Az orosz medve dönti le Trianont
Irta: Ionerai - Datum: 2014. September 12. 10:40:38
A kelet-ukrajnai válság Kárpátalja autonómiájának megteremtésére, de akár a határmódosításra is jó alkalom lehet derült az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Ifjúsági Szervezetének elnöke által tartott rendezvénybõl, amelyen Budaházy György és Gaudi-Nagy Tamás is részt vett. Az UMDSZ elõre elhatárolódott a Magyarok Világszövetsége székházában tartott fórumtól.
Teljes hir
A dészláv válság elszalasztott alkalma után a trianoni falak lebontásának új lehetõségét látta meg a kelet-ukrajnai konfliktusban Budaházy György és Gaudi-Nagy Tamás azon a fórumon, amelyet az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) Ifjúsági Szervezetének elnöke tartott a Magyarok Világszövetsége Házában. És amely akciótól az UMDSZ még csütörtök reggel elhatárolódott.
Nem érdekel, hogy mit mond az UMDSZ, mi külön szervezet vagyunk. De ha úgy jobb, akkor egyszerûen egy kárpátaljai magyar vagyok, aki fel akarja hívni a figyelmet az ottani magyarságot fenyegetõ veszélyre mondta az Indexnek Dupka, aki Budaházy és Gaudi-Nagy társaságában arról beszélt, hogy Ukrajnában szélsõjobboldali hatalomátvétel érik.
Lemberg mellett kétezer állig felfegyverzett fasiszta állomásozik, akik vagy puccsra készülnek Kijev ellen, vagy bevetésre készek Kárpátalja ellen állította Dupka a 230 fõs terem körülbelül 30 fõs hallgatóságának, utalva a nacionalista Szvoboda párt és a Pravij Szektor (Jobb Szektor) radikális csoport szövetségére, amely szerinte aggasztóan nagy frakcióhoz juthat az október 26-ra elõrehozott választásokon.
Ám még ennél is égetõbb veszély, hogy Kárpátaljáról tömegével viszik el a férfiakat Donyeck és Luganszk megyébe.
Én dezertáltam, mert nem akarok elmenni a mészárszékre a keleti fronton vallotta Dupka, bár tömeges elvitelrõl más szervezetek nem tudnak Kárpátalján.
Körülbelül ötven fõ lehet, akik átvették a behívót. Olyanokat érint, akik már voltak katonák, megfelelõ kiképzést kaptakárnyalta a képet a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) külkapcsolatokért felelõs munkatársa. Darcsi Karolina elismerte, hogy több behívót küldtek ki az ukrán hatóságok, ám azokat sokan nem vették át. Újabb behívásokra viszont most nem kell számítani, mert a mobilizálás harmadik fázisa szeptember 4-ével lezárult.
Kezdetben vala a KMKSZ
Bár a becslések szerint százezer választókorú magyar él Kárpátalján, a nemzetiségi érdekképviseletért két szervezet is küzd, egy-egy hozzájuk kapcsolódó párttal.
Az õsforrás az 1989-ben létrehozott Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége (KMKSZ), amely az elsõ magyar érdekvédelmi szervezet volt a huszadik században a monarchia szétesése után, Csehszlovákiát, Magyarországot és a Szovjetuniót is megjárt Kárpátalján.
1996-ban született meg a gondolat a KMKSZ és a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetsége tagjaiban, hogy kellene egy ernyõszervezet, amely a Kárpátalján kívül is képviselné Ukrajnában a magyarokat. Ez lett volna az Ukrajnai Magyarok Demokrata Szövetsége (UMDSZ).
1997-ben azonban az ekkor csak szervezeteket tömörítõ UMDSZ-ben felfüggesztette tagságát a KMKSZ. 2002-ben amikor Gajdos István az UMDSZ elnöke lett, az UMDSZ-ben megjelenhettek az egyéni tagok, így vált a KMKSZ-szel párhuzamos szervezetté.
Ezt erõsítette meg a KMKSZ-szel konkuráló UMDSZ ügyvezetõ elnöke is. A nyáron 12 év után leköszönt Gajdos Istvánt váltó Zubánics László szerint a közelgõ választások miatt nem kell tartani attól, hogy újabb mozgósítás lenne. Igaz, a nemrég megszüntetett kötelezõ sorozást visszaállították, ám a törvények szerint a frissen besorozottak nem mehetnek frontra. Ráadásul a minszki megállapodással tûzszünet lépett életbe, így Zubánics szerint talán van esély a politikai rendezésre. A harcokban eddig két kárpátaljai magyar vesztette életét, mindketten hivatásos katonák voltak. Dupka szerint viszont sokkal nagyobb számokról van szó.
