2015: a megszorítások éve - íme az új adók
Irta: lica - Datum: 2014. November 10. 20:47:26
Mondhatnám úgy is hogy: remélem igaz, mert viccnek túl durva? Szóval ismét mûködött az elterelés nevezetû program, ameddig a birka nép a netadó ellen tüntetett, addig szép új adófajtákat meg megszavazták a háttérben.
Teljes hir
Mondhatnám úgy is hogy: remélem igaz, mert viccnek túl durva? Szóval ismét mûködött az elterelés nevezetû program, ameddig a birka nép a netadó ellen tüntetett, addig szép új adófajtákat meg megszavazták a háttérben.
Az internetadó leple alatt számos egyéb adóemelést jelentett be a kormány, amit nem hangsúlyoztak ki, és az emberek figyelmét is elkerülte a tiltakozási hullámok közepette.
Új különadót vezet be a kormány, amely a befektetési alapokat fogja érinteni. Növekedni fog a cafetéria adóterhe, a chipsadót pedig kiterjesztik egyes alkoholos italokra, de bizonyos tömények, amelyek gyógynövényeket tartalmaznak, mentesülni fognak az adó alól. A tömegborokra is különdíjat vetnek ki.
A környezetvédelmi termékdíjat kiterjesztik a mosószerre, a tusfürdõre, a papír-írószerekre. Ez az adóemelés egyaránt érinteni fogja a vállalatokat és háztartásokat. Extraprofitra hivatkozva továbbra is minden lehetséges szektort megadóztatnak, majd azt mondják az emberek szemébe, hogy a cégek nem fogják áthárítani ezeket az adókat. Az igazság azonban az, hogy végül minden adóemelés a háztartásokon fog lecsapódni.
Forrás: Varánusz blog
A külföldi áruházláncok kiszorítása
Új offenzívát indít a kormány, ezúttal a nem magyar kézben lévõ bevásárlóközpontok kiszorítását tûzték ki célul, legalábbis ez olvasható ki azokból az eddigi nyilatkozatokból és a jövõ évi adócsomagban testet öltõ intézkedésekbõl. Két intézkedés körvonalazódik, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj sávossá tétele, valamint a kötelezõ vasárnapi zárva tartás elrendelése jövõ márciustól. Ennek keretében a bevásárlóközpontok és 400 négyzetméternél nagyobb alapterületû üzletek (hazánkban ezek túlnyomó többsége külföldi tulajdonú áruházlánchoz tartozik). A szabályozás alól mentesülnének a dohányboltok, a gyógyszertárak, a benzinkutak, a pékáruboltok és az újság-, illetve virágárusok.
A magyar nagytõkések piactorzító, diszkrimináló eszközökkel való helyzetbe hozása láthatóan ebben a szektorban is ínyére van a Fidesznek, miközben ennek negatív hatásai a vásárlókon, illetve a kiszorítani vágyott cégek alkalmazottjain csapódnak le. Csupán a vasárnapi boltbzárás 10-15 százalékos leépítést tenne indokolttá az ágazatban, ez nagyságrendileg 15- 20 ezer fõ elbocsátását, a többieknek pedig bércsökkenést jelentene. A kormány egyelõre tagadja, hogy bevezetnék az eredetileg KDNP-s javaslatot, ám jobb ha tudjuk, az Orbán-kormányban minden a tagadással kezdõdik.
A sávossá váló élelmiszerlánc-felügyeleti díj pedig az 50 milliárd forint nettó árbevétel (nem profit) feletti cégeknél emelné a sarc mértékét, a legnagyobbaknak ezzel 60-szorosára emelve az árbevétel után fizetendõ adót. Ennek következtében a legnagyobb áruházak jóval nagyobb díjat fizetnének, mint amennyit 2012-ig voltak kénytelenek befizetni a szektorális különadóval. Az ügy egyébként félelmetesen hasonlít a reklámadóra, amelynek piactorzító szerepe akkora, hogy egyértelmûen az RTL ellehetetlenítésére szolgál.
A Tesco már így is a kivonulást fontolgatja. Az új díjjal a hét legnagyobb lánctól 30 milliárd forintot szedne be a kormány, ami valószínûleg az utolsó szöget jelenti az áruházláncnak. Ettõl függetlenül ne gondoljuk azt, hogy a "piszok multik" szétadóztatásával jól járunk, hiszen nyilvánvaló, hogy az emberek elsõsorban az olcsó áraik miatt választották ezeket a hazai kisbolthálózatokkal szemben, az adó, illetve a nyitva tartás korlátozásának hatására nõni fognak a termékek árai is, ez pedig a szegényeket sújta majd a legjobban.
(Ha esetleg kihagytunk néhányat, kommentben nyugodtan emlékeztethettek minket!)
Nagyot emel a kormánya a cafeteria adóterhén
A most bemutatott adótörvény-tervezet szerint növekedni fog jövõre a kedvezményezett béren kívüli juttatások adója, 35,7 százalékról 51,17 százalékra. Az adóteher növekedése érinti az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulást, a helyi bérletet, az iskolakezdési támogatást és a munkahelyi étkeztetést is. A cafetéria adóterhének növelésével kevésbé fogja megérni a cégeknek ezek használata, így a munkavállalók kevesebb béren kívüli juttatást fognak kapni a cégektõl. Ez nem csak a családok zsebébõl vesz ki havonta több ezer forintot, hanem a piaci szereplõket is érzékenyen fogja érinteni, hiszen a béren kívüli juttatások egyik célja az volt, hogy felfuttassa a vendéglátó szektort.
Jön az újabb bankadó
A kormány jövõre különadóval sújtaná a befektetési alapok forgalmazóit is, a forgalmi díj 25 százalékát vennék el, amibõl 10 milliárdot várnak. A friss teher valamivel több mint ötszöröse a befektetési alapkezelõkre kirótt különadónak. Az új különadó a forgalmazókat terheli, így fõ célpontjai fõként a bankok lesznek.
Durva különadó az alkoholra
A chipsadót kiterjesztik az alkoholos italokra, ezzel gyakorlatilag minden tömény szeszt jócskán megdrágítanak. Bizonyos tömények, amelyek különbözõ gyógynövényeket tartalmaznak, illetve a pálinkák mentesülni fognak az új adó alól.
A már eddig is agyonadóztatott (jövedéki adó, forgalmi adó) szeszes italok piacára kiterjesztett termékadó a bort, a pezsgõt és a sört nem érinti, viszont ahogy az Index írja, az egy literes, 80 százalékos Abszintra 900 forint pluszteher rakódik a különadó bevezetésével.
A bor azért mégsem marad ki teljesen, literenként 30 forintos ellenõrzési díjat vezetne be ugyanis a kormány a földrajzi jelzés nélküli tömegborokra. A díj a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának menne, amely hologramos címkékkel látná el a palackokat, így nyomon követhetõvé válna a forgalmazott bor útja.
Jön a sampon és a szappanadó - a tisztaság megadóztatása
Az "egyéb vegyipari termékek" környezetvédelmi termékdíjas körbe vonásával a szappan, a sampon, a mosószerek és az öblítõk, valamint az összes kozmetikai szer és dezodor után különadót kell fizetnünk jövõre, ha a törvényjavaslat változatlan formában megy át a parlamenten.
A lakásillatosítók és a mûvirágok sem ússzák meg a különadót, utóbbinak termékdíja 1900 forint lenne kilónként, amely már fojtóadónak minõsül. Nem tudni, melyik fideszesnek ártottak a mûvirágok, de a különadóval ezek a termékek egyszerûen eltûnhetnek a piacról.
Irodai papíradó
Jövõre az irodai papírok, jegyzettömbök, iratrendezõk, mappák után is különadóztatna a kormány. A környezetvédelmi termékdíjat kiterjesztik, így a papír után kilónként 19 forint megy a költségvetésbe a jelenlegi tervek szerint. Ez az adóemelés egyaránt érinteni fogja a vállalatokat és a háztartásokat is.
Extraprofit, extraprofit everywhere!
A különadók kiterjesztésével a kormány folytatta az elmúlt négy év adópolitikáját, azaz az extraprofitra hivatkozva minden szektort megadóztat, majd azt hazudja az emberek szemébe, hogy a cégek nem fogják áthárítani ezeket az adókat. Az valóság azonban az, hogy végül minden adóemelés a háztartásokon fog lecsapódni.
Forrás: Link