Több mint 35 000 éves, ember alkotta
Irta: postaimre - Datum: 2014. October 09. 17:55:50
Én tom! A zsidrákok kezenyoma, mert mikor az õsmózes szétnyitotta a hegyet, lett a barlang és ...és jahvé látá, hogy ez jó és adott melléje egy buznyákot, hogy szabadkõmûves páholyt alapítva adót szedjenek ...
Az ázsiai barlangfestészet legalább olyan régi, mint a híres európai alkotások – állapította meg egy szerdán megjelent tanulmány. Eddig Európát tartották a mûvészetek bölcsõjének.
Teljes hir
Én tom! A zsidrákok kezenyoma, mert mikor az õsmózes szétnyitotta a hegyet, lett a barlang és ...és jahvé látá, hogy ez jó és adott melléje egy buznyákot, hogy szabadkõmûves páholyt alapítva adót szedjenek ...
Az ázsiai barlangfestészet legalább olyan régi, mint a híres európai alkotások – állapította meg egy szerdán megjelent tanulmány. Eddig Európát tartották a mûvészetek bölcsõjének.
Az ausztrál Wollongong Egyetem kutatói Anthony Dosseto vezetésével az indonéziai Celebesz-sziget hét barlangjának tizenkét festményét vizsgálták meg. Ezeknél az alkotásoknál emberi kéz volt a sablon a sziklafalon, ennek a körvonalait húzták ki festékkel. Megvizsgáltak két, a sertés és a szarvas keverékére hasonlító állatot, a babirusszát ábrázoló festményt is – olvasható a brit Nature tudományos lap friss számában.
Ezeket a barlangrajzokat már több mint 50 éve felfedezték, koruk meghatározásával azonban nem foglalkoztak alaposan. Úgy vélték, a helyi klíma miatt legfeljebb 10 ezer évet bírnak ki a képek.
Celebesz
Fotó: Maxime Aubert, Griffith Egyetem, Ausztrália
A festményekre rakódott, leheletfinom ásványi üledék korát a tudósok az úgynevezett uránsorra épülõ módszerrel határozták meg. Ez az eljárás a radioaktív lebomlást méri. A minimális kort állapítják meg vele, tehát a festmények ennél akár régebbiek is lehetnek.
A 40 ezer éves, vörös festékkel körvonalazott kéz a tanulmány szerint a legrégibb ismert ilyen típusú ábra lehet. A babirussza képén jól kivehetõ a négy láb, a fej és a farok, a festmény legalább 35 400 éves.
„Bebizonyosodott, hogy mintegy 40 ezer évvel ezelõtt, a pleisztocén korában az eurázsiai világ mindkét végpontján az ember barlangok falára festett. Eddig Európa számított a történelem elõtti mûvészetek bölcsõjének” – olvasható a tanulmányban.
Wil Roebroeks, a holland Leideni Egyetem kutatója szerint az eddig ismert legrégibb, 37 300 éves barlangrajzot az észak-spanyolországi El Castillo-barlangban fedezték fel. A legõsibb állatábrázolásnak, egy rinocérosz faszénrajzának korát 35 300 és 38 800 év közé teszik, ezt a franciaországi Chauvet-barlangban találták meg.
A tanulmány szerzõi szerint két magyarázat adódik: lehetséges, hogy az õsi embercsoportoknál egymástól függetlenül fejlõdött ki a barlangi festészet, ám az is, hogy a homo sapiens már azelõtt tudott festeni, hogy Afrikából elindult volna, hogy az egész világot meghódítsa.
Link