Lehet, hogy nem meghaltak, hanem ellopták a gyerekeinket?
Irta: postaimre - Datum: 2015. May 02. 15:12:01
Mi lösz még itt, gyerökök! Szervkereködödõk, embercsempészkedés a zsidómaffia (állam) minden szegmensében? Ajvé? Sok parajnás barom! Csak képzelitek! Minden faxa így és az is volt mindig. 50 év után derült ki, hogy egy amerikai fekete nõnek nem halt meg az újszülött gyermeke, hiába mondták neki ezt a nõvérek. Az anya és a nevelõszülõknél felnõtt lánya – aki szintén nem tudta, mi az igazság – sok évtized után találkozott elõször. A sztori bejárta a médiát, és most többen is úgy gondolják, hogy velük is ugyanez történt ugyanakkor, ugyanabban a kórházban.
Teljes hir
Mi lösz még itt, gyerökök! Szervkereködödõk, embercsempészkedés a zsidómaffia (állam) minden szegmensében? Ajvé? Sok parajnás barom! Csak képzelitek! Minden faxa így és az is volt mindig. 50 év után derült ki, hogy egy amerikai fekete nõnek nem halt meg az újszülött gyermeke, hiába mondták neki ezt a nõvérek. Az anya és a nevelõszülõknél felnõtt lánya – aki szintén nem tudta, mi az igazság – sok évtized után találkozott elõször. A sztori bejárta a médiát, és most többen is úgy gondolják, hogy velük is ugyanez történt ugyanakkor, ugyanabban a kórházban.

Tizennyolc fekete nõ, akiknek évtizedekkel ezelõtt azt mondták, hogy a születés után meghalt a gyermekük egy St. Louis-i kórházban, most nyomozásba kezdett, hogy kiderítse, tényleg ez-e az igazság – közölte az AP hírügynökségre hivatkozva a New York Post bulvárlap.

Azután fogtak gyanút, hogy megismerték Zella Jackson Price történetét. A nõ 26 éves volt 1965-ben, amikor szült a Homer G. Phillips kórházban. Órákkal késõbb azt mondták neki, hogy meghalt a gyermeke, de soha nem látta a holttestet vagy halotti anyakönyvi kivonatot.

Price gyermeke nevelõszülõkhöz került, ám mindez csak 50 évvel késõbb derült ki, és akkor is véletlenül. A nõ története az elmúlt hetekben söpört végig a médián. A gyermeknek, az Oregon államban élõ Melanie Gilmore-nak a nevelõszülei azt mondták, a valódi édesanyja elhagyta õt. Gilmore gyerekei viszont a születési anyakönyvi kivonatból lenyomozták anyjuk édesanyját, hogy meglepetést szerezzenek neki az 50. születésnapjára.

A kutatás vezette el õket a 76 éves Price-hoz, a DNS-teszt megerõsítette a kapcsolatot.

Az újratalálkozás után Zella Jackson Price ügyvédjét egyre többen hívták fel, akik arra lettek volna kíváncsiak, vajon nem ugyanez történt-e velük is. Mindannyiuknak azt mondták, hogy elhunyt a gyerekük. Mindannyian az ötvenes évek közepe és a hatvanas évek közepe között szültek a kórházban, mindannyian szegény feketék voltak, 15–20 évesek. Minden ügyben a protokollt megszegve egy nõvér mondta nekik, hogy meghalt az újszülött, és nem kaptak halotti anyakönyvi kivonatot, nem látták a holttestet.

Price gyermeke koraszülött volt, egy kiló alatti súllyal. Felsírt a kicsi, ekkor elvitték, majd egy óra múlva közölte a nõvel a nõvér, hogy nem élte túl a gyerek. Hasonló a sztorija egy másik nõnek, a 82 éves Gussie Parkernek. Õ is koraszülött gyereknek adott életet 1953-ban, és ugyanez volt a forgatókönyv. A most 63 éves Otha Mae Brand 15 volt a szüléskor, 1967-ben. A koraszülött kisbabája bent maradt a kórházban, õ pedig hazament. Egyszer csak egy nõvér hívta, hogy elhunyt a gyerek. Õ sem kért iratokat.

Price ügyvédje most arra kéri a városi és szövetségi állami hatóságokat, hogy nyomozzák ki az ügyet. Szerinte elképzelhetõ, hogy a kórház szervezetten csinálta ezt, hogy a magán-örökbefogadási tranzakciókban színes gyermekek is legyenek. Ez akkoriban ritka volt.

Az ügyvéd pert is fontolgat, hogy hozzájusson a születési és halálozási iratokhoz. Egyetlen nõ sem akar pénzt látni a perekbõl, nem kártérítésért perelnek, tette hozzá.

Mary Tillman nyugdíjas orvos, a 60-as években dolgozott a kórházban. A helyi lapnak azt mondta, a kórház vezetett nyilvántartást az anyákról és gyerekeikrõl.. Hozzátette: semmi gyanúsat nem észlelt, de tény, hogy az orvosoknak kellett volna közölniük a rossz hírt az anyákkal.

A Homer G. Phillips kórház 1937-ben nyílt ki, feketéket látott el az akkor még szegregált St. Louisban. Az 50-es évek után is túlnyomó többségében fekete páciensei voltak. 1979-ben bezárt. Egyelõre nem kommentálták az ügyet a hatóságok.
Link