Õsi vírusokat támasztottak fel az USA-ban
Irta: postaimre - Datum: 2014. October 29. 21:42:32
Hétszáz éves vírusmaradványokat fedeztek fel amerikai kutatók rénszarvasok jégbefagyott ürülékében, majd a kórokozók DNS-ével növényeket fertõztek meg.
Teljes hir
Hétszáz éves vírusmaradványokat fedeztek fel amerikai kutatók rénszarvasok jégbefagyott ürülékében, majd a kórokozók DNS-ével növényeket fertõztek meg.
A vizsgálatok eredményeit összefoglaló tanulmány az amerikai tudományos akadémia folyóiratának (PNAS) legújabb számában jelent meg.
A tudomány keveset tud a vírusok evolúciójáról, holott az õsi kórokozók szerkezetének megismerése elõsegíthetné a jelenkori társaikkal szembeni védekezést. Az õsi vírusok rekonstrukciója azonban már azért is nehéz feladat, mert a kórokozók nagyon gyorsan változnak, ráadásul igen hamar megsemmisül örökítõanyaguk - olvasható a PhysOrg hírportálon.
Az õsi vírusokra vadászva a San Franciscó-i Hematológiai Kutatóintézet tudósai Eric Delwart irányításával a kanadai Selwyn-hegység 4000 éves jéglerakódásában a rénszarvas ürülék rétegeit vizsgálták, így sikerült kivonniuk két 700 éves vírusszekvenciát. Az egyik egy úgynevezett RNS-vírus töredéke volt, olyan vírusé, amelynek fehérjeburkát ribonukleinsav (RNS) vesz körül. A kutatók meghatározása szerint a rovarokat megbetegítõ Cripavirus nemzetségébe tartozik, a feltételezések szerint a rénszarvasok a növényekkel együtt fogyaszthatták el a fertõzött rovarokat. Elõfordulhat ugyanakkor, hogy a karibukkal szimbiózisban élõ rovarok "szórták be" a vírusokkal a rénszarvasürüléket és a környezõ havat.
A másik töredék alapján a kutatócsoportnak sikerült rekonstruálnia a DNS-vírus teljes genomját. Ez a vírus nem mutat közeli rokonságot egyetlen jelenkori kórokozóval sem, ugyanakkor emlékeztet olyan növényi kórokozókra, például a geminivírusokra, amelyeket a szitakötõkbõl, gombákból és állati ürülékbõl izoláltak. Hogy többet megtudjanak a vírusról, beoltották vele a burgonyafélékhez tartozó Nicotiana benthamiana vírusdiagnosztikai tesztnövényt. Mivel nem jelentkeztek kóros elváltozások, a kutatók úgy vélik, hogy a Nicotiana benthamiana nem a legideálisabb gazdanövény a kórokozó számára.
A tanulmány szerzõi rámutatnak, hogy a globális felmelegedéssel egyre több vírusrészecske szabadulhat fel a sarki jégtakaróból, olyanok, amelyek évszázadokon át megõrizték fertõzõképességüket.
Link