Ötödével nõtt a Németországban dolgozó magyarok létszáma
Irta: Hepcias Bonifac - Datum: 2015. April 11. 07:16:58
Januárban 21 százalékkal, közel 13 ezer fõvel több magyar állampolgárt alkalmaztak hivatalosan Németországban, mint egy évvel korábban. Ez a velünk egyszerre csatlakozott nyolc kelet-európai ország mezõnyében csúcs, de a románok és bolgárok ennek többszörösét produkálták. A dél-európai válságállamok polgárai viszont nem sietnek annyira.
Teljes hir
Januárban 21 százalékkal, közel 13 ezer fõvel több magyar állampolgárt alkalmaztak hivatalosan Németországban, mint egy évvel korábban. Ez a velünk egyszerre csatlakozott nyolc kelet-európai ország mezõnyében csúcs, de a románok és bolgárok ennek többszörösét produkálták. A dél-európai válságállamok polgárai viszont nem sietnek annyira.
Egy német munkaügyi hivatal, a Bundesagentur für Arbeit új jelentése szerint január végén 74 074 magyar állampolgár dolgozott Németországban. Ez 12 783 fõvel több, mint egy évvel korábban, és mintegy hétszáz fõvel haladja meg a decemberi értéket. Egy év alatt 21 százalékkal, mintegy ötödével nõtt az ott dolgozó magyarok száma.
A nyolcak között vezetünk
Sok ez, vagy kevés? Abból a szempontból sok, hogy a velünk leginkább összehasonlítható országcsoportban, az EU-8-ak között a legmagasabb érték. (EU-8: Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia.) A csoport átlagosan 16 százalékos növekedést ért el, ez 67 500 munkavállalót jelent. Százalékban a mienknél alacsonyabb, de létszámban nagyobb volt a lengyel létszám növekedése (42 300 fõ körül), de Lengyelország lakossága is hasonlóképpen magasabb, 38 millió fõ körüli.
Nagyon jönnek a románok
A németek nemrég új fogalmat vezettek be, az "EU-2" országok csoportjába Románia és Bulgária tartoznak, amelyeknek 2014 januárjától vált szabaddá a munkavállalás Németországban (és Ausztriában is, lásd errõl múltkori cikkünket). Azóta náluk nagyon erõsen megnõtt a kivándorlás, csak most januártól januárig 67 százalékkal, 96 600 fõvel nõtt a németeknél dolgozó polgáraik száma. (Hogy a kiemelt jelentõségû 2014. januárt is beleszámoljuk, 2013. december és 2014. december között pedig 77 százalék, 103 ezer fõ volt a változás.)
A 74 ezer kint dolgozó magyar, bár négy és félszeres növekedést jelent 2010. januárja óta, bizonyos értelemben nem annyira sok. Hiába a gyors növekedés, amit a grafikonunkon a piros vonal is mutat, ha a bázis alacsony volt. Ugyanis 2010. januárjában még csak 16 351 dolgozót jelentettek be, ami megtöbbszörözõdött ugyan, de így sem állunk még kiugró szinten más országokhoz képest. (Más kérdés, hogy valószínûleg sokan feketén dolgoztak korábban.)
Ami még leolvasható a dokumentumról, hogy kevésbé hullámzik a piros vonal évszakok szerint, a magyar munkavállalók valószínûleg kevésbé szezonális munkákat végeznek, mint a románok vagy a lengyelek.
A PIGS nehezebben mozdul meg
A lengyelek vannak a legtöbben, 305 ezren, utánuk a román állampolgárok következnek 171 ezer fõvel. A problémás dél-európai államok (PIGS, azaz Portugália, Olaszország, Görögország, Spanyolország) polgárai úgy látszik, annyira nem sietnek emigrálni: januártól januárig csak hat százalékkal nõtt a létszámuk. Igaz, így is meghaladja a félmillió fõt, aminek fele olasz, nagyjából negyede görög.
A 74 ezer foglalkoztatott mellett még 5913 magyar állampolgár munkanélküliként van nyilvántartva Németországban, ez mintegy 7,5 százalék körüli munkanélküliségi rátát jelent. Érdemes még megjegyezni, hogy ezek az adatok az úgynevezett csekély mértékû foglalkoztatást is tartalmazzák. (Ezek a 450 euró/hó alatti fizetésûek, illetve azok, akiket két hónapnál rövidebb idõre foglalkoztatnak.) Ebben a cipõben 6490 magyar járt az említett 74 ezerbõl.
Forrás: Link