Korrupció: Románia lesújt a simlis politikusaira
Irta: postaimre - Datum: 2015. March 19. 08:42:59
Mire Trianon-évfordulunk, Románia le is mond, mert ugye nem is volt, így nincs is. Ja mellette rohadt zsidó gazok korrumpálódtak és korrumpáltak. Igen, így a "magyar" vezérkar is lapát, csak még kell egy kics nemzeti mûmájerkedés hozzá. Romániában a korrupció olyan súlyossá vált, hogy elemzõk szerint megfojtotta a közéletet. Románia a 69., Magyarország a 47. a Transparency International korrupciós listáján.
Teljes hir
Mire Trianon-évfordulunk, Románia le is mond, mert ugye nem is volt, így nincs is. Ja mellette rohadt zsidó gazok korrumpálódtak és korrumpáltak. Igen, így a "magyar" vezérkar is lapát, csak még kell egy kics nemzeti mûmájerkedés hozzá. Romániában a korrupció olyan súlyossá vált, hogy elemzõk szerint megfojtotta a közéletet. Románia a 69., Magyarország a 47. a Transparency International korrupciós listáján.
Románia, amely a világviszonylatban a legkorruptabb országok közé tartozik, egyre keményebben lesújt a korrupt politikusokra. 2014-ben a 69. helyet foglalta el a Transpareny International 177 országot elemzõ listáján (a kevésbé korrupt Magyarország a 47.).
Ugyan 2015-ös jelentés még nem érkezett, de az biztos, hogy a korábbi évek gyakorlatához képest Románia nagyon határozottan fellép a korrupcióval szemben. Miközben 2002 és 2009 között nem került bíróság elé sem parlamenti képviselõ, sem kormánytag, néhány éve fordulat állt be, tavaly óta pedig szinte folyamatosan hallani, hogy minisztereket/volt minisztereket, Adrian Nastase volt kormányfõt, képviselõket és egyéb politikai potentátokat állítanak bíróság elé és ítélnek el.adrian nastaseAdrian Nastase
Néhány kirívóan durva ügy:
2014 szeptemberében például kilenc volt miniszter ellen kezdeményezett bûnvádi eljárást a román korrupcióellenes ügyészség (DNA), azzal gyanúsítva õket, hogy csúszópénz ellenében elõnyben részesítettek bizonyos cégeket az általuk vezetett minisztériumok számítástechnikai közbeszerzéseinél. A Romániában is példátlan méretû korrupciós ügy az oktatási, az informatikai és a pénzügyi minisztérium több korábbi vezetõjét érinti, akik állítólag néhány tízezer és több millió euró közötti csúszópénzt fogadtak el, hogy a piaci árnál 30-40 százalékkal drágább szoftverlicencek, illetve akár 50 százalékkal drágább számítógépek megvásárlásáról szóló állami szerzõdéseket hagyjanak jóvá.
2015 januárjában jött a hír, hogy korrupcióval gyanúsítja és harminc napra bírósági felügyelet alá helyezte Tudor Chiuariu liberális (PNL) szenátort, Románia egyik korábbi igazságügyi miniszterét a DNA. Chiuariut befolyással való üzérkedéssel, pénzmosással és bûnszövetkezetben való részvétellel gyanúsítják az ügyészek ugyanabban az államnak 300 millió eurós kárt jelentõ erdõ-visszaszolgáltatási ügyben, amelyben már elõzetes letartóztatásba helyezték Viorel Hrebenciucot, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik legbefolyásosabb politikusát, a képviselõház volt alelnökét és Ördög András Lórándot, a Kovászna megyei törvényszék egyik bíróját. A DNA szerint Chiuariu két és fél millió eurós – ügyvédi honoráriumnak, illetve sikerdíjnak álcázott – csúszópénzt alkudott ki magának a bûnszövetkezet tagjaként annak fejében, hogy a Bákó (Bacau) megyei restitúciós bizottságnál „egyengesse” a 43 ezer hektárnyi erdõ tulajdonjogának átjátszását az ügy másik vádlottjának, Gheorghe Paltin Sturdzának.tudor chiuariuTudor Chiuariu
A közelmúltban volt hír az is, hogy benyújtotta lemondását Darius Valcov román pénzügyminiszter, akit a DNA vesztegetési pénz elfogadásával gyanúsít. Az ügyrõl maga Victor Ponta román miniszterelnök számolt be azt követõen, hogy Klaus Iohannis államelnök felszólította: váltsa le a korrupcióval gyanúsított minisztert. Valcovot pénteken este hallgatta ki az ügyészség, és azzal gyanúsítják, hogy 2010 és 2013 között, Slatina város polgármestereként összesen 2 millió euró (610,4 millió forint) kenõpénzt fogadott el egy vállalkozótól.
