Át kell értékelni a kínai történelmet
Irta: postaimre - Datum: 2015. January 07. 20:33:58
Igen, azt is? HUN kultúra? Micsa felfedezés! Jé! Még a végén hun volt, hun lesz, de hun van? Csak rohadt zsidó-cigányt látni, hallani már HUNG-árijázni is. A búvópatak felszínre tör, mint a gejzír? Nem is oly komisz dolog az a kumisz. Az úgynevezett Hungsan-kultúra, ezen keresztül pedig az egész korai kínai történelem átértékeléséhez vezethet az a felfedezés, amely szerint Belsõ-Mongólia egyes részeinek elsivatagosodása csak az eddig feltételezettnél jóval késõbb következett be.
Teljes hir
Igen, azt is? HUN kultúra? Micsa felfedezés! Jé! Még a végén hun volt, hun lesz, de hun van? Csak rohadt zsidó-cigányt látni, hallani már HUNG-áriájzni is. A búvópatak felszínre tör, mint a gejzír? Nem is oly komisz dolog az a kumisz. Az úgynevezett Hungsan-kultúra, ezen keresztül pedig az egész korai kínai történelem átértékeléséhez vezethet az a felfedezés, amely szerint Belsõ-Mongólia egyes részeinek elsivatagosodása csak az eddig feltételezettnél jóval késõbb következett be.
Kínai és amerikai kutatók által végzett terepkutatások és ásatások arra vezettek, hogy Belsõ-Mongólia bizonyos területei körülbelül Kr. e. 2200-ig egészen termékenyek voltak, az elsivatagosodás csak ezután következett be a térséget tápláló vízforrások elvesztésével.
A területen körülbelül Kr. e. 4700 és 2900 között virágzó Hungsan-kultúra létezésérõl eddig is tudtak a történészek, kevés figyelem irányult azonban rá, mivel azt feltételezték, hogy egy csekély jelentõségû sivatagi neolit kultúráról van szó. (E kultúra lelõhelyein találtak már ugyanakkor a legkorábbiak közé tartozó jádemunkákat, szépen megformált festett agyagfigurákat és korongozással készített agyagedényeket is.)
A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) címû folyóiratban publikált friss eredmények az eddig feltételezettekkel szemben azt igazolják, hogy a Hungsan-kultúra virágzását a bõ természeti erõforrások is segítették, így egy jóval nagyobb jelentõségû és fejlettebb kultúráról beszélhetünk, mint korábban gondolták. A kutatók halászatra és vadászatra, valamint fejlett agyagmûvességre utaló leleteket is találtak.
A Kr. e. 2200 körül beálló elsivatagosodás miatt a közösség délre vándorolt, ahol feltehetõen hozzájárultak az elsõ kínai dinasztia, a Hszia-dinasztia (kb. Kr. e. 2100 - 1600) felemelkedéséhez is. Mindez árnyalhatja azt a jelenleg uralkodó történészi konszenzust, amely szerint a kínai civilizáció bölcsõje a Sárga-folyó középsõ szakaszát övezõ térség.
Link