Falvakat adhat át Csehország
Irta: postaimre - Datum: 2015. March 04. 20:17:27
Így megye-z! 64 vármegye és Nagy Magyarország...egy csettintésre! Persze a zsidó-cigány bandát bele kell építeni az "alapkõbe". A cseh–lengyel országhatár kiigazításáról tárgyal Prága és Varsó – írta a Mladá Fronta Dnes címû cseh napilap szerdán.
Teljes hir
Így megye-z! 64 vármegye és Nagy Magyarország...egy csettintésre! Persze a zsidó-cigány bandát bele kell építeni az "alapkõbe". A cseh–lengyel országhatár kiigazításáról tárgyal Prága és Varsó – írta a Mladá Fronta Dnes címû cseh napilap szerdán.
Az újság értesülése szerint Csehország mintegy 368 hektárnyi területtel tartozik Lengyelországnak. A Prága által felajánlott pénzbeli kielégítést Varsó nem fogadta el. „A lengyeleknek területi követelésük van velünk szemben, amelyet mi elismerünk” – mondta a lapnak Milan Chovanec cseh belügyminiszter. Hozzátette: legutóbb február elején tárgyalt lengyel partnerével, de egyelõre nincs végleges megállapodás.
Chovanec szerint a cseh kormány már elkészített egy listát, hogy mely területeket tudná átadni a lengyeleknek. A lista titkos, mert a kormánynak elõbb az érintett határ menti cseh településekkel kell megállapodnia. Nem megerõsített értesülések szerint az országhatár megváltoztatása tucatnyi csehországi települést érintene kedvezõtlenül.
Nem az államnak lenne rossz, hanem a magánszemélyeknek
„Bár az állam tulajdonában lévõ területekrõl van szó, számos telken már évtizedek óta magánszemélyek gazdálkodnak, akiket az államhatár megváltoztatása megkárosítana. A változás számos esetben a településeket is negatívan érintené” – nyilatkozta a lapnak Miroslav Kocián, Bíla Voda település polgármestere. E települést szintén érintenék a változások.
A mai cseh–lengyel határprobléma gyökerei a második világháború utáni idõkbe nyúlnak vissza. Lengyelország a háború után területi követelésekkel lépett fel Csehszlovákiával szemben, elsõsorban a Tesíni, az Árvai és a Szepességi régióban. Szovjet nyomásra azonban Prága és Varsó megállapodott abban, hogy az országhatárt szerzõdésben rögzítik. Varsó azonban csak azzal a feltétellel írta alá a szerzõdést, hogy határvonalat a késõbbiekben a lehetõségek szerint „egyszerûsítik és kiegyenesítik”.
Az 1958-ban aláírt újabb szerzõdés alapján a csehszlovák–lengyel határszakasz 80 kilométerrel lett rövidebb. Az új határ kimérése után kiderült, hogy a kiigazítások következtében mintegy 368 hektár lengyel terület maradt Csehszlovákiában, mégpedig az ország nyugati részében. Ezt kellene a cseheknek visszaadniuk a lengyeleknek, de a felek mindeddig nem tudtak közös nevezõre jutni. Mindkét fél azt állítja, hogy a nyitott kérdés nem okoz gondot a kétoldalú kapcsolatokban.
Link