Mellár: a Századvég a kifizetésekrõl szólt
Irta: postaimre - Datum: 2014. November 03. 08:09:56
Milyen okos lett ez is! "Civilek" mi? Sz@rházi titkosszolgálati szabadkõmûves ágensek. Zsidó-cigány terroristák. 6-8 munkatárssal teljesíteni kétmilliárdnyi megrendelést eléggé életszerûtlen. A tanulmányok nyilvánosságra hozatala azonban tisztázhatná a helyzetet, mondta a kormányközeli intézet egykori vezetõje.
Teljes hir
Milyen okos lett ez is! "Civilek" mi? Sz@rházi titkosszolgálati szabadkõmûves ágensek. Zsidó-cigány terroristák. 6-8 munkatárssal teljesíteni kétmilliárdnyi megrendelést eléggé életszerûtlen. A tanulmányok nyilvánosságra hozatala azonban tisztázhatná a helyzetet, mondta a kormányközeli intézet egykori vezetõje.
Az ATV Szabad szemmel címû mûsorában beszélt a Századvég és az intézettõl tanulmányokat rendelõ szakminisztériumok viszonyáról Mellár Tamás közgazdász, a Századvég egyik korábbi vezetõje, a KSH korábbi elnöke.
Soha nem kérték
Mellár a személyes kötõdésérõl elmondta: nincs benne semmilyen sértettség a Fidesszel szemben, jól érzi magát a bõrében, nem kíván semmilyen állami állást. Elmondása szerint azért ment annó a Századvéghez dolgozni, mert azt remélte, hogy gazdaságpolitikai munkát tud végezni. Sajnos rá kellett jönnie, hogy a Századvég nem arról szól, hogy az ott dolgozók egy új gazdaságpolitikát állítsanak össze vagy hogy kormánynak segítséget nyújtson ezen a téren, tette hozzá. Elmondása szerint az alatt a szûk egy év alatt, amíg õ ott dolgozott soha nem kapott olyan feladatot, hogy bármilyen makrogazdasági témában háttértanulmányt készítsen.
A közgazdász hozzátette: nem igaz, hogy elküldték a Századvégtõl, õ akarta otthagyni az intézményt, amikor rájött, hogy nem szeretne tovább ott dolgozni. A szakítás közös megegyezéssel történt meg, mondta.
Mellár a Századvég korrupciós ügyeivel kapcsolatos kérdésre elmondta, mialatt õ az intézetnél dolgozott, csupán annyi történt, hogy õ folyamatosan jelezte a szakmininsztériumok felé, hogy nincs elegendõ ember az adott megrendelésekre. Ezekre a válasz az volt, hogy „nem is a munka a fontos, hanem a kifizetés”, és a szakembernek csak alá kellett volna írnia ezeket a tanulmányokat, hogy ezzel védjegyet adjon hozzájuk. Ezek akkor nem valósultak meg.
Mutassák meg!
Arra vonatkozóan, hogy a késõbbiekben mi történt, Mellárnak nincsenek konkrét információi, azt viszont elmondása szerint pontosan lehet tudni, hogy a következõ néhány évben 2-2,5 milliárd forint értékû megrendelést kapott a Századvég, amit „nagyjából azzal a játékosanyaggal, azzal a 6-8 emberrel” teljesítették. Mellár ennek a valódiságát kérdõjelezi meg.
Megoldásként azt látja, hogy az intézetnek nyilvánosságra kellene hoznia a kapott összegért készített tanulmányokat.
Az amerikai kitiltási botrány kapcsán ugyancsak gyanúba keveredett a Századvég. Mellár Tamásnak erre vonatkozóan nincsenek konkrét információi, de azt elképzelhetõnek tartja, hogy valóban az intézetet is érintik a korrupciós vádak. Olyat azonban nem tapasztalt, hogy a Századvég magángazdasági szereplõkkel szerzõdött volna fiktív teljesítésekre.
Lesz folytatás
Arra a kérdésre, hogy az amerikai kitiltási ügynek lesz-e vajon folytatása, a közgazdász azt válaszolta: „mindenképpen és feltétlenül”. Véleménye szerint a történet nem a 6 emberrõl szól, hanem az egész problémáról. „A magyar társadalomnak végre szembe kellene néznie azzal, hogy milyen szintet ölt Magyarországon a korrupció.” Hozzátette: „ez nem 2010 után kezdõdött, hanem már elõtte is megvolt, akár a két világháború közötti idõszakig visszamehetnénk.” Véleménye szerint a piacgazdaság csak akkor tud mûködni, ha a korrupció alacsony szinten van. Éppen ezért Amerika jó szövetséges, mivel õk is hasonlóan gondolják. A korrupció visszaszorítása sokszorosan pozitívan hatna a gazdaságra és a fejlõdésre.
A KSH hitelességével kapcsolatosan Mellár elmondta, az intézet nehéz anyagi- és humántõke-forrás helyzetben van, ráadásul módszertani változások is történtek. Az viszont, hogy a meglévõ szegénységi statisztikát a választások elõtt nem hoztak nyilvánosságra, az hiba volt a KSH részérõl. Azt, hogy ezt önként, vagy nyomásra halasztotta el a hivatal, a közgazdász nem tudta megmondani.
Utcára ment
Mellár Tamás, akit a pécsi netadó elleni tüntetés egyik szónoka volt, 2006-ban az õszödi beszéd miatt is az utcára vonult. Akkor is és most is úgy érezte, hogy megbicsaklott a demokratikus fejlõdés.
Szerinte az internet megadóztatása mind politikai, mind gazdasági szempontból nagyon súlyos dolog lenne. Gazdaságilag azért, mert az internet az egy termelési tényezõ, ennek a korlátozása a gazdasági növekedést lassítaná.
Mellár Tamás szerint Orbán Viktor nagyon jól mérte fel a helyzetet, mert tudta, hogy ebbõl a helyzetbõl nem fog tudni jól kijönni. A közgazász szerint a civilek ezután sem dõlhetnek hátra, késznek kell lenniük, hogy továbbra is megvédjék a jogaikat. Szerinte az elmúlt években a magyar társadalom nagyon sok esetben – trafik-ügy, földmutyi - néma maradt akkor, amikor meg kellett volna szóljon.
Link