Van, aki háborút emleget - fellobbanó német-ellenesség Dél-Európában
Irta: postaimre - Datum: 2015. January 27. 10:15:48
Ó, azt a parajnás mindenit a világnak! A német megszorítási diktátumok régi sebeket tépnek fel és elfeledett szellemeket idéznek elõ Dél-Európában. A populista baloldal szerint Európa nem engedhet tovább Berlinnek, mert az akár fegyveres konfliktushoz is vezethet.
Teljes hir
Ó, azt a parajnás mindenit a világnak! A német megszorítási diktátumok régi sebeket tépnek fel és elfeledett szellemeket idéznek elõ Dél-Európában. A populista baloldal szerint Európa nem engedhet tovább Berlinnek, mert az akár fegyveres konfliktushoz is vezethet.
A jobboldali Független Görögök pártjával lép koalícióra a vasárnapi választásokon gyõztes Sziriza párt Görögországban. Alekszisz Ciprasz új miniszterelnök tegnap egyezett meg Pánosz Kammenosz pártelnökkel az együttmûködésrõl. A leendõ koalíciós partnert, a Független Görögöket szélsõjobboldalinak is szokták nevezni - a neonáci Arany Hajnalnál egy fokkal mérsékeltebb, a jobbközép, eddig kormányzó Új Demokráciához képest viszont jobbra álló piacellenes pártról van szó.
A politikai paletta két ellenkezõ oldalán elhelyezkedõ két párt szövetsége olyan erõk szokatlan frigye, amelyeket az országnak az EU és az IMF által nyújtott mentõ csomag iránti ellenszenv köt össze. A furcsa koalíció legalább abban egyetért, hogy véget kell vetni a megszorításoknak és újra kell tárgyalni az adósságrendezést az EU-val.
Míg az EU-s vezetõk csak lassan és nyögvenyelõsen gratuláltak a gyõztesnek, Marine Le Pen, a szélsõjobboldali Nemzeti Front elnöke azonnal üdvözölte a "hatalmas demokratikus pofont, amelyet a görög nép kevert le az Európai Uniónak". A pártvezetõ szerint "elkezdõdött az európai megszorító politika pere". "Akik azt gondolják, hogy az Európai Unió megjavítható, tévednek, és felelõsséggel viseltetnek az elvesztegetett idõért" - tette hozzá Le Pen.
A német kormánypártok a reformok folytatását várják a következõ athéni kormánytól
A nemzetközi pénzügyi mentõprogramokhoz kapcsolódó reformok folytatását várják a következõ görög kormánytól a német kormánypártok a vasárnap tartott választás után megjelent elsõ nyilatkozatok szerint.
A Sziriza gyõzelmével zárult választás következményeit "a görögöknek kell viselniük, és nem varrhatják a német adófizetõk nyakába" - mondta a Bild címû lapnak Hans-Peter Friedrich, a bajor konzervatív CSU politikusa, a CDU/CSU pártszövetség parlamenti (Bundestag) frakciójának helyettes vezetõje.
Markus Söder CSU-s bajor pénzügyminiszter a Spiegel Online hírportálnak azt mondta, hogy Görögországnak folytatnia kell a reformokat, és "nemcsak a görögök, hanem egész Európa drágán megfizetné", ha a következõ athéni kormány letérne a reformok útjáról.
Fellobbanó német-ellenesség Dél Európában
A német megszorítási diktátumok régi sebeket tépnek fel és elfeledett szellemeket idéznek elõ Dél Európában. A Sziriza elnök sokak megdöbbenésére nemcsak, hogy egy szélsõjobboldali párttal fogott össze pár órával pártjának gyõzelme után, hanem az új miniszterelnök elsõ cselekedeteként (!) virágot helyezett el a Kaiszariani-ban lévõ Nemzeti Ellenállási Emlékmûnél.
Ezzel a szimbolikus aktussal - és világos fricskával Berlin felé - emlékezett arra a 200 görög ellenállóra, akiket náci katonák végeztek ki 1944. május 1-én.
Új koalíciós partnere sem megy a szomszédba, ha éles német-ellenes retorikáról van szó. Kammenosz múlt héten jelentette ki, hogy a görög államadósságot auditálni kell, az „utálatos részét le kell írni - ha belemennek ebbe a hitelezõk, ha nem”. Európát, tette hozzá, a „német neonácik kormányozzák”.
Spanyolországban is izzik a teuton-ellenesség parazsa. A Sziriza testvérpártja, a Podemosz nem retten vissza nyílt figyelmeztetésektõl, sõt fenyegetésektõl Berlin irányába.
Juan Carlos Monedero, a párt fõtitkára egyenesen egy közelgõ háborúra figyelmeztet. Az El Diario nevû lapnak január elején így nyilatkozott: „Az újraegyesítés óta Németország újra párbeszédet folytat a démonaival. Úgy gondolom, Istenhez hasonlatosnak képzelik magukat és azt akarják, hogy a bûnt az áldozatnál keressük a tettes helyett. Európa jelenlegi hozzáállása Németország felé hasonlatos a Müncheni Paktumhoz, amikor Európa és Chamberlain még azt gondolta, érdemes a németeknek engedni. Ezzel az attitûddel föl kell hagyni, mert csak rosszabb lesz a helyzet, míg a végén kitör a háború – pedig mi békét akarunk Európában.”
Link