A párt az MSZP-hez állt közelebb, bár az UMDSZ-szerint pusztán arról van szó, hogy kész volt a mindenkori kormánnyal együttmûködni, amire a baloldali párt hajlandó volt, 2010 után a Fidesz viszont nem.
Az UMDSZ új vezetése szerint az sem igaz, hogy a kémbotrányba keveredett Kovács Bélához kötõdötten a Kárpátalján is megjelent Jobbik amely irodát is nyitott szoros kapcsolatot épített volna ki a párttal. Zubánics szerint az elmúlt évek rovásírásos névtáblaavatásai a Jobbik és Gajdos részvételével állítólag nem erre utalnak. A Jobbik mostanra visszafogta korábban aktívabb jelenlétét.
Az UMDSZ-KMKSZ párharc nem túlzottan népszerû a magyarok körében. A százezer magyar választótól összesen 60 ezer voksot gyûjtött be a két párt. Az UMDSZ csak négy egyéni képviselõt tudott bejuttatni a megyei közgyûlésbe, a KMKSZ viszont csak listán juttatott be három képviselõt.
kárpátaljai szervezetek nem merik nagy dobra verni: a KMKSZ azért, mert Fideszhez van közel és Magyarország NATO- és EU-tagként nehezen emelheti fel a hangját Kijev ellen, korábban a szocialistákkal jó kapcsolatokat ápoló UMDSZ meg azért, mert ellenzékben van.
Trianont ledönti az orosz medve
Szevasztopoli magyarok
A két szervezet mellett két párt is mûködik: a KMKSZ- UMP és az UMDSZ-hez köthetõ UMDP. Ez azonban már nem a további politikai törésvonalak jele, csupán az ukrán választási törvény adta kényszer. Jelölõ szervezetek ugyanis csak pártok lehetnek. A két szervzetnek ezért létre kellett hoznia saját pártját is, amelynek a törvények értelmében Ukrajna megyéinek felében, valamint Kijevben, a Krímben és Szevasztopolban is jelen kell lennie mûködõ képviseletekkel. Hivatalosan ennek mindkét magyar szerv eleget tesz, még a mára Oroszországhoz került Krímben is.
Dupka, Gaudi-Nagy és Budaházy is amellett voltak, hogy Kárpátalja számára autonómiát, azon belül a magyarlakta tömb részére pedig különleges státuszt kell biztosítania Kijevnek.
Keresztbe tudnánk feküdni Ukrajna társulási szerzõdésének villantott fel egy lehetõséget Gaudi-Nagy, utalva a dokumentum parlamenti ratifikációjára. Magyarországnak az EU-tagjaként vétójoga van, a jobbikos politikus szerint ezzel az alkupozícióval élni kell. De érvekre, adatokra van szükségünk tõletek, hogy elérjük az Európai Parlamentben, hogy ne támogassák Ukrajna társulását fordult a politikus a terembe ekkor érkezõ kárpátaljai küldöttséghez.
Az orosz medve ledöntötte a kerítést, a magyaroknak csak be kell sétálniuk rajta
mondta a színpadra Palesztina-pólóban fellépõ Budaházy, aki saját bevallása szerint véletlenül keveredett a rendezvényre, mert valamit meg kellett beszélnie Gaudi-Naggyal. A június óta szabadlábon lévõ radikális Budaházy akit 2007-2009-ben kormánytagok elleni támadások megszervezésével vádolnak úgy látja, hogy a Fidesz-kormány elszalasztja a lehetõséget a kárpátaljai autonómia kivívására, amihez szerinte utat nyitott Oroszország krími annexiója és a luganszki, donyecki népszavazások.
Ott valamit kiharcolnak, az már biztos, de ha Kárpátalján senki nem hallatja a hangját, akkor a magyarok ott maradnak kutyának, hogy belerúgjon a Jobb Szektor, így töltve ki a dühét a veszteségekért. Budaházy szerint ez történt a délszláv válságban is, ahol a vajdasági magyarok esetében nem élt Budapest az Belgráddal való alkudozás lehetõségével. Orbán Viktor azt mondta, hogy kész a kormány támogatni azt, amit a határon túliak szeretnének.