Március 16-án pedig egy román korrupcióellenes hatóság vezetõjére is lecsapott a DSA. Horia Georgescut, a román Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) vezetõjét többrendbeli hivatali visszaéléssel gyanúsítják. Az ANI maga is egy korrupcióellenes hatóság, amely a tisztségviselõk vagyonosodását, összeférhetetlenségi eseteit vizsgálja. Georgescut azonban nem az ANI elnökeként, hanem az Ingatlanvagyon Visszaszolgáltatási Ügynökség (ANRP) keretében mûködõ központi kártérítési bizottság volt tagjaként gyanúsítják korrupcióval. Georgescut azzal gyanúsítják, hogy – a testület tagjaként – tudatosan a piaci értéknél nagyobb kárpótlást ítélt meg a kommunizmus idején államosított olyan ingatlanokért, amelyeket nem lehetett természetben visszaszolgáltatni és így kárt okozott az államnak.
horia georgescuHoria Georgescu
Elõzetes letartóztatásba helyezték a tisztségébõl korábban felfüggesztett gyergyószentmiklósi polgármestert, Mezei Jánost – közölte csütörtökön a Hargita Népe napilap. A lap úgy tudja, a bíróság azt rótta fel a már amúgy is házi õrizetben tartott elöljárónak, hogy a korlátozó intézkedések ellenére megnézte a gyergyószentmiklósi önkormányzati testület legutóbbi ülésének a videofelvételét. Mezei Jánost hivatali visszaéléssel és zsarolással gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség. Az ügyészség korábbi közlése szerint a polgármester 2013-ban értékesített egy, a Gyilkos-tó partján álló 400 négyzetméteres telket, amely a gyergyószentmiklósi és a budapesti V. kerületi önkormányzat közös cégének a tulajdonában volt, ezért nem lett volna eladható.
Kiskirályok, politikai szempontok
2013 év végén a romániai Econtext felmérése alapján közölt cikket a romániai korrupcióról a Maszol.ro. A lap szerint az országot voltaképpen a kiskirályok tartják hatalmukban. A leggazdagabb 65 kiskirály zsebében vannak a politikai pártok, a gazdaság – ennek a csoportnak pedig a legnagyobb része egykori és jelenlegi városatya, parlamenti képviselõ.
Politikai elemzõk véleménye szerint a korrupció képlete nagyrészt a következõ: a kormány tisztségviselõit, a kormányügynökségek és intézmények vezetõit a központban jelölik ki, mégpedig nem a szakértelem szerint, hanem politikai kritériumok alapján – írja korábbi cikkében a Maszol.ro. Az így kialakult politikai kliensek nem hagynak teret a konkurenciának, a szakértelemnek, a tisztességnek. Ily módon semmi esély nincs arra, hogy a közélet hatékonnyá váljék. A pénzügyi alapokat szigorúan politikai szempontok szerint osztják szét, a megyei tanácselnökök, a polgármesterek politikai hovatartozásától függõen. Mindezzel megjutalmazzák saját klienseiket, és gyakorlatilag lehetetlenné teszik az ellenzéket.
Link