A titkosszolgálat mindenkit figyel
Irta: postaimre - Datum: 2015. January 07. 17:52:04
Ajaj, ebbõl még akár "jó" is kisülhet. Golyó! Sült hógolyó! Remélem is, hogy figyelnek, dolgozok a "kezük alá" rendesen, terelem a fényre a sok rohadt zsidót! Semjén Zsoltnak hála, bepillantást nyerhettünk az államgépezet legtitkoltabb zugaiba. A miniszterelnök-helyettestõl megtudhattuk, mivel foglalkozik a magyar titkosszolgálat napi 24 órában: az állampolgárságot kérelmezõket világítja át. Másra már nem is marad ideje.
Teljes hir
Ajaj, ebbõl még akár "jó" is kisülhet. Golyó! Sült hógolyó! Remélem is, hogy figyelnek, dolgozok a "kezük alá" rendesen, terelem a fényre a sok rohadt zsidót! Semjén Zsoltnak hála, bepillantást nyerhettünk az államgépezet legtitkoltabb zugaiba. A miniszterelnök-helyettestõl megtudhattuk, mivel foglalkozik a magyar titkosszolgálat napi 24 órában: az állampolgárságot kérelmezõket világítja át. Másra már nem is marad ideje.
A 2011-tõl kérhetõ, egyszerûsített honosítási eljárás kapcsán számtalan cikk jelent már meg visszaélésekrõl, maffiahálózatok létrejöttérõl, amelyek magyar állampolgárságot árulnak, legutóbb Szerbiában már netes apróhirdetésben keresett kuncsaftokat egy ismeretlen szervezõ. Minden felvetésre és vádra Semjén Zsolt, honosításért is felelõs miniszterelnök-helyettes rendre elmondja: csak ellenérdekelt titkosszolgálatok rémhírterjesztésével van dolgunk, amelyet persze az idegen zsoldban álló, nemzetáruló média még terjeszt is.
Semjén korábbi figyelmeztetéseibõl okulva mi ezúttal csak tiszta forrásból idézünk, magától a miniszterelnök-helyettestõl, aki egy parlamenti irományában így fogalmazott: Az egyszerûsített honosítási eljárás jogszabályi feltételei alapján minden egyes kérelmezõ szigorú közbiztonsági és nemzetbiztonsági ellenõrzésen megy keresztül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy rendõrség és nemzetbiztonsági szolgálatok speciális eszközeik felhasználásával vizsgálják kérelmezõket abból szempontból, hogy honosításuk veszélyt jelenthet-e az országra nézve. Amennyiben ezen szervek kockázatot látnak, úgy nem kerülhet sor az érintettek honosítására. Ez nem csupán büntetett elõélet vagy folyamatban lévõ büntetõeljárás megvizsgálását jelenti, hanem а titkosszolgálati, operatív információk elemzését és kiértékelését.
Reméljük, nem súrolja a nemzetárulás határát, ha Gulyás Gergely, fideszes parlamenti alelnököt is ide citáljuk, aki tavaly egy konferencián kijelentette: 600 ezerhez közelít azon magyar állampolgárok száma, akik a Fidesz bevezette könnyítéssel éltek.
Ezek után a matekpélda roppant egyszerû: négy év osztva 600 ezerrel, az annyi mint átlagosan naponta (vasár- és ünnepnapokon is) 411 új magyar állampolgár. (A kérelmezõ ennél valamivel több, velük együtt hozzávetõleg napi 420 fõ kerül a hatóságok látóterébe.) Vagyis Semjén Zsolt nem kevesebbet állít, minthogy a magyar titkosszolgálatok a rendõrséggel karöltve ennyi embert világítanak át, "speciális eszközök felhasználásával".
Bár nem kételkedünk Semjén Zsolt szavainak igazságtartalmában, mégis megkerestük a parlament nemzetbiztonsági bizottságának egyik egykori vezetõjét, kikérve a véleményét a fenti állításról. A bizottságnak több cikluson át a szolgálatokkal együtt dolgozó szakember - miután elfojtotta õszinte kacagását - megjegyezte: egy egyszerû, C típusú átvilágítást a szolgálatok akkor sem tudtak soha a bizottság kérésére egy hétnél rövidebb idõ alatt lezavarni, ha az illetõ korábban többször is átesett ilyen vizsgálaton. Hozzátette: egy átvilágítás esetén a szolgálat egy tagja kikérdezi a delikvenst, míg többen az általa adott írásbeli és szóbeli válaszokat ellenõrzik - a személytõl és a munkára rendelkezésre álló idõtõl függ, hány ember foglalkozik ezzel.
Ezek ismeretében teljességgel elképzelhetetlen, hogy a magyar titkosszolgálat valóban képes lenne minden kérelmezõt érdemben átvilágítani. Forrásunk hozzátette: ha a napi 400 fölötti kérelmezõi létszám nem lenne elég akadály, szembe kell nézni azzal is, hogy e polgárok elsöprõ többsége nem a magyar állam határain belül él jelenleg. Vagyis esetükben nem az Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AH), hanem a külföldi polgári hírszerzésnek, vagyis az Információs Hivatalnak (IH) kellene eljárnia. Utóbbi viszont szignifikánsan kisebb létszámmal üzemek, mint az AH. Emberünk hozzátette: ahhoz hogy komoly diplomáciai bonyodalom nélkül dolgozhasson más államok polgárai az IH, együtt kellene mûködnie a helyi szolgálatokkal. Azt pedig könnyû elképzelni, mennyire lennének készségesek a szlovákok vagy az ukránok a magyar kormány ilyen jellegû kérése esetén.
Forrásunk szerint Semjén kijelentése, bár nagyon imponálóan hangzik, nagyon távol áll a valóságtól. Hozzátette: már annak is örülni kéne, ha érdemben ellenõrizni tudnánk a folyamatban lévõ bûntetõ-eljárások kérdését, ám szerinte ez is önbevallás alapján mûködik most.
Szerzõ: trencséni
Link