Mit keres ez a füves csoki a CBA-ban:ettõl tép majd be a gyerek?
Irta: Hepcias Bonifac - Datum: 2015. April 15. 18:42:41
Számos kérdést vet fel az a szójás, kakaós energiaszelet, amelyet egy budapesti CBA-ban találtunk. A termék ugyanis nemcsak a csomagolásával hívja fel magára a figyelmet, hanem valóban kenderszármazékot tartalmaz. Utánajártunk, hogy lehet ez.
Teljes hir
Fontosnak tartjuk már az elején kiemelni, hogy senki sem fog betépni (higgyétek el, kipróbáltuk) az egyébként legálisan árusítható szójás szelettõl; és bár mi a CBA-ban találtuk, minden bizonnyal más kiskereskedõknél, akár nemzetközi láncoknál is megtalálható a termék.
Egy budapesti CBA-ban vettük 169 forintért az alábbi galériában látható, "combo cannabis" fantázianevet viselõ szójás kakaós energiaszeletet. Ahogy a bolti árcédulán, úgy a blokkon, sõt a csomagolás mintázatán (cannabis levelek) is egyértelmû utalás van arra, hogy a szelet kenderszármazékot tartalmaz. Ezt a csomagoláson feltüntetett összetevõk is igazolják, amely szerint a termékben 6% kendermag van.
Kíváncsiak lettünk, lehet-e Magyarországon kiskereskedelmi forgalomban ilyen termék, ezért a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatalhoz (NÉBIH) fordultunk. Érdeklõdésünkre elmondták, Magyarország területén élelmiszert abban az esetben lehet forgalmazni, ha azt jogszerûen állították elõ és a termék megfelel az élelmiszerekre vonatkozó Európai Uniós és nemzetközi jogszabályoknak.
Hazánk területén közel 9 ezer éve termesztenek - fõként rostjáért, tehát nem táplálkozási céllal - kendert. Jelenleg a termesztését a kábítószer elõállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjérõl szóló kormányrendelet szabályozza csakúgy, mint az ipari és az étkezési mák termesztését is
- mondta el a Pénzcentrum megkeresésére a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatósága.
A rendelet többek között rögzíti, hogy szabadföldön, valamint fedett termesztõ berendezésben kizárólag alacsony THC (tetrahidrocannabinol: egyes fajtákra jellemzõ pszichoaktív hatóanyag) tartalmú kender termeszthetõ. Alacsony THC tartalmú rost- és magkenderfajtának pedig az minõsül, amelynek szabad THC tartalma, a növény meghatározott részeiben és érettségi állapottól függetlenül sem éri el a 0,2 százalékot. Amelyik növénynek 0,2 százalék felett van a THC tartalma, azt viszont tilos termeszteni.
A legális és a tiltott növényeket a NÉBIH a Nemzeti Fajtajegyzékben, az Európai Bizottság pedig a Közösségi Fajtajegyzékben rögzíti.
Fontos azt is tudni, hogy ezeknél a növényeknél a THC elsõsorban a nõivarú növények virágjában található, illetve a virágot körülvevõ leveleken. A kender magjából például étolajat is gyártanak, amely teljesen THC-mentes. Hasonlóképpen a mák magja sem tartalmaz alkaloidokat (például morfint), a mák növény is szabadon, de szigorúan ellenõrzötten termeszthetõ és a növénynek csak egy része (a gubó) tartalmaz kábító hatású anyagot.
Összefoglalva, a Cannabis megnevezés, illetve a kendermag tartalom önmagában még nem jelenti azt, hogy kábítószer hatású anyagot vagy összetevõt tartalmaz a kender-kivonattal dúsított termék, fõként ha THC-mentessége garantált. Tehát a CBA-ban vásárolt termék is maximum erkölcsi aggályokat vethet fel egyesekben.
Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) egyébként létrehozott egy, az étrend-kiegészítõkben alkalmazásra nem javasolt növényeket tartalmazó listát. A listára valamennyi olyan növény felkerült, amely étrend-kiegészítõben történõ alkalmazásának, alkalmazhatóságának kérdése felmerült, de élelmiszerként (tekintettel arra, hogy az étrend-kiegészítõ, élelmiszer) történõ használata veszélyes lehet. Ebben a listában megtalálhatóak a kender növény egyes részei (hajtás, levél, virág) a kannabionid hatóanyaguk miatt, viszont ezek között a kender magja nem szerepel.
Welcome To Tijuana! Tequila, Sexo & Marihuana!
Az tehát egyértelmû, mi a helyzet a kábítószer elõállítására alkalmas növények termesztésével, illetve az azokból készült termékek forgalmazásával az EU-n belül. Felmerül ugyanakkor a kérdés, milyen szabály vonatkozik azokra az import termékekre, amelyek az unión kívülrõl érkeznek?
Nos, az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból az unió területére élelmiszert behozni csak a hatályos állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági elõírásoknak megfelelõen lehet. Az állati eredetû összetevõt nem tartalmazó élelmiszer termékek behozatala a terméket kísérõ kereskedelmi okiratokkal (számla, szállítólevél) történik, biztosítva az élelmiszer tételeinek megfeleltethetõségét, azonosíthatóságát, ezáltal a nyomonkövethetõségét.
Emellett biztosítani kell, hogy a behozott élelmiszerek legalább a EU-ban elõállított élelmiszerek higiéniai szabványainak vagy azokkal egyenértékû szabványoknak megfeleljenek. A megfelelõ kereskedelmi okiratokkal behozott élelmiszerek forgalomba hozatalt megelõzõ kötelezõ laboratóriumi vizsgálatát, engedélyeztetését jogszabály ugyanakkor nem írja elõ.
Ennek ellenére a NÉBIH tapasztalatai szerint nem jellemzõ, hogy kiskereskedelmi láncok egy-egy termék forgalmazását megelõzõen a hatóság véleményét kérik. Mint mondják,
a kereskedõk tisztában vannak a vonatkozó jogszabályokkal, és a saját felelõsségük súlyával is.
Néhány, az ügyfélszolgálaton keresztül érkezõ kérdés vonatkozott különféle termékek magyarországi forgalomba hozatalának lehetõségére, elsõsorban magánszemélyek és kisebb vállalkozások részérõl vagy éppen vállalkozás indításának tervezése kapcsán
- foglalta össze tapasztalatait az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság.
http://www.penzcentrum.hu/vasarlas/mit_keres_ez_a_fuves_csoki_a_cba_ban_ettol_tep_majd_be_a_gyerek.1044383.html