idején volt csak példa. A jelenleg hatályos szabályozás, az állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény szerint a magyar állampolgárságról - bizonyos feltételek teljesülése esetén - lemondani lehet (8.§), illetve - a csalárd módon megszerzett – állampolgárságot lehet visszavonni (9.§). Az Igazságügyi Minisztérium jelenleg nem készít elõ az állampolgárságot közvetlenül érintõ törvényt.
A magyar állampolgárok által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bûncselekmény, a magyar büntetõ törvényt kell alkalmazni. Az emberiesség elleni bûncselekményeket a hatályos Büntetõ Törvénykönyv (2012. évi C. tv.) büntetni rendeli. Amennyiben a szóban forgó fegyveres konfliktus háborúnak tekintendõ, úgy a háborús bûncselekmények megállapítása is felmerülhet.
Link