Hepciás Bonifác rovat
Irta: postaimre - Datum: 2014. December 17. 16:16:19
Bonifác, örülök, hogy próbálsz némi életet lehelni a halódó, bágyadt híroldalba. Azért légy tekintettel a cikkek lefutására is, ha reakciót is vársz. Gyûjtsd össze és magyarázd meg MIÉRT...szerinted és mi is történik éppen. Köszönöm! A beküldött cikkeket ide pakoltam, ha nem baj. Lehet kiegészíteni, s legközelebb ugyanígy csoportosítani, vagy a rendkívülinek véltet kiemelni.
Teljes hir
Bonifác, örülök, hogy próbálsz némi életet lehelni a halódó, bágyadt híroldalba. Azért légy tekintettel a cikkek lefutására is, ha reakciót is vársz. Gyûjtsd össze és magyarázd meg MIÉRT...szerinted és mi is történik éppen. Köszönöm! A beküldött cikkeket ide pakoltam, ha nem baj. Lehet kiegészíteni, s legközelebb ugyanígy csoportosítani, vagy a rendkívülinek véltet kiemelni.
India még egy atom tengeralattjárót bérelhet Oroszországtól
India Haditengerészete még egy 971 típusú atom tengeralattjárót bérelhet Oroszországtól írj a Times of India c. lap.
Az újság szerint ezt Manohar Parrikar honvédelmi miniszter közölte, válaszolva újságírók kérdéseire Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt heti indiai látogatása után.
Korábban India 10 évre vett bérbe Oroszországtól egy Nerpa típusú atom-tengeralattjárót. A hajót 2012-ben vették fel az indiai haditengerészeti állományba, és Chakrának nevezték el.
forrás:http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_12_17/India-meg-egy-atom-tengeralattjarot-berelhet-Oroszorszagtol-7937/
A Pentagon elismerte, hogy növeli haderejét az orosz határoknál
A Pentagon szóvivõje megerõsítette, hogy növeli az amerikai és a NATO-kontingenst Oroszország határainál.
"A mûvelet elején az USA több sürgõs lépést tett, hogy demonstrálja szolidaritását a NATO-szövetségeseivel. Így növelte a légi, szárazföldi és haditengerészeti jelenlétét a térségben, és bõvítette a korábban tervezett hadgyakorlatokat" - közölte egy névtelen forrás.
Ez a nyilatkozat válaszul jelen meg az orosz Honvédelmi Minisztérium jelentésére, mely szerint észrevehetõen megnövekedett amerikai felderítõ repülések száma. Az orosz védelmi minisztérium adatai szerint a felderítõ repülések száma hétszeresére növekedett meg, a NATO légiereje pedig kétszer több taktikai repülést végez.
forrás:http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_12_17/A-Pentagon-elismerte-hogy-noveli-haderejet-az-orosz-hataroknal-0938/
A Déli Áramlatról tárgyalnak pénteken Moszkvában
A Déli Áramlatról tárgyal pénteken Moszkvában a bolgár energiaügyi miniszter
2014. december 17., szerda 14:04 Írta: MTI
A bolgár energiaügyi miniszter vezetésével küldöttség utazik pénteken Moszkvába, hogy tárgyaljon a Déli Áramlat gázvezeték építésének megkezdésérõl, amit orosz részrõl szóban néhány hete leállítottak - közölte a Ria Novosztyi orosz hírszolgálat szerdán.
Eközben orosz lapértesülés szerint a gázcsõgyártó cégek továbbra is szállítják Bulgáriába a Déli Áramlat Fekete-tenger alatt húzódó elsõ szakaszához a csöveket. A bolgár energiaügyi miniszter utazásáról szóló bejelentésre néhány nappal azután került sor, hogy hétfõn új tárgyalásokat szorgalmazott Angela Merkel német kancellár Bulgária és Oroszország között a Déli Áramlat gázvezeték megépítésérõl. A Bojko Boriszov bolgár miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén a német kancellár azt javasolta, hogy a tárgyalásokat a már megkötött szerzõdéseket alapul véve kellene újrakezdeni.
