Génjeinkben hordozzuk a harmadik õst
Irta: postaimre - Datum: 2014. September 21. 18:55:07
Ajaj, még elõkapják Lillithet is, aztán jöhetnek a "gyíkemberek", vagyis a nemember humanoidok (más néven: zsidók)? Kiderült: nemcsak két, hanem három õsi embercsoport DNS-e keveredik bennünk. Eddig azt tartotta a tudomány, hogy a mai európaiak két embercsoporttól származtak. Most már van genetikai bizonyíték.
Teljes hir
Ajaj, még elõkapják Lillithet is, aztán jöhetnek a "gyíkemberek", vagyis a nemember humanoidok (más néven: zsidók)? Kiderült: nemcsak két, hanem három õsi embercsoport DNS-e keveredik bennünk. Eddig azt tartotta a tudomány, hogy a mai európaiak két embercsoporttól származtak. Most már van genetikai bizonyíték.
Az egyik egy nyugat-európai, primitív, vadászó-gyûjtögetõ csoport volt, amely a homo sapiens több mint 40 ezer évvel ezelõtti európai letelepedése óta élt a kontinensen.
A másik csoportot földmûvelõk alkották, akik körülbelül hétezer éve vándoroltak be a Közel-Keletnek egy Szíria, Törökország és Irak egyes részeit magába foglaló térségébõl.
Az új kutatás egy harmadik, szibériai eredetû csoport genetikai örökségét is megtalálta: õket a tudósok észak-eurázsiai õsöknek nevezték el.
Hétezer éves leleteket vizsgáltak
Egy hétezer évvel ezelõtt Németország terültén élt földmûves és nyolc, Luxemburg és Svédország területén nyolcezer éve élt vadászó-gyûjtögetõ ember genetikai örökségét elemezték a tudósok.
Az eredményeket ezután összevetették 2345 ma élõ európai ember genomjával, hogy megfejtsék, kiktõl származnak a kontinens lakói. Szinte minden európainál megtalálták mindhárom õsi népcsoport örökségét – olvasható a Nature tudományos magazin új számában.
Genetikai örökségünk
Az észak-eurázsiai õsök genetikai öröksége volt a legkisebb arányú, legfeljebb 20 százalékot tett ki a vizsgált európaiaknál.
Az õsi nyugat-európai vadászó-halászó populáció legerõsebben az észak-európaiaknál, különösen a Baltikum lakóinál jelenik meg, a litvánok DNS-ének akár 50 százaléka is tõlük származhat.
A dél-európaiak többet örököltek az õsi földmûvesektõl: a Szardínia szigetén élõk DNS-ének akár 90 százaléka is visszavezethetõ erre a csoportra. Ezek a Közel-Keletrõl érkezõ földmûvesek új tudást hoztak Európába, háziasították a sertést és a szarvasmarhát, búzát, árpát borsót és lencsét termesztettek, aratáshoz obszidián sarlót használtak.
Földrészeken átívelõ rokonság
Az észak-eurázsiai õsök „összekötik az amerikai õslakosokat minden modern európai csoporttal” – mondta Johannes Krause, a kutatás egyik résztvevõje, a Tübingeni Egyetem genetikusa.
Ez a népcsoport nemcsak az õskori európaiakkal keveredett, hanem rokonaik voltak annak a populációnak is, amely több mint 15 ezer éve átvándorolt az egykor Szibériát Alaszkával összekötõ, fagyott Bering-földhídon, és benépesítette Amerikát.
Forrás: Link