Oroszország újból kettészakítja Európát?
Irta: postaimre - Datum: 2015. January 19. 17:07:51
Idén márciusában járnak le az egy éves idõtartamra meghirdetett Oroszország elleni szankciók, melyeket Európa foganatosított a Krím annektálása után. Ellentmondásos információk látnak napvilágot arról, hogy mit is kezd Brüsszel Moszkvával az egy év lejárta után. A helyzet komlikált, hiszen maga Európa sem egységes a kérdés kezelésében, nem lehet konkrét EU-s érdekekrõl beszélni, a nemzetállami szempontok felülírhatják az eszméket.
Teljes hir
Idén márciusában járnak le az egy éves idõtartamra meghirdetett Oroszország elleni szankciók, melyeket Európa foganatosított a Krím annektálása után. Ellentmondásos információk látnak napvilágot arról, hogy mit is kezd Brüsszel Moszkvával az egy év lejárta után. A helyzet komlikált, hiszen maga Európa sem egységes a kérdés kezelésében, nem lehet konkrét EU-s érdekekrõl beszélni, a nemzetállami szempontok felülírhatják az eszméket.
Az Európai Unió hét országa üdvözölné az Oroszország elleni szankciók megszüntetését- adta hírül az ITAR TASS hírügynökség január 15-én egy meg nem nevezett brüsszeli diplomatára hivatkozva.
Az említett – Európai Unió Tanácsához közeli - forrás elmondása alapján ez a hét ország: Ausztria, Magyarország, Olaszország, Ciprus, Csehország, Szlovákia, valamint Franciaország. A tagállamok külügyminisztereinek elsõ találkozója január 19-én kerül megrendezésre Brüsszelben, azonban a diplomata szerint az orosz-ellenes szankciók ügyében nem terveznek konkrét döntést.
„Oroszország kérdése természetesen napirenden lesz, azonban nem várható döntés abban, hogy a szankciókat megszüntetik, enyhítik, meghosszabbítják-e vagy sem. A külügyminiszterek vélhetõleg annak az elõkészítésén dolgoznak, hogy a szankciós rendszer enyhítésének megfelelõ alapja legyen”- közölte az ITAR TASS a diplomata meglátásait.
A Wall Street Journal (WSJ) hasonló információkat közölt egy a birtokukba került olyan dokumentumra hivatkozva, melyet az EU Külügyi Szolgálata állított össze. Ez alapján az EU kész enyhíteni a Moszkva elleni szankciókon, amennyiben az hajlandó változtatni az ukrán konfliktushoz való hozzáállásán. A WSJ értesülései szerint a dokumentumot a január 19-i külügyminiszteri találkozó résztvevõi fogják áttárgyalni.
Ennek a feltevésnek ellentmondani látszik Angela Merkel német kancellár Allgemeine Zeitung-ban pénteken megjelent interjúja, melyben elmondta, hogy véleménye szerint tekintettel a jelenlegi orosz gazdasági helyzetre Európa számára szükségtelen a szankciók átértékelése, továbbá kevés esélyt lát arra, hogy a Krím annektálása következtében foganatosított intézkedéseket - melyek egy éves idõtartama márciusban jár le- a tavasz folyamán enyhítsék, illetve megszüntessék.
Kattintson és nézegessen képeket Angela Merkelrõl!
Mindeközben az Európai Parlament sürgette az Európai Tanácsot, hogy az további korlátozó intézkedéseket vezessen be Oroszországgal szemben, amennyiben továbbra sem történik elõrelépés az ukrán konfliktusban. Az európai törvényhozók azt javasolták, hogy a szankciók legyenek kiterjesztve az orosz energiaszektorra, valamint Oroszország azon képességeire, melyek a nemzetközi pénzügyi tranzakciók elvégzéséhez elengedhetetlenek.
A kérdés az, hogy amennyiben a korlátozások kiterjednek az orosz energiaszektorra, az milyen következményekkel bírna az orosz energiaimportnak nagymértékben kitett közép-kelet-európai államokra?
A Krím bekebelezése, valamint a kelet-ukrajnai helyzet a nemzetközi jog elveinek durva megsértése, e mellett súlyosan szembe megy a G7-ek értékeivel is. Tavasszal megtárgyaljuk, hogy hogyan kezeljük a Krím elfoglalása miatti szankciókat, azonban tekintettel a jelenlegi helyzetre azok változatlanul fennmaradnak”- nyilatkozta Németország kancellárja.
Tisztán látszik, hogy Európa nem egységes az orosz kérdésben – bér ezen nincs miért meglepõdni, hiszen a kezdettõl fogva sem volt az. François Hollande francia elnök a héten egy a France Inter rádiónak adott interjújában enyhébb hangot ütött meg Merkel asszonynál. Véleménye szerint a romló orosz gazdaság Európának sem jó, és szükségtelen lenne új szankciókat érvénybe léptetni. Hozzátette továbbá, hogy az orosz-ellenes intézkedéseket teljes mértékben újra kell gondolni, amennyiben az ukrán helyzetben bármiféle elõremozdulás érzékelhetõ.
Bár az oroszok örömmel fogadták Hollande elnök szavait, sajnálatosnak vélik, hogy a szankciók jövõjét az ukrán helyzethez kötik Európában. E mellett Moszkva úgy véli, hogy az európai politikusokat nem az érzelmeknek kellene engedelmeskedniük, hanem az észérveknek.