Angela Merkel azt hangsúlyozva, hogy az Európai Unió lényegében nem ellenzi az oroszországi földgázt Ukrajna megkerülésével Európába juttató vezeték megépítését. Európai oldalról "nem mondták le" a projektet - fogalmazott akkor Angela Merkel. Vlagyimir Putyin orosz elnök december elsején Ankarában jelentette be, hogy Oroszország eláll a Déli Áramlat gázvezeték megvalósításától, és helyette Törökország felé vezetõ szállítási útvonalat építene ki. Az orosz államfõ ezt akkor azzal indokolta, hogy Oroszország a jelenlegi körülmények között, az EU ellenkezése miatt, nem tudja megkezdeni az Ukrajna megkerülésével Dél- és Közép-Európába (ezen belül Magyarországra) orosz földgázt szállító Déli Áramlat tervének megvalósítását.
A Vedomosztyi orosz lap szerdán azt közölte, hogy a Déli Áramlat jövõjével kapcsolatos bizonytalanságok ellenére a gázcsõgyártók nem álltak le azoknak a speciális csöveknek a gyártásával és Bulgáriába történõ szállításával, amelyeket a vezeték teng alatti szakaszának az építéséhez használnak fel. A lap úgy tudja, hogy a Fekete-tenger alatti elsõ vezeték létrehozásához 680 ezer tonnányi gázcsõre van szükség, ennek döntõ többsége már Bulgáriában van, csupán 10 ezer tonnányi vár elszállításra a gyártótelepekrõl.
A gázcsövek 50 százalékát a német Europipe gyártja, másik 50 százalékát két orosz cég. A tengerfenéki második vezetékszakaszhoz a csõszállítások a jövõ év kezdetén kezdõdnek és egyelõre senki sem mondta fel az ezzel kapcsolatos szerzõdéseket. A második szakaszhoz a 335 tonnányi összsúlyú csõ 60 százalékát ugyanaz a két orosz cég szállítja, mint az elsõhöz, a másik 40 százalékát a Marubeni-Itochu és a Sumitomo. A lapnak nyilatkozó egyik forrás szerint a japán cégek már meg is kezdték a csövek leszállítását.
forrás:http://www.oroszhirek.hu/index.php/gazdasag/4220-a-deli-aramlatrol-targyal-penteken-moszkvaban-a-bolgar-energiaugyi-miniszter
Kinevezték az anglikán egyház elsõ nõi püspökét
Libby Lane püspöki rangra emelését pontosan egy hónappal azután jelentették be, hogy az anglikán egyház legfõbb szabályalkotó testülete, az általános szinódus jóváhagyta a nõi püspökök szolgálatának engedélyezését célzó reformcsomagot.
2014. december 17. szerda - 13:50
A brit kormány elõterjesztése alapján II. Erzsébet királynõ - az anglikán unió elsõ számú világi vezetõje - már jóváhagyását adta az elsõ anglikán nõi püspök kinevezésére.
(mti)
forrás:http://www.bumm.sk/kulfold/2014/12/17/kineveztek-az-anglikan-egyhaz-elso-noi-puspoket
Újabb tûzszünet - újabb ukrán megsértések
Az orosz közvetítéssel létrejött decemberi tûzszünet sorozatos megsértéseirõl jönnek jelentések az ukrajnai frontvonalról. Elõzõleg a Dnyeper és az Azov ukrán egységek zsoldosai kijelentették, hogy õk nem írtak alá semmit, rájuk a tûzszünet nem vonatkozik, és nem is fogják betartani. Ezek a nyugatról és oligarcháktól fizetett ukrán és külföldi gyilkosok kiváló felszerelésekkel vannak ellátva, és hatalmas utánpótlással rendelkeznek. A hadsereg hozzájuk képest sokkal rosszabbul ellátott, így a morál sokkal rosszabb, mint ezeknél a fizetett gyilkosoknál. Feltûnõ, és több jelentés megemlíti, hogy szinte kizárólag olyan helyekrõl éri támadás a tûzszünet ellenére a milíciát, ahol ilyen egységek állomásoznak.
Az elmúlt hetek offenzívájához képest nagy a csend, csak szórványos atrocitásokról, megsértésekrõl érkeznek jelentések. Az egyedüli, amit érdemes kiemelni, hogy Selidovó, ukrán felügyelet alatt álló orosz településrõl 120 férfit hurcoltak el. Ugyanitt az elõzõ napokban már fiatal nõk és férfiak tûntek el. A szervkereskedelemrõl érkezett, megfigyelõk által is elismert jelentés szerint a korábban az Azov felügyelete alatt állt területrõl egy tömegsírból 200 megerõszakolt, megkínzott és legyilkolt 14 és 22 éves között nõi holttest került elõ, melyekbõl kivétel nélkül eltávolították a belsõ szerveket. Ennek ismeretében a gyilkos háború az oroszok ellen a hátországban is folyik.
