Nyílnak a román ügynökakták, nagy a zaj
Irta: postaimre - Datum: 2014. October 14. 19:38:32
Teodor Melescanu, a román Külföldi Hírszerzõ Szolgálat (SIE) volt igazgatója szerint az államfõnek minden információ rendelkezésére áll, de ügynöklistáját a SIE nem köteles felfedni elõtte.
Teljes hir
Teodor Melescanu, a román Külföldi Hírszerzõ Szolgálat (SIE) volt igazgatója szerint az államfõnek minden információ rendelkezésére áll, de ügynöklistáját a SIE nem köteles felfedni elõtte.
Az államfõi tisztségre pályázó volt kémfõnök kedden sajtóértekezleten reagált Traian Basescu elõzõ napi nyilatkozatára, amikor a jobboldali elnök egy interjúban bejelentette: a szociáldemokraták elnökjelöltje, Victor Ponta kormányfõ 1997 és 2001 között a SIE titkos ügynöke volt. Az elnök azzal támasztotta alá állítását, hogy Ponta – a Legfelsõ Védelmi Tanácsot megkerülve – állítólag kormányhatározatot írt alá, amelynek értelmében nemcsak az aktív ügynök listája minõsül államtitoknak, de immár volt ügynökeiket sem fedhetik fel a titkosszolgálatok.
Basescu azzal vádolta Melescanut, hogy SIE-igazgatóként segített Pontának eltitkolni múltját. „Az államfõnek bármilyen államtitokhoz hozzáférése van. Azzal, hogy (Melescanu) ezt megtagadta, megengedhetetlen precedenst teremtett a szolgálat történetében” – méltatlankodott Basescu.
Melescanu elismerte, hogy nem adta ki Basescunak a SIE ügynöklistáját, de arra hivatkozott, hogy a törvény értelmében a szolgálat forrásairól senki sem szerezhet tudomást, mert a szolgálat „belügye”, hogyan szerzi meg az információkat.
Sajtóértekezletén sem cáfolni, sem megerõsíteni nem akarta Ponta állítólagos ügynökmúltját. A volt kémfõnök azt javasolta az újságíróknak, találkozzanak harminc év múlva: akkor majd válaszol nekik a SIE-vel kapcsolatos kérdéseikre. Melescanu szerint bárki, aki kilép a szolgálattól, harmincéves titoktartási kötelezettséget vállal. Kérdésre válaszolva hozzátette: Basescunak nem kellett ilyen kötelezettségvállalást aláírnia.
Melescanu kifejtette: bármelyik volt SIE-ügynök felfedése kárt okoz a szolgálatnak, mert a „baráti és nem baráti” külföldi rokonintézmények újraértékelik az illetõ ténykedését azokban az országokban, ahol járt, és abból indulnak ki, hogy ellenséges küldetése volt. A volt kémfõnök szerint ezzel magyarázható az, hogy a volt ügynökök listáját is államtitokká minõsítették. Basescu viszont jelzésértékûnek találta, hogy éppen a Ponta-kormány hozott errõl határozatot.
Hazugozzák egymást a román fejesek
Ponta „merõ hazugságnak” minõsítette Basescu állításait, és azt mondta: amióta 1995-ben elvégezte a jogi egyetemet, „betartotta a törvényeket, a hazáját szolgálta”, és ezt fogja a jövõben is tenni.
Az államfõi tisztségre 14 jelölt pályázik Romániában. A felmérések szerint az államfõi tisztség sorsa a két legesélyesebb jelölt, Victor Ponta és Klaus Johannis, a Keresztény-liberális Szövetség jelöltje között dõlhet el a novemberi elnökválasztás második fordulójában. Az államfõ támogatását élvezõ Elena Udrea a közvélemény-kutatások szerint a harmadik-negyedik helyen áll, de támogatottsága nem éri el a tíz százalékot.
Link