Akkor el kell érni, hogy akarjanak revíziót. Arra mit mondana Orbán? tette fel a kérdést a Budaházy, aki szerint a legradikálisabb követeléssel kell elõállni, ha valamilyen eredményt el akarnak érni a határon túl. Szerinte a hathatós fellépést írja elõ alkotmány is, és erre kötelez az egszerûsített honosítási eljárás is, amely révén a Kárpátalján becslések szerint 50 ezer magyar állampolgár él. Persze Budaházy is elismeri, hogy a radikális követelés azért kell, hogy legyen mibõl alkudni. Elsõ lépésben például elég lenne az autonómia is, Ukrajnán belül.
Ezt most nagyon veszélyes felvetni, bár az 1991-es függetlenségi népszavazáson megszavazták Kárpátalja autonómiáját is, amit végül Kijev figyelmen kívül hagyott. A föderatív átalakítást az EU is támogatja, és felmerült a minszki tárgyalásokon is, de ilyesmirõl majd csak a következõ parlament dönthet mondta azonban az UMDSZ ügyvezetõ elnöke.
Szerinte most arra kell törekedni, hogy a törvényeknek megfelelõen hozzanak létre egy olyan egyéni körzetet, amely magyar többségû,
így adva garanciát arra, hogy a 450 fõs radában lesz egy magyarkképviselõje a 150 ezres magyarságnak.
A KMKSZ is ebben gondolkodik, a szervezet óvást nyújtott be az ukrán központi választási bizottságnak és a bíróságnak is, ám eredménytelenül. Ezért most az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordul. Arra azonban egyik szervezet sem lát esélyt, hogy az októberi választásokig megszülethet a magyar körzet.
A fenti példa mutatja, hogy Kijev az ígéretek ellenére valóban nem igyekszik a kisebbségi igényeket kielégíteni és a Szvoboda és a Jobb Szektor térnyerése a korábbi tapasztalatok alapján mint a magyar emlékmûvek megrongálása valóban kevés optimizmusra adhat okot Kárpátalján.
Zubánics is aggasztónak tartja az ukrán elnök által támogatott tervet, amely a helyi nyelvhasználatot az önkormányzat hatáskörébe utalja: ennek alapján tehát hiába közel ötven százalékos Beregszász magyar lakosainak aránya, a 35 fõs önkormányzati testületben csak 15 magyar képviselõ van, így a magyar nyelv önkormányzati használatát a városatyák ukrán többsége akár meg is fúrhatja.
A budapesti fórumon a szerény igényeket látva Dupka inkább elõállt az UMDSZ Ifjúsági Szervezete és a Kárpátaljai Ruszin Társaság követelésével:
Az EP magyar képviselõi blokkolják Ukrajna társulási szerzõdését, amíg Kárpátalja nem kap autonómiát.
Az EU vizsgálja ki az ukrán politikusok felelõsségét a polgárháború kialakulásáért.
Nemzetközi erõk vegyenek részt az ukrán szélsõjobbos terrorista alakulatok lefegyverzésében.
Kijev biztosítsa a kettõs állampolgárság intézményét.
Ismerjék el a ruszinokat is kisebbségként.
Állítsák vissza a régi nyelvtörvényt.
A petíció nem említi meg Moszkva felelõsségét a konfliktusban, Dupka vitatja azt is, hogy orosz erõk valóban részt vettek volna a kelet-ukrajnai harcokban.
Miután az esõ elmosta a csütörtökre tervezett tüntetést, Dupka Budaházyval együttmûködve hétfõn a parlament elé vonul, és erre kérte a fórumon megjelent fiatalokat is. Jóarcú fiúk és jóarcú lányok kellenek, akik tanúságtételeket mondanak. Minél radikálisabb követelés kell, annál jobban meg lehet jelenni a médiábanadott szakmai tanácsot a tüntetéshez Gaudi-Nagy. A fiatalokat amúgy is elhalmozta feladatok lehetõségével a fórum: a Magyarok Világszövetségének képviselõje arra kérte õket, gyûjtsenek aláírásokat az ellen, hogy kárpátaljai magyarokat a frontra vigyenek. Eddig kilencezer aláírás gyûlt össze, de az MVSZ szerint százezer is elérhetõ és ennyivel már hatásosan lehet fellépni a határon túli magyarok kelet-ukrajnai harcoktól való távoltartásáért.
Forrás:
http://index.hu/b...arpatalja/