Azonban több esemény elõrevetíti a tûzszüneti megállapodás rövid idõn belüli felrúgását ukrán részrõl. Az egyik, hogy az ukrán hadvezetés egyik magas rendfokozatú tisztje azt nyilatkozta 16-án, hogy nemsokára felmondják a tûzszünetet. Feltételezhetõen újra megpróbálják majd a bányavidéket elérni. A másik, hogy Dnyipropetrovszk, Harkov és Zaporozsje reptereire ömlik a NATO fegyverellátmány. A reptéri alkalmazottak szerint naponta átlagosan négy szállítórepülõ érkezik repterenként, amelyekbõl ládák tömkelegeit, feltehetõen fegyvereket és utánpótlást rakodnak ki.
Az ukrajnai belhelyzet nemsokára döntésre fogja kényszeríteni a NATO tömböt. Ukrajnában lassan nincs villany, sem szén, gáz is csak annyi, amennyit nagy nehezen elõre ki tudnak fizetni Oroszországnak. Az EU semmit nem tud adni a 40 millió embernek, sem gázt, olajat, szenet, áramot. Az EU mindenbõl importra szorul. Vagy nagyon gyorsan dûlõre viszik az ügyet, vagy az ukrán vezetés és a nyugati tervek ott fognak lassan elvérezni az újorosz harcmezõkön. A nyugat tisztában van vele, hogy ha Moszkva kiszorítja a nyugati befolyást Ukrajnából, akkor jön Magyarország és a többi, Bulgáriáig bezárólag. Ezért az ukrán helyzet nem csak presztízs kérdés, hanem óriási hatalmi harc, a közép-Európa feletti uralomért. Washington elkeseredett harcot folytat, hogy megõrizze Kelet-Európa feletti uralmát.
forrás:http://www.hidfo.net.ru/2014/12/17/ujabb-tuzszunet-ujabb-ukran-megsertesek
Drágább lett a letelepedés
Az Országgyûlés kedden 250 ezer euróról 300 ezer euróra emelte a befektetõi letelepedés feltételéül szolgáló államkötvény névértékét.
2014. december 16. kedd 13:49:59
Az Országgyûlés kedden 250 ezer euróról 300 ezer euróra emelte a befektetõi letelepedés feltételéül szolgáló államkötvény névértékét.
A képviselõk 121 igen szavazattal, 64 nem ellenében fogadták el a szigorítást kormánypárti kezdeményezésre.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetõje elõterjesztésének indoklásában hangsúlyozta, a befektetõi letelepedés jogintézményének bevezetése óta folyamatosan nõ az érdeklõdés, és mivel a magyar program a legolcsóbbnak számít az Európai Unió tagállamainak hasonló programjai között, indokoltnak tûnik az emelés. A hazai program összehasonlító áron még így is a legversenyképesebb marad - tette hozzá.
A kormánypárti politikus emlékeztetett: a nemzetgazdasági célú tartózkodási engedélyt, majd az erre tekintettel kibocsátott nemzeti letelepedési engedély intézményét 2012. december 28-i hatállyal vezették be, az azóta szerzett tapasztalatok pedig változtatásokat tesznek szükségessé.
MTI
forrás:http://mfor.hu/cikkek/Dragabb_lett_a_letelepedes.html
Kínaiak finanszírozzák a Budapest-Belgrád vasútvonalat
Már biztos: kínaiak finanszírozzák a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerûsítését
2014. december 17. szerda 07:16:59
Magyarország, Szerbia és Kína szerdán aláírja a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerûsítésérõl szóló megállapodást, ennek köszönhetõen megépül az a tranzitútvonal, amelyen keresztül a kínai áruk a leggyorsabban juthatnak a görög kikötõkbõl Európába – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden Belgrádban a Kelet-Közép-Európa (KKE)-Kína csúcsértekezleten.
"Ez a vasútvonal lesz az egyik szakasza annak a Görögországból induló tranzitútvonalnak, amely Macedónián, Szerbián és Magyarországon keresztül Nyugat-Európa felé halad majd" - ismertette a részleteket a kormányfõ.
Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök szerint a kínai hitelbõl megvalósuló Budapest-Belgrád gyorsvasút Macedónia és Görögország felé történõ meghosszabbításával kiépülhetne a Kína és Kelet-Közép-Európát összekötõ expresszvonal gerince.
