Nagy-Britannia kiszolgáltatott Oroszország kényének-kedvének
Irta: postaimre - Datum: 2015. February 21. 17:14:05
A Királyi Légierõ korábbi vezetõje aggodalommal figyeli a sorozatos orosz katonai provokációt a brit partoknál.
Teljes hir
A Királyi Légierõ korábbi vezetõje aggodalommal figyeli a sorozatos orosz katonai provokációt a brit partoknál.
Amint arról az MNO is beszámolt, csütörtökön két orosz nagy hatótávolságú bombázó repülõ megközelítette Nagy-Britannia partjait, igaz, nem sértette meg annak légterét, de a Királyi Légierõ riasztott két Typhoon vadászgépet, amelyek elkísérték az idegen gépeket. Az elmúlt hónapokban orosz bombázó, hadihajó és tengeralattjáró és vészes közelségbe került Nagy-Britannia légteréhez és tengeri határaihoz, ami joggal vet fel kérdéseket Londonban.
A brit média pénteken reggel vészharangokat kongatott meg a legfrissebb eset kapcsán, különösképpen azért, mert míg David Cameron miniszterelnök nem tanúsít különösebb érdeklõdést a történteknek, szakértõk szerint a helyzet mégis felettébb aggasztó.
Sir Michael Graydon, a Királyi Légierõ (RAF) korábbi vezetõje azt nyilatkozta többek között a Telegraphnak és a Daily Mailnek, hogy kétségei vannak afelõl, vajon Nagy-Britannia meg tudná-e védeni magát egy esetleges háborúban Oroszországgal szemben. A brit légierõ ugyanis korábbi képességeinek mindössze a felével rendelkezik ma.
Orosz repülõk, hajók és tengeralattjárók az elmúlt egy év alatt 17 alkalommal portyáztak a brit partok közelében, és a britek szerint Moszkva így teszteli a Nyugati válaszadási idejét.
Sir Michael Graydon, a Királyi Légierõ (RAF) korábbi vezetõje
Sir Michael Graydon, a Királyi Légierõ (RAF) korábbi vezetõje
Fotó: telegraph.co.uk
Sir Michael Graydon szerint a térségben tett orosz repülések ellenõrzik a brit légi védelmet, és vélhetõen már feltárták, hogy az nem olyan hatékony, mint egykor volt. A RAF volt vezetõje kihangsúlyozta, hogy az orosz tudják, tetteik provokatívak, és olyan idõben teszik ezt, amikor a Nyugat védelme gyengébb, mint korábban volt.
A Daily Mail kiemeli, hogy a 2010 óta uralkodó konzervatív-liberális kormánykoalíció 4,7 milliárd fonttal csökkentette a védelmi minisztérium költségvetését, és megpróbál betömni egy 40 milliárd fontos lyukat a fegyverkezési költésen. Ennek érdekében 30 000 katonával, tengerésszel és pilótával csökkentették a brit hadsereg létszámát, a karcsúsításnak pedig hadihajók, harci repülõk, kémrepülõk és páncélosok százai is áldozatul estek.
Andrew Lambert dandártábornok – 1999-ben Észak-Irakban a szövetséges erõk parancsnoka volt – a kialakult elõnytelen helyzet okát is véli ismerni: „A mai nemzedék politikusai békében nõttek fel, soha sem érezték, hogy bárki veszélyeztetné a biztonságukat. A békét alaphelyzetként kezelték, és megtizedelték a védelmi erõinket. Reméljük, hogy ennek nem kell majd megfizetnünk az árát.”
A legutóbbi incidenst követõen Michael Fallon brit védelmi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy Putyin valós veszélyt jelent a három volt szovjet balti államra, Litvániára, Lettországra és Észtországra nézve. A Daily Mail szerint Vlagyimir Komojedov admirális, a duma védelmi bizottságának elnöke igen lekezelõen válaszolt erre a felvetésre, Fallont nem csak korát – 62 éves –, hanem ötleteit tekintve is igen öregnek titulálta.
Párhuzamosan az újabb incidenssel új hangok is megjelentek az unió és Moszkva szinte hidegháborús viszonyának elemzésében. A brit parlament felsõházának jelentésébõl, amit mások mellett a BBC is idéz, az derül ki, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság katasztrofálisan félreértette Oroszországot.
Link