Ukrajna már egy éve a válság szélén táncol (Forrás:flickr.com)
A véleményütközés nem csak az EU szervezetén belül nyilvánul meg. Zajlanak a közelgõ G7-es találkozó elõkészületei, melyen az Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország és Olaszország képviselõi vesznek részt. A japán Kyodo hírügynökségre hivatkozva közölte az ITAR TASS, miszerint a világ hét legiparosodottabb államának sem sikerült egyhangú döntésre jutnia a helyzet kezelésében.
Az említett japán hírügynökség G7-es forrásokat idézett, melyek azt állították, hogy az USA és az Egyesült Királyság a szankciók folytatását, erõsítését szorgalmazzák, azonban Japán és – Merkel asszony szavait enyhítendõ - Németország a Moszkvával való párbeszéd fontosságát hangsúlyozza.
Az USA a mellett áll ki, hogy a márciusban lejáró szankciókat kõkeményen folytatni kell. Japán és Németország érdekei azonban mást diktálnak: Japán alig várja, hogy végre elõremozdíthassa az Oroszországgal való vitás területi kérdések tárgyalásait, valamint Berlin, aki a Moszkvai földgáz nagy importõre, szintén a párbeszédben érdekelt.
E mellett amennyiben hiteles az ITAR TASS ügynökség névtelen brüsszeli diplomatától szerzett információja a G7-ek másik két országa -Franciaország és Olaszország- is enyhébb hangot szeretne megütni. Az USA felhívta az érintett országok figyelmét arra a veszélyre, miszerint Oroszország ezt a véleménykülönbséget felhasználva éket fog verni közéjük.
Január 14-én Dmitrij Medvegyev miniszterelnök reményét fejezte ki abban, hogy az orosz-EU kapcsolatok a közeljövõben a régi mederben folyhatnak tovább.
Nagyon nagyra értékeljük azokat a kapcsolatokat, melyeket Európával, a fõ kereskedelmi partnerünkkel építettünk ki. Remélem, hogy a közeljövõben sikerül normalizálnunk ezt a kapcsolatot”- nyilatkozta Medvegyev.
Hangsúlyozta továbbá, hogy Oroszország versenyképességét lehetetlen fokozni a nemzetközi kapcsolatok javítása, szorosabbra fûzése nélkül. Ezzel kétértelmû mondattal üzenhetett burkoltan Európának is, hogy Moszkva is kezd rájönni, Európa nélkül nehéz helyzetben van, illetve utalhatott arra is, hogy Oroszország kész szorosabbra fûzni viszonyát új, ázsiai partnereivel.
A "chicken game"
Látható, hogy merõben eltérõ információk kerülnek napvilágra hivatalos forrásoktól, illetve névtelen diplomatáktól. Túl egyszerû lenne, ha ezt az ellentétet egyszerûen annak lehetne betudni, hogy mindenki a maga "névtelen forrásait" és "hiteles információit" kreálja meg és publikálja.
A felállás egyszerû. Az Egyesült Államok, aki energiatartalékainak növelésével párhuzamosan minimalizálja a csekély kapcsolódását Oroszországhoz, kiáll a szankciók folytatása mellett, és európai szövetségeseit is erre buzdítja. Az USA "trójai falova", az Egyesült Királyság, lévén semmiféle gazdasági függésben nincsen Moszkvával támogatja tengerentúli szövetségesei javaslatát.
Európa többi nemzete azonban nincs ilyen egyszerû helyzetben, a közép-kelet-európai volt szocialista országok továbbra is Moszkvától függenek mind energetikai, mind gazdasági területen. Franciaország valószínûleg enyhébb hangot ütne meg, és nem kivétel ez alól Németország sem.
Kattintson és nézegessen képeket arról, hogyan ünnepli Moszkva a Gyõzelem Napját!
Azonban nem adja magát könnyen a német-francia tengely, mind a két ország hivatalosan kiáll a mellett a szilárd elhatározása mellett, miszerint csak és kizárólag akkor lehet enyhíteni a szankciókat, ha elõrelépés történik az ukrán eseményekben orosz fronton.
Oroszország puhatolózik kelet felé, de közben reményüket fejezik ki a nagyrabecsült európai kapcsolatok normalizálásában. Látható, hogy (csaknem) mindenkinek érdeke az orosz-európai megbékélés, mind a két fél hajlik is rá, azonban senki nem lép elõször, senki nem akar a "gyáva nyúl" lenni.
A "chicken game" vagy "gyáva nyúl" a játékelmélet egyik alapmodellje: két sofõr, két autó, aki elõször elkapja a kormányt- megfutamodik- az lesz a megvetett "gyáva nyúl". A szituációban az egyik fél számára az az optimális, amennyiben kitart, illetve hitelesen adja elõ a másik félnek, hogy õ a végsõkig kitart, Ez esetben õ verseng, míg a másik fél kooperál, elkapja a kormányt, így mind a ketten életben maradnak, természetesen ebben az esetben a másik félnek le kell nyelnie a presztízsveszteséget.
A helyzet egy másik megoldásában végül mind a két fél kooperál, és kitérnek, így mind a ketten életben maradnak, és nem csak az egyik fél alázkodik meg. A legrosszabb kimenet mindenképpen az, ha mind a két fél verseng, a sofõrök frontálisan ütköznek, és nem élik túl.
Mi a jobb: a végsõkig kitartani az elhatározásunk mellett, és frontálisan ütközni, vagy életben maradni, és "gyáva nyúlnak" lenni?
Az autók közelednek, Európának és Oroszországnak döntenie kell, hogy verseng, vagy kooperál.
Link