Ez is a devizahiteleseknek rossz: Mindenki érintett a botrányban
Irta: postaimre - Datum: 2012. July 19. 05:20:37
Az évszázad bankbotránya
Egy tucat elit nagybank is részt vehetett a nemzetközi hitelpiacokon meghatározó londoni bankközi kamatláb, a Libor meghamisításában. A Time magazin szerint az évszázad botránya robbant ki a brit Barclays Bank mostani lebukásával, amely valószínûleg csak az elsõ a sorban.
Teljes hir
Az évszázad bankbotránya
Egy tucat elit nagybank is részt vehetett a nemzetközi hitelpiacokon meghatározó londoni bankközi kamatláb, a Libor meghamisításában. A Time magazin szerint az évszázad botránya robbant ki a brit Barclays Bank mostani lebukásával, amely valószínûleg csak az elsõ a sorban. 2005 januárja és 2009 júniusa között a Barclays brókerei 257 alkalommal kérték a Liborhoz adatot szolgáltató kollégáikat a nemzetközi hitelpiacokon meghatározó kamat, a Libor és annak euróövezeti párja, az Euribor eltérítésére.
Ehhez az adta a lehetõséget, hogy a Libor mindennapos kiszámítása nem valós tényadatokon, hanem a legnagyobb bankok önbevallásán alapul. A pénzvilágban évek óta nyílt titok volt, hogy a Libor-kamatok nem mindig tükrözik a forráshoz jutás valódi költségeit. De a bomba csak idén június végén robbant, amikor brit és amerikai hatóságok rekordösszegû, 290 millió fontos (105 milliárd forintos) bírságot róttak ki a szigetország második legnagyobb bankjára, a Barclaysra.
A bank azóta lemondott vezérigazgatója, Bob Diamond kijelentette: „mindenki benne volt a dologban".
A Barclays kétféle manipulációban vett részt: az elsõ esetben a visszaélés abból következett, hogy a bankon belül nem mûködött a bizalmas információk áramlását korlátozó „kínai fal" a Libort meghatározó részleg és a brókerek között. Így 2005 és 2007 között a pénzintézet emberei a reálisnál magasabb vagy alacsonyabb becsült kamatokat adtak a Libor kiszámításához, hogy bizonyos termékeiknél kamatszint-növekedést vagy -csökkenést érjenek el, és így növeljék a nyereségüket. Brókereik alkalmanként összejátszhattak más bankok kereskedõivel is, hogy a megfelelõ irányba tolják a Libort.
A manipulációk második hulláma a 2008-as válság kirobbanásához kötõdik. Ekkor a Barclays munkatársai rendszeresen a valóságosnál alacsonyabbnak tüntették fel a Libor számításához beküldött kamatlábakat, mert így azt a látszatot kelthették, mintha a bank nem jutna túl drágán finanszírozási forráshoz. Miután a Libor mintegy 360 ezer milliárd dollár összértékû globális pénzügyi tranzakcióhoz szolgál referenciakamatként, a hamisítás miatt Libor-perek sokaságára és a szektor alapos megrendszabályozására számíthat a nemzetközi pénzvilág.
Elemzõk úgy vélik, Magyarországon a történet nyertesei a devizahitelesek lehettek, míg egyes cégeket hátrányosan érinthetett a manipuláció.
S hogy miért? Hogyan hathatott a kamatmanipuláció idehaza? S mi a helyzet a Liborhoz hasonlóan megállapított Buborral (budapesti bankközi kamatláb)? Errõl lapunk július 19-i számában olvashat, és a cikk csütörtöktõl teljes egészében a Digitalstandon keresztül is megvásárolható.
Link