Döntött a parlament: új szabályok az MFB-re és a takarékokra
Irta: Bulcsu - Datum: 2014. December 16. 18:05:46
A döntéssel emellett az MFB-nek lehetõsége nyílt tulajdont szereznie a Fõvárosi Gázmûvekben. Az államnak lehetõsége nyílt továbbá a kisebbségi tulajdonosok kivásárlására, a lakosság és a gazdasági szereplõk számára alapvetõ szolgáltatásokat nyújtó gazdasági társaságokban - az ellátásbiztonság és a feladatellátás hatékonyságának növelése céljából, nemzetgazdasági stratégiai érdekbõl -, amennyiben az állam tulajdoni hányada eléri a 90 százalékot.
Teljes hir
A döntéssel emellett az MFB-nek lehetõsége nyílt tulajdont szereznie a Fõvárosi Gázmûvekben. Az államnak lehetõsége nyílt továbbá a kisebbségi tulajdonosok kivásárlására, a lakosság és a gazdasági szereplõk számára alapvetõ szolgáltatásokat nyújtó gazdasági társaságokban - az ellátásbiztonság és a feladatellátás hatékonyságának növelése céljából, nemzetgazdasági stratégiai érdekbõl -, amennyiben az állam tulajdoni hányada eléri a 90 százalékot.
A képviselõk 123 igen szavazattal, 38 nem ellenében és 23 tartózkodás mellett fogadták el a kormány törvénymódosító javaslatát "a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabbá tételérõl."
A Ház pontosította a Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szóló törvényt, felhatalmazást adva a banknak az európai strukturális és beruházási alapokból támogatott pénzügyi eszközök végrehajtó szervezeteként az irányító hatóságok által meghatározott feladatok ellátására, például a támogatott pályázatok kezelésére, döntés-elõkészítésre és ellenõrzésre. A parlament azért, hogy a bank hatékonyabban láthassa el a stratégiai beruházások finanszírozását, az egy ügyféllel szembeni kitettségének felsõ határát a szavatoló tõke 45 százalékában határozta meg. A módosítás lehetõséget teremtett arra, hogy az MFB alkalmazottai munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítsenek olyan gazdasági társaságban, amelyben az MFB vagy az állam közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, illetve amellyel kapcsolatban az MFB kockázatot vállalt.
A döntéssel emellett az MFB-nek lehetõsége nyílt tulajdont szereznie a Fõvárosi Gázmûvekben. Az államnak lehetõsége nyílt továbbá a kisebbségi tulajdonosok kivásárlására, a lakosság és a gazdasági szereplõk számára alapvetõ szolgáltatásokat nyújtó gazdasági társaságokban - az ellátásbiztonság és a feladatellátás hatékonyságának növelése céljából, nemzetgazdasági stratégiai érdekbõl -, amennyiben az állam tulajdoni hányada eléri a 90 százalékot.
Ezzel egy idõben korlátozták az állami vállalatok vezetõi és tulajdonosi testületeibe delegáltak felelõsségét. Így például a társaság munkavállalóját munkaszerzõdés vagy a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján megilletõ alapbéren kívüli teljesítménybér (prémium), vagy rendszeres juttatás ki nem fizetése miatti követelést a vezetõ tisztségviselõvel, a felügyelõbizottság tagjával és a tulajdonosi jogok gyakorlójával szemben nem lehet érvényesíteni.
gyanakkor bizonyos esetekben mentesítik a vezetõ tisztségviselõket a titoktartási kötelezettség alól. Egyebek mellett lehetõvé vált, hogy a szövetkezeti formában mûködõ szövetkezeti hitelintézet két egymást követõ közgyûlésének vagy küldöttgyûlésének határozatképtelensége esetén, a harmadik, megismételt közgyûlés egyesülés, szétválás, gazdasági társasággá történõ átalakulása tekintetében a jelenlévõk legalább kétharmadával döntsön. Ehhez feltételként szabták az integrációs szervezet képviselõjének személyes részvételét.
Azért, hogy a szövetkezeti hitelintézetek a részjegyeket elsõdleges alapvetõ tõkeként vehessék figyelembe, a törvény kimondja: az igazgatóság csak abban az esetben engedélyezi a szövetkezeti részjegy visszaváltását, ha az nem veszélyezteti a szövetkezet hitelintézet prudens mûködését.
http://www.portfo...07971.html