Moszkva megnehezíti a külföldi ügynökök mûködését
Irta: postaimre - Datum: 2012. July 16. 18:29:29
Az orosz törvényhozás alsóháza, a duma pénteken nagy többséggel elfogadta végsõ, harmadik olvasásban is az úgynevezett külföldi ügynökökrõl szóló törvényt. A nem kormányzati szervezetek, az NGO-k oroszországi mûködését megnehezítõ és szigorúbb ellenõrzés alá vonó törvényre a szükséges 226 szavazat helyett 370 képviselõ szavazott igennel. Mindössze hárman voksoltak ellene, egy honatya tartózkodott.
Teljes hir
Az orosz törvényhozás alsóháza, a duma pénteken nagy többséggel elfogadta végsõ, harmadik olvasásban is az úgynevezett külföldi ügynökökrõl szóló törvényt. A nem kormányzati szervezetek, az NGO-k oroszországi mûködését megnehezítõ és szigorúbb ellenõrzés alá vonó törvényre a szükséges 226 szavazat helyett 370 képviselõ szavazott igennel. Mindössze hárman voksoltak ellene, egy honatya tartózkodott. Az új szabályozás a kihirdetését követõen nem kilencven, hanem 120 nappal késõbb lép életbe, mivel a parlament õsszel külön törvényben kívánja szankcionálni annak be nem tartását. A november közepén életbe lépõ törvény értelmében az Oroszországban politikai tevékenységet folytató, külföldrõl finanszírozott nem kormányzati szervezeteknek (NGO-k) "külföldi ügynökökként" kell az igazságügyi minisztériumban külön nyilvántartásba vétetni magukat. Az NGO-k oroszországi mûködését megnehezítõ és szigorúbb ellenõrzés alá vonó szabályozás ellen hazai és nemzetközi jogvédõ szervezetek egyaránt tiltakoztak.
Ljudmila Alekszejeva, a moszkvai Helsinki-csoport vezetõje még a parlamenti vita idején közölte: inkább lemondanak a külföldi támogatásról, de nem hajlandóak "külföldi ügynökökként" nyilvántartásba vétetni magukat.
Az orosz államfõ mellett mûködõ emberi jogi tanács szakértõi alkotmányellenesnek, a nemzetközi normákkal ellentétesnek és diszkriminatívnak minõsítették a törvényt.
Mihail Fedotov, a testület elnöke egyebek között azzal érvelt a törvény ellen, hogy az legalizálja a politikai szervezetek külföldi finanszírozását, ami ellentétes az orosz alkotmánnyal.
A szakértõk véleményét figyelembe véve és a különbözõ vallási közösségek felvetésére az egyházi szervezetek kikerültek a törvény hatálya alól.
Vlagyimir Putyin május 7-i, harmadszori államfõi beiktatását követõen ez már nem az elsõ törvénymódosítás, amely komoly vitát és ellenkezést váltott ki Oroszországban. Június 8-án életbe lépett az ugyancsak sietõsen megtárgyalt és elfogadott gyülekezési törvény, amely megszigorította a tömegmegmozdulásokra vonatkozó szabályozást.
A duma a nyári szünetet megelõzõ utolsó ülésnapján elfogadta azt a törvényjavaslatot is, amely alapján a rágalmazás ismét büntetõjogi kategóriává minõsül Oroszországban.
Link