Ezzel kapcsolatban Li Ko-csiang kínai kormányfõ kifejtette: mindent megtesznek annak érdekében, hogy két éven belül megépüljön a vasútvonal. Az óránként 160 kilométeres maximális sebességet lehetõvé tevõ vasúti pályán a vonatok menetideje a jelenlegi hét-nyolcról három óra alá csökkenne.
Ez a vasút jelentõs lökést adhatna a mellette fekvõ országok logisztikájának, illetve megkönnyítené az emberek, a tõke és az áruk mozgását. "A KKE-országoknak kiváló kikötõi és autópályái vannak, ha ezeket összekötnénk, létrejöhetne az a szárazföldi-tengeri expresszvonal Kína és Európa között, amellyel alacsonyabb költségeket tudnánk biztosítani" - részletezte.
Li Ko-csiang azt is elmondta, hogy hárommilliárd dolláros beruházási alapot hoz létre Kína Kelet-Közép-Európa országainak amellett a 10 milliárd dolláros kedvezményes hitelkeret mellett, amelyrõl a tavalyi bukaresti KKE-Kína csúcstalálkozón egyeztek meg. A kínai kormányfõ kiemelte, hogy országa a kelet- és közép-európai államokkal elsõsorban az infrastrukturális projektek kidolgozásában és a pénzügyi együttmûködések megerõsítésében érdekelt. A térség országait arra szólította fel, hogy az elkövetkezõ öt évben törekedjenek forgalmuk megduplázására a Kínával folytatott kereskedelmükben.
Reményét fejezte ki, hogy Kína és a térség közötti kereskedelem az idén elõször túllépi a 60 milliárd dollárt. Kifejtette azt is, hogy országa és az érintett 16 kelet- és közép-európai állam üzleti tanácsot hoz létre. Elmondta, a tavaly 10 milliárd dolláros hitelkeretbõl már csak 1,7 milliárd dollár maradt, de további eszközöket tesznek elérhetõvé a KKE-országok számára.
Li Ko-csiang tervei szerint Kína több vállalatot is nyithat a közeljövõben a térség országaiban, így új munkahelyeket is teremthet.
A csúcstalálkozón Kína, Szerbia, Magyarország, Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Románia, Lettország, Litvánia, Észtország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Bulgária és Albánia miniszterelnöke, valamint Lengyelország és Horvátország miniszterelnök-helyettese vett részt.
A kínai miniszterelnök a csúcstalálkozóra érkezõ küldöttségek vezetõivel kétoldalú tárgyalásokat is folytatott kedden, amelyeket szerdán folytat. Kína, Szerbia, Macedónia és Magyarország kormányfõi emellett négyoldalú megbeszélésen vesznek részt, amelynek a témája az "új szállítási folyosó" lesz. A megbeszélés után írják alá a magyar-szerb vasúti hálózat kiépítésérõl szóló szándéknyilatkozatokat.
Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalt Milo Djukanovic montenegói kormányfõvel is. A magyar kormányfõ - sajtófõnöke, Havasi Bertalan tájékoztatása szerint - ismét támogatásáról biztosította Montenegró euroatlanti integrációját. Orbán Viktor kifejtette: Magyarország álláspontja szerint Montenegró készen áll a NATO-csatlakozásra. A két kormányfõ üdvözölte a podgoricai magyar kereskedõház megnyitását, amitõl a kétoldalú kereskedelmi forgalom további növekedését várják.
MTI
forrás:http://mfor.hu/cikkek/Mar_biztos__kinaiak_finanszirozzak_a_Budapest_Belgrad_vasutvonal_korszerusiteset.html
540 ezer embert kellene Orbánéknak felemelni a szegénységbõl
Ahhoz, hogy sikerüljön teljesíteni az Európa 2020 stratégiában hazánk számára elõírtakat, a következõ 6 év során több mint félmillióval kellene csökkenteni a szegénység és a társadalmi kirekesztõdés által veszélyeztetettek létszámát.
2014. december 17. szerda 05:31:5
A kormány szerint - és a legutóbbi KSH-adatsor szerint is - csökkent hazánkban a szegénység. Eközben Orbán Viktor még így sem "hisz" a szegénységi adatoknak, fõleg a nemzetközieknek, azok ugyanis félrevezetõk.
Igaz, a KSH és az Eurostat oldalain elérhetõ legfrissebb adatok némi ellentmondásban vannak, hiszen elõbbi szerint tavaly csökkent, utóbbi szerint viszont tovább nõtt a szegénységgel érintettek száma és aránya is hazánkban. Ahogy arra rávilágítottunk, a különbség hátterében mindössze módszertani eltérések állnak, és a 2014-es adat már az Eurostat oldalán is csökkenésrõl fog árulkodni.
Miközben a politikai hovatartozástól függõen a vélt vagy valós javuló statisztikákról szólnak a hírek, arról már kevesebb szó esik, hogy mi is lenne a cél. Azon túlmenõen, persze hogy csökkenteni kell a szegénységet, nemcsak hazánkban, hanem az Európai Unióban is. Éppen ezért fogalmazták meg még 2010-ben az Európa 2020 stratégia részeként a szegénység és társadalmi kirekesztõdés veszélyével érintettek számának csökkentését minden tagállam esetében.
Hiába a csökkenés, nem állunk jól
Hazánk esetében 2020-ra 450 ezer fõvel kellene mérsékelni a szegénység és társadalmi kirekesztõdés által veszélyeztetettek számát, ami a 2010-es szinthez képest valamivel több mint 15 százalékos mérséklést jelent. Igenám, de ha a legutóbbi adatot nézzük, még akkor is 96 ezer fõvel vannak többen, mint 2010-ben voltak. Vagyis 6 év alatt 546 ezer fõs mérséklésre lenne szükség. Ez az elmúlt évek alapján igen kétségesnek nevezhetõ, hiszen 2005-höz képest is "csak" 140 ezerrel vannak kevesebben az érintettek. Bár arról sem szabad megfeledkezni, hogy 2008-2009-ben a válság egyetlen év alatt 130 ezerrel emelte a szegények létszámát. Vagyis az elmúlt majdnem 10 év tendeciáját figyelembe venni meglehetõsen félrevezetõ dolog.
Magyarországon tehát a létszámot összesen 17,9 százalékkal kellene csökkenteni, ami nagyjából az uniós tagállamok középmezõnyébe sorolja hazánkat. A visegrádi országok vonatkozásában viszont minden szempontból a legrosszabbul állunk. A legnagyobb mértékben ugyanis nálunk nõtt a szegénység 2010 óta, ugyanakkor a legnagyobb csökkentést is nekünk kell végrehajtanunk az EU2020-as cél elérése érdekben. A lengyeleknél 10,5, a cseheknél pedig mindössze 0,9 százalékos javulásra van szükség. Sõt, a nem visegrádi országokhoz sorolható, ám hazánkkal összefüggésben gyarkan emlegetett Romániában is 3,4 százalékkal (vagyis még 291 ezer fõvel) kell csökkenteni 6 év alatt a szegénységet. Õk egyébként meglehetõsen jól állnak, hiszen a stratégiában megjelölt 580 ezer fõs mérséklésébõl 2013-ra 289 ezret már "teljesítettek is".
Más országok sem állnak jól
Óriási kihívás elõtt állnak a válság és gazdasági nehézségek által leginkább érintett országok: Görögországban 33, Olaszországban és Cipruson 27, Spanyolországban pedig 25 százalékkal kell mérsékelni a szegénységet. Ez a létszámokat tekintve szinte minden esetben milliókat érintõ kérdés - Ciprusnak kis lélekszáma miatt 65 ezer fõs csökkentést kell megvalósítania a cél elérése érdekében.
Uniós szinten is egyébként az egyik legnagyobb problémát a szegénység kezelése jelenti. A 2010-ben elfogadott stratégia értelmében 20 millióval kellene csökkenteni a létszámot, ám jelenleg 4,4 milliós "pluszban" áll a közösség, vagyis 6 év alatt 24 milliós javulást kellene érni.
Tagállami szinten sem sokkal jobb a helyzet, ahogy az a grafikonon is látható, van viszont egy ország, mely kilóg a sorból. Litvániában az Eurostat adatai szerint 2013-ban 917 ezren éltek a szegénység és a társadalmi kirekesztõdés veszélyével, ami 151 ezerrel kevesebb a 2010-es adatnál. Ám nem csak a szegénység csökkentése miatt emelkednek ki a tagállamok közül, de azért is, mert a stratégia 121 ezer fõs csökkenést jelölt meg célként esetükben. Vagyis már az elvártnál is jobban állnak 30 ezer fõvel.
Székely Sarolta
mfor.hu
forrás:http://mfor.hu/cikkek/540_ezer_embert_kellene_Orbaneknak_felemelni_a_szegenysegbol.html