Kertész Imre: sok jel utal arra, hogy Auschwitz megismétlõdik
Irta: Ionerai - Datum: 2015. January 23. 18:04:12
Auschwitz nem "a történelem kisiklása" volt, hanem szükségszerûség, és sok jel utal arra, hogy megismétlõdik; mondta Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas magyar író az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából a dpa német hírügynökségnek adott interjúban.
Teljes hir
A pénteken közölt interjúban Kertész Imre kiemelte, hogy a holokauszttal kapcsolatban nem a saját története érdekli, hanem a nyelv, vagyis az, hogy "miféle nyelven lehet kimondani", hogy hatmillió zsidót "egyszerûen kiirtanak". Hozzátette, hogy a kérdés nemcsak Auschwitzra vonatkozik, hanem Magyarországra is, mert "a totalitárius diktatúra nyelvét" Auschwitz-Birkenau után Magyarországon is megtapasztalta, a Rákosi-korszakban és a Kádár-rendszer idején.
Sorstalanság címû munkájában is azt a kérdést vizsgálja, hogy "mivé lesz a nyelv és az ember a totalitárius diktatúra körülményei között" mondta az író. Rámutatott: a regény fõszereplõje azért gyerek, mert a totalitárius diktatúrában "a nyelvi artikuláció visszaesik a gyermeki szintre". A fõhõs, Köves György számára ezért "természetes mindaz, ami természetellenes".
Kertész Imre elmondta: a 13 évig tartó munkával elkészített Sorstalansággal arra vállalkozott, hogy leírja az "új, totalitárius nyelv hatását". Míg Arnold Schönberg osztrák zeneszerzõ a zenében számolta fel a tonalitást meghatározott hangnem köré szervezõdést, õ az "atonális prózát" alakította ki emelte ki az író. Kifejtette: azt vizsgálta, hogy miként fejezõdik ki a tonalitás a prózában, és felismerte, hogy "a próza tonalitása az erkölcs, a kultúra", a közmegegyezés, "konszenzus arról, hogy a tévékészülék kifejezés alatt a tévékészüléket értjük".
Így talált rá az atonális prózára, amely azt fejezi ki, hogy "megszûnt a konszenzus", és "nem érvényes a humanista kultúra, amely Bach idején, a barokk korszakban még teljes egész volt".
Arra a felvetésre, hogy gyakran hangoztatja, hogy a holokauszt nem üzemi baleset volt, Kertész Imre azt mondta, "nem a történelem kisiklása, hanem szükségszerûség vezetett ahhoz, hogy Auschwitz megtörténhetett", és "sok jel utal arra, hogy ez megismétlõdik". Arra kérdésre, hogy milyen jeleket tapasztal, a párizsi vérengzésre utalva kifejtette, hogy már az utóbbi idõszakban történt támadások, merényletek elõtt az volt a véleménye, hogy "a demokrácia nem tudja megvédeni magát" és nem érzékeli a fenyegetõ veszélyt. "El tudja például képzelni, hogy Párizs 200 év múlva muzulmán város lesz?" vetette fel.
Elõfordulhat, hogy az európai kultúrát támadás éri és megsemmisül, ha "nem találjuk meg a módját annak, hogy demokratikus úton megvédjük" mondta Kertész Imre, hangsúlyozva, hogy a támadás mellett a védekezéshez is "erõs emberek" kellenek. Ezért "nagyon is el tudom képzelni, hogy látszólag a demokrácia védelmének érdekében cselekedve lassan kialakul egy 'határõrség', amely befelé is veszélyessé válik" fejtette ki.
Az európai kultúrát és értékeket csak akkor lehet megóvni, ha "kifelé megvédjük, bent pedig megõrizzük a demokráciát" mondta Kertész Imre. Arra a kérdésre, hogy van-e erre esély, azt mondta: "Nem tudom. Talán."
Forrás:
http://hvg.hu/kul...hogy_Ausch