Áder az antiszemitizmusról: 'vannak, akik otrombán viselkednek'
Irta: postaimre - Datum: 2012. July 18. 07:51:55
Ez nem otrombaság te féreg, hanem nemzetbiztonsági kérdés! Agyon kell lõni benneteket mind egy szálig statáriálisan! Áder János szerint nincs olyan konfliktus Magyarország és Izrael között, amely akadálya lenne a kapcsolatok fejlesztésének. A köztársasági elnök abban is bízik, hogy megszûnik az állam- és kormányfõi látogatások egyoldalúsága.
Teljes hir
Ez nem otrombaság te féreg, hanem nemzetbiztonsági kérdés! Agyon kell lõni benneteket mind egy szálig statáriálisan! Áder János szerint nincs olyan konfliktus Magyarország és Izrael között, amely akadálya lenne a kapcsolatok fejlesztésének. A köztársasági elnök abban is bízik, hogy megszûnik az állam- és kormányfõi látogatások egyoldalúsága.
Az államfõ Simon Peresz izraeli elnökkel, Benjámin Netanjahu kormányfõvel és Reuven Rivlinnel, a kneszet elnökével hétfõn és kedden Jeruzsálemben folytatott megbeszéléseit magyar újságíróknak úgy összegezte: nincs olyan konfliktus, amely akadályozná a két ország gazdasági, politikai, kulturális és tudományos együttmûködésének elmélyítését.
A gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetséges területeként az informatikát, a gépgyártást, a nanotechnológiát és a gyógyszeripart említette, megjegyezve, hogy a kutatásfejlesztésbe és a high-tech iparágakba befektetõ Izrael a legtöbb országnál könnyebben vészelte át a pénzügyi-gazdasági válságot, és ez látszik a két ország közötti - tavaly rekordot elérõ - kereskedelmi forgalomban is.
Az államfõ annak a reményének is hangot adott, hogy megszûnik az állam- és kormányfõi vizitek egyoldalúsága. Izraeli elnök utoljára 2004-ben járt Magyarországon, miniszterelnöki látogatás pedig 1989 óta nem volt. Áder János ezért is hívta meg Budapestre Simon Peresz államfõt és Benjámin Netanjahu miniszterelnököt.
Beszélt arról is, érthetõ, hogy az izraeli vezetõket foglalkoztatja a világon, Európában, így Magyarországon is erõsödõ antiszemitizmus. Hangsúlyozta azonban, hogy a zsidóellenes megnyilatkozásokkal szemben 1990 óta minden magyar kormány határozottan felemeli a szavát, ebben kormányzati ciklusokon átnyúló az egyetértés.
"Igen, sajnos vannak, akik megfeledkeznek magukról, vannak, akik otrombán viselkednek, vannak, akik egy nyugalmazott fõrabbit inzultálnak az utcán (...), nekünk az a dolgunk, hogy a leghatározottabban fellépjünk ez ellen, és ha kell, szankcionáljuk" - jelentette ki.
A köztársasági elnök arról is beszámolt, hogy meghívta Raoul Wallenberg unokahúgát arra a szeptemberi budapesti megemlékezésre, amelyet a deportálástól magyarországi zsidók ezreit megmentõ svéd diplomata tiszteletére rendeznek a Dohány utcai zsinagógában.
Áder János kedden a kneszet Wallenberg-megemlékezésén - ahol mindketten beszédet mondtak - találkozott Louise Von Dardellel, aki azt mondta, továbbra is bízik abban, hogy orosz levéltári anyagokból egyszer kiderül, miért tartóztatta le 1945-ben a szovjet titkosszolgálat Wallenberget, és miért kellett - máig tisztázatlan idõpontban - a KGB börtönében meghalnia.
Áder János, aki elõször járt a zsidó államban, arra is kitért, hogy kétnapos látogatása alatt is jelentõs változások történtek az izraeli politikában, miután a koalícióhoz nemrég csatlakozó Kadima párt kedden bejelentette távozását a kormányból. Így - tette hozzá az államfõ - rálátása nyílt arra is, hogy olyan, magyar szemmel távolinak látszó kérdések, mint hogy az ultraortodox zsidóknak is kötelezõ legyen-e a katonai szolgálat, akár elõrehozott választásokhoz is vezethetnek.
Megemlítette azt is, hogy tapasztalatai szerint sok fejtörést okoznak az izraeli vezetõknek az arab tavasz során bekövetkezett változások, mivel a demokratikus átalakulás több szomszédos országban instabilitást okozhat. Az államfõ szerdán a palesztin területen fekvõ ciszjordániai Betlehembe látogat, felkeresi a Születés templomát, amelyet Jézus születésének helyén emeltek.
A köztársasági elnök találkozik Betlehem kormányzójával, a palesztin turisztikai miniszterrel és Mahmúd Abbász palesztin elnök keresztényügyi tanácsadójával, majd visszaindul Magyarországra.
Link
Áder: Fokozhatatlan tragédia, hogy ez megtörténhetett
PR
MTI
2012. július 17., kedd 18:35
A holokauszt semmi máshoz nem fogható szenvedéstörténet, a teremtett világ fokozhatatlan tragédiája – mondta Áder János kedden Jeruzsálemben, az izraeli parlamentben.
