Teljes káosz lesz az éghajlatkutatásban
Irta: postaimre - Datum: 2012. July 12. 06:26:07
A vízháztartást vizsgáló különbözõ globális modellek és a mérési adatok között jelentõsek a különbségek - derül ki egy most megjelent kutatásból. Pedig az aszálykatasztrófák és az özönvízszerû esõk igazolják, hogy mennyire függünk a víz körforgásától. Ezért fontos, hogy a légkör, az óceánok és a szárazföld közötti körforgás részleteit megértsük.
Teljes hir
A vízháztartást vizsgáló különbözõ globális modellek és a mérési adatok között jelentõsek a különbségek - derül ki egy most megjelent kutatásból. Pedig az aszálykatasztrófák és az özönvízszerû esõk igazolják, hogy mennyire függünk a víz körforgásától. Ezért fontos, hogy a légkör, az óceánok és a szárazföld közötti körforgás részleteit megértsük.
Ahol még az orrszarvúknak is szárnya nõ - Szokatlan kirándulás a Ruhr-vidéken Afrika ismeretlen, rejtett mosolya: Gambia Szamba, esõerdõk és fogselyem bikini - Trópusi koktél Brazíliából Hajnali fények a Catalunya-foknál - Nyaralás az izzás szigetén, Mallorcán
Spórolunk Önnek - szállások féláron! Világjáró kupon – a legjobb ajánlatok csak ITT!
A klímaváltozás és a víz ebbõl eredõ változó elérhetõsége tény, és néhol nagyfokú alkalmazkodást fog követelni - állapította meg Harald Kunstmann és Christof Lorenz, a németországi Karlsruhei Mûszaki Intézet kutatói a Journal of Hydrometeorology címû szaklapban. A globális elemzések teszteléseként a hidrológusok és éghajlatkutatók a legmodernebb kombinált globális légköri és óceánmodellek közül elemeztek ki hármat, és összehasonlították az 1989 és 2006 közötti mérési adatokkal.
A kutatók nagyfokú bizonytalanságot észleltek a globális vízháztartásra vonatkozó becslések között. Egyes régiók átlagos csapadékmennyisége között például napi négy milliméter eltérés is mutatkozott. Összehasonlításképp: Magyarországon átlagosan nem egészen két milliméter csapadék esik naponta. Ezekbõl a modellekbõl tehát nem lehet megbízhatóan levezetni, mikor és hol mennyi csapadék várható.
Még az olyan egyszerû összefüggések sem egységesek a modellekben, mint az óceánok feletti párolgási többlet és a kontinensek feletti csapadék közötti. Bizonytalan tehát, hogy mennyi csapadék várható, és ezzel együtt mennyi folyton megújuló édesvíz áll rendelkezésre a Földön - írja a Der Standard címû osztrák lap internetes kiadása.
A másik, nem kevésbé súlyos probléma, hogy számos régióból nem áll rendelkezésre elegendõ adat - fejtette ki Kunstmann. A helyzet pedig egyre csak rosszabbodik: Dél-Amerikában például több mint 85 százalékkal, 4350-rõl 550-re esett a mérõállomások száma. Európa sincs sokkal jobb helyzetben: 1989 és 2006 között a csapadékmérõ állomások száma tízezerrõl 5800-ra csökkent, és ezek fele Németországban található.
Megbízható adatbázis nélkül pedig a modelleken sem lehet lényegesen javítani. Ez megnehezíti az esõzések és aszályok alakulásának számszerûsítését. A kutatók szerint sürgõsen szükség van tehát a csapadékmérõ állomásokba történõ befektetésekre, és a kiesõ területek meteorológiai szolgálatának megerõsítésére - amennyiben szeretnénk megérteni a hidrológiai változásokat, és idõben felkészülni azokra.
Link