Új fegyverkezési verseny
Irta: Farkaskoma - Datum: 2014. December 06. 18:15:50
Ahogyan egy korábbi posztunkban – „A világ legnagyobb hadseregei” – megírtuk: egy új hidegháborús korszak küszöbén állunk. Az euroatlanti országok a NATO (North Atlantic Treaty Organisation) 28 tagja köré tömörülve egyre inkább ellenségként viszonyulnak az erõltetett iramban fegyverkezõ és expanzív külpolitikát folytató Oroszországhoz, mely CSTO nevû katonai szövetségét (Collective Security Treaty Organization) állítja szembe a NATO –val.
Teljes hir
Ahogyan egy korábbi posztunkban – „A világ legnagyobb hadseregei” – megírtuk: egy új hidegháborús korszak küszöbén állunk. Az euroatlanti országok a NATO (North Atlantic Treaty Organisation) 28 tagja köré tömörülve egyre inkább ellenségként viszonyulnak az erõltetett iramban fegyverkezõ és expanzív külpolitikát folytató Oroszországhoz, mely CSTO nevû katonai szövetségét (Collective Security Treaty Organization) állítja szembe a NATO –val.
A két tábor közti versengés három területen zajlik: egyrészt a diplomácia szintjén – vagyis ki tudja egyben tartani, bõvíteni, illetve nagyobb egységben megerõsíteni saját táborát – másrészt gazdasági téren (kinek a gazdasága túlélõbb és megingathatatlanabb) és harmadrészt a haditechnika szintjén (ki tud komolyabb szintû fegyver-arzenált kifejleszteni és legyártani). Jelen cikk a fegyverkezési versenyre összpontosít, kiemelve: ezen a téren is három tényezõ dönt: a pénz (ki tud többet áldozni fegyvereire), a technikai tudás (kinek vannak jobb fejlesztõ-mérnökei) és az energia (kinek van több energiahordozója a haditechnikai eszközök üzemben tartására). De nézzük a konkrétumokat.
nato_csto_1.jpgHa összevetést akarunk tenni a katonai tömbök közt, akkor az egyszerûség kedvéért érdemes a két tábor vezetõi államaira az Egyesült Államokra és Oroszországra összpontosítani, mégpedig négy fegyvernem terén: az anyahajók, vadászgépek, harckocsik és nukleáris fegyvereket vizsgálva. Azt kell azonban mondjuk, hogy ha a mennyiséget nézzük, akkor a legértékesebb fegyverek terén az USA sokkal méretesebb eszközállománnyal rendelkezik.
Az amerikaiaknak jelenleg 11 repülõgép-hordozójuk van (USS Eisenhower CVN69, USS Nimitz CVN 68, USS Washington CV73, USS Vinson CVN70, USS Roosevelt CVN 71, USS Lincoln CVN 72, USS Stennis CVN 74, USS Truman CVN 75, USS Reagan CVN 76, USS Bush CVN 77, USS Ford CVN 78) és további kettõ áll építés alatt: USS Kennedy és a USS Enterprises. Ezzel szemben az oroszoknak egyetlen anyahajója van, az 1985-ben vízre bocsátott Kuznyecov admirális.
osszevetes.jpgA másik fontos fegyvernemet, a vadászgépeket tekintve ugyancsak nagy az amerikai fölény: hiszen összesen 3043 vadászgéppel rendelkeznek, szemben az oroszok 1264 vadászával. A harckocsikat illetõen az összevetést megnehezíti, hogy az oroszok temérdek elavult és szinte harcképtelen tankot is állományban tartanak. Ám ha ezeket leszámítjuk, tisztul a kép. Az amerikaiak 8325, az oroszok 2876 modernnek nevezhetõ harckocsival rendelkeznek. Nukleáris fegyverek terén a legbizonytalanabbak a számok. De a becslések szerint az oroszok 8500, az amerikaiak 7700 atomfegyvert rejtegetnek.
De nézzük a minõséget is. Az USA legmodernebb vadászgépei: az F-35 és F-22 Raptor, míg az oroszoknál a frissen kifejlesztett PAK-FA képviseli a legütõképesebb típust. A harckocsikat illetõen az amik csúcstankja az M1 Abrams, az oroszoké a T-90 és a legfrissebb fejlesztésû, 2015 –tõl hadrendbe kerülõ Armata (T-99). De beszéljenek inkább a képek és köztük a technikai részletek. Reméljük soha nem kerülnek élesben bevetésre!
2bush_anyahajo.jpg
Oroszország egyetlen anyahajója az 1985 -ben vízre bocsátott Kuznyecov admirális 65 ezer tonnás és alig 17 repülõ, illetve 24 helikopter szállítására alkalmas. Vele szemben például a USS Ford - a legújabb amerikai "laposhátú" - nagyságrendekkel nagyobb és korszerûbb. Személyzete: 4660 fõ, sebessége: 56km/h és összesen akár 90 repülõgépet is szállítani tud, de 75 a hivatalos kapacitása. Költségét 13,5 milliárd dollárra becsülik. (Építtetõ: Huntington Ingalls Industries)
orosz_anyahajo.jpg
Nézzük az említett amerikai és orosz vadászgépeket, a legújabb fejlesztésû típusokat. Elõbb az amerikai gépeket: F-35 és F-22 Raptor. Ami a Raptort illeti, az amerikaiak 2005 végén állították hadrendbe, és mára 180 feletti darabszámban készült. A két hajtómûves, dupla függõleges vezérsíkkal épített kiváló manõverezõképességû konstrukció vérbeli vadászgép, elsõdleges feladata az ellenséges gépek semlegesítése, a légi fölény kivívása. Szükség esetén csapásmérésre is alkalmas. Csökkentett észlelhetõségû, vagyis az ellenfél radarján gyakorlatilag csak akkor jelenik meg a Raptor, amikor már késõ.
Az F-22-essel ellentétben az F-35 Lightning III-nak nem csak a légi fölény kivívása a dolga. Kiemelt feladata a földi célpontok támadása, azaz igazi multifunkcionális vadászbombázóként számítanak rá. Három különbözõ verziója létezik, a szárazföldi bázisokról hagyományos módon üzemeltetett, a légierõ céljaira épült F-35A, a tengerészgyalogság igényeinek megfelelõ, rövid nekifutással felszálló és akár függeszkedve leszálló F-35B, valamint a haditengerészet repülõgép-hordozóira szánt F-35C. Az F-35-ös tehát mindenes, mely a luxuskategóriát képviselõ, de kevés példányban megépült F-22-es testvéreként áll helyt a frontvonalban.
vadasz_amerikai.jpg
Az oroszok legújabb vadászgépe a PAK-FA, furcsa elnevezése a "légierõ perspektivikus repülõ komplexuma" projekt megnevezés orosz eredetijének mozaikszavából keletkezett. Az orosz légierõ új büszkesége egy két hajtómûves, vállszárnyas szuperszonikus, ötödik generációs orosz vadászbombázó, melyet a Szuhoj-tervezõiroda fejlesztett ki. A PAK-FA Szuhoj T-50 az elõzetes tesztek szerint gyorsabb, nagyobb hatótávolságú és jobb tolóerõ/tömeg arányú az F-22 Raptoroknál és az F-35 gépeknél. Elõször 2010 elején a távol-keleti Amur menti Komszomolszk repülõgépgyárában végeztek velük repülési teszteket. A negyedik generációs gépekkel szemben a T-50 gyakorlatilag észrevehetetlen a radarok számára. Az ellenség repülõgépeit már 300 kilométeres távolságból felfedezi és egyszerre több cél megsemmisítésére is képes. Modern fegyverzettel látták el. Levegõ-levegõ rakétákkal éppen úgy felszerelhetõ, mint levegõ-föld rakétákkal. Új generációs hajtómûvekkel rendelkezik, amelyek lehetõvé teszik az óránkénti több mint kétezer kilométeres sebességet és az ötezer kilométeres távolság megtételét.
vadasz_orosz.jpg
szuhoj.jpg
Az amerikai és orosz harckocsikat illetõen a legújabb típusok következnek: az amerikai M1 Abrams és az orosz Armata (T-99). Az Abrams az amerikaiak jól bevált régi harckocsi típusa, melyet három változatban is használnak (M1, M1A1, M1A2) Elsõdleges fegyverzete a 120 mm-es löveg. Az Irakban megvívott "Sivatagi vihar" hadmûveletben lényegesen jobbnak bizonyult a T-72 -es orosz harckocsiknál.
amerik_hkocsi.jpg
Az oroszok "csoda tankja" elõdeihez képest sokkal modernebb, szinte minden téren. Más például benne a harckocsizók elhelyezése és a lõszeradagolás is. Az Armata lõszeradagolójában 32, különféle rendeltetésû lövedék van és haladás közben is tud tüzelni. Fõ fegyvere a 155 mm-es löveg, és az elõzetes infók szerint újdonság az is, hogy a jármû motorja ezúttal az orrba került (legalábbis erre utál a feltûnõen hátra helyezett torony). Sajtóhírek szerint nyilvános fórumon elõször a 2015 május 9-i felvonuláson lehet majd látni.
orosz_hkocsi.jpg
A fegyverkezési verseny új "fõiránya" orosz részrõl a hiperszonikus rakéta, amerikai részrõl pedig a pilóta nélküli hatodik generációs vadászgép létrehozása. Errõl annyit, hogy az orosz rakéták már ma is képesek hiperszonikus sebességgel száguldani, azonban mindössze csak néhány másodpercig. A cél, hogy mindvégig biztosítsák ezt a rendkívüli sebességet, ha a rakéta nagy távolságot tesz meg. Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettes (a hadi-, és ûriparért felelõs legfõbb orosz vezetõ) szerint jelentõségét és tudományos-technikai hatását tekintve a hiperszonikus tervet az atombomba megteremtéséhez lehet hasonlítani. Ami az amerikaiakat illeti: 2025 -re tervezik hadrendbe állítani új, 6. generációs "csodagépüket" a pilóta nélküli vadászt.
Összességében: a posztban említett fegyverek mind pusztító erejûek (a tengeralattjáró-fejlesztésekre és harci helikopter-innovációkra most nem tértünk ki), és jól láthatóan a másik fél által kifejlesztett korszerûbb megoldásokra adott válaszként születtek meg. A fegyverkezési verseny termékei. Vlagyimir Putyin, Oroszország elsõ számú vezetõje már 15 éve van hivatalban. Az általa képviselt külpolitika a csecsen háborúktól kezdve a Grúza, Oszétia, Krím és Ukrajna elleni agressziókig folyamatos nemzetközi konfliktusokat szül, egy kelet-nyugat közti háború veszélyét állandóan magában hordozva. A haditechnikai verseny meg nyilván követi diplomáciai harcot. A nemzetközi helyzet pedig a "Tanú" címû filmet idézve: ... "fokozódik". :-)
[url]
http://vilageseme...eveteseben [/url]