Nyomtatás
A köztársasági elnök a kneszet Raoul Wallenberg-megemlékezésén kifejtette: a száz éve született, a második világháború alatt a deportálástól magyarországi zsidók ezreit megmentõ svéd diplomata mások életét szolgálta, ezért akkor vagyunk méltók hozzá, ha vele együtt a holokauszt hatmillió áldozatára, köztük több százezer magyar zsidóra is emlékezünk, azokra, akiket a magyar állam nem védett meg. „Rájuk gondolva újra meg újra ki kell mondanunk: teremtett világunk fokozhatatlan tragédiája, hogy ez megtörténhetett” – hangsúlyozta.
Fotó: Beliczay László / MTI
A hitleri uralom számtalan súlyos történelmi tragédia okozója volt, de a holokauszt nem egyszerûen az emberiség egyik legnagyobb drámája, hanem olyan, semmi máshoz nem fogható szenvedéstörténet, amit az ipari méretekben, kíméletlen módszerességgel üzemeltetett halálgyárak tesznek józan ésszel máig felfoghatatlan, fokozhatatlan tragédiává – fogalmazott.
Wallenberg nem egyszerûen okos és bátor volt
Áder János azt mondta, hogy Raoul Wallenberg az egyetlen erkölcsös utat választotta, cselekedett és sok ezer embert mentett meg a biztos pusztulástól. Példája azt a reményt élteti tovább, hogy egyetlen embertõl is megváltozhat a világ – fûzte hozzá. Megjegyezte, keveset tudni arról, hogy mi volt a svéd diplomata személyiségének titka, ami miatt akaratát eredményesen tudta érvényre juttatni egy erõszakos és tébolyult világban. Tudható azonban, hogy ismerte a nácik és a nyilasok észjárását, és ismereteit fegyverként használta velük szemben. De nem egyszerûen okos és bátor volt, hanem „ember az embertelenségben”, egy erkölcsös ember az erkölcseibõl kifordult világban – folytatta.
Fotó: Beliczay László / MTI
Az államfõ emlékeztetett arra, hogy Wallenberg a szovjet titkosszolgálat börtönében végezte, ami azt bizonyítja, hogy a totális diktatúrák egyike sem ismer erkölcsi megfontolásokat. „Éppen ezért nekünk mindig, minden körülmények között az erkölcs útján kell maradnunk, mert ahol az erkölcs véget ér, ott véget ér az ember. Mert az erkölcs legfontosabb szava a tiszteleté, egymás kölcsönös tiszteletéé és megbecsüléséé. Az élet tiszteletéé” – zárta beszédét.
Svédország büszke
Reuven Rivlin, a kneszet elnöke méltatásában kiemelte: Wallenberg tagadta, hogy különbség tehetõ ember és ember között, és elég erõsnek hitte magát ahhoz is, hogy megállítsa a halálvonatokat. Idézte a Talmudot: aki egy embert megment, egész világot ment meg.
Per Westerberg, a svéd parlament elnöke arról beszélt, hogy Wallenberg emléke tovább él azokban, akiket megmentett, és leszármazottaikban. Svédország büszke egykori diplomatájára – hangsúlyozta –, mert példa azok elõtt, akik fellépnek az autokrácia, az idegengyûlölet és az antiszemitizmus ellen. Ugyanakkor hozzátette, Wallenberg születésének századik évfordulóján helye van az önkritikának is, hiszen Svédországnak többet kellett volna tennie azért, hogy megmentse õt a szovjet fogságból.
Az ember dönthet helyesen
Ezt hangsúlyozta beszédében Wallenberg unokahúga, Louise Von Dardel is, rámutatva, továbbra sincs válasz arra, hogy miért kellett raboskodnia, mi történt vele eközben, és miért nem szabadították ki. Mint mondta, Svédországnak mindent meg kell tennie azért, hogy ezekre a kérdésekre választ kapjanak. Szólt arról is, bizonyítékok alapján állítható, hogy nagybátyja még élt halálának korábban feltételezett idõpontjában, 1945 júniusában, de van, aki azt állítja, hogy még a hatvanas években is életben volt.
A megemlékezésen beszédet mondott Israel Meir Lau rabbi, a Jad Vasem Intézet elnöke, valamint az a Nomi Gur, akit tizennégy évesen Wallenberg a budapesti Duna-parton mentett meg a biztos haláltól. Õ azt mondta: Wallenberg a bizonyíték arra, hogy az embernek van választása, és dönthet helyesen.
A száz éve, 1912. augusztus 4-én született Raoul Wallenberg 1944-ben a budapesti svéd nagykövetség titkáraként több ezer, egyes források szerint húszezer ember életét mentette meg közvetlenül azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el, illetve védett házakba menekítette õket. Õ tántorította el a megszálló német erõket attól, hogy lemészárolják a fõvárosi gettó mintegy 70 ezer lakóját. A Vörös Hadsereg 1945 januárjában letartóztatta, a további sorsa bizonytalan, így halálának pontos helye és ideje sem ismert.
Áder kedd délelõtt Jeruzsálemben Benjamin Netanjahuval tárgyalt. A magyar köztársasági elnök arra biztatta az izraeli miniszterelnököt, személyesen gyõzõdjön meg arról, hogy a zsidó kultúra a reneszánszát éli Magyarországon.
Link