A Zsûri Nagydíját nyerte Cannes-ban a Saul fia
Irta: postaimre - Datum: 2015. May 24. 19:29:50
Végre! Lehet egy holokoszttal több? Kiderült, a fesztivál második legrangosabb díját, a Zsûri Nagydíját nyerte el a Saul fia Cannes-ban. Nagyon rég izgulhattunk ennyire egy cannes-i díjkiosztó miatt. Nemes Jeles László drámája, a Saul fia a rendkívüli fogadtatása miatt nagyon komoly esélyese volt a legfontosabb díjaknak. Ekkora sikert utoljára 1984-ben ért el magyar alkotás. Az Arany Pálmát meglepetésre a Dheepan, Jacques Audiard kapta.
Teljes hir
Végre! Lehet egy holokoszttal több? Kiderült, a fesztivál második legrangosabb díját, a Zsûri Nagydíját nyerte el a Saul fia Cannes-ban. Nagyon rég izgulhattunk ennyire egy cannes-i díjkiosztó miatt. Nemes Jeles László drámája, a Saul fia a rendkívüli fogadtatása miatt nagyon komoly esélyese volt a legfontosabb díjaknak. Ekkora sikert utoljára 1984-ben ért el magyar alkotás. Az Arany Pálmát meglepetésre a Dheepan, Jacques Audiard kapta.
1984 után elsõzör nyerte el a Zsûri Nagydíját magyar film, A napló gyermekeimnek után ezúttal a Saul fia alkotógárdája örülhetett a rangos elismerésnek. A díjkiosztó ceremónia vasárnap este hétkor kezdõdött, itt jelentették be, hogy kik nyerték a díjakat a fesztivál versenyprogramjában. A díjat Mads Mikkelsen adta át Nemes Jeles Lászlónak, a film láthatóan zavarban lévõ rendezõjének. Nemes legfõképp a stábnak köszönte meg hogy hittek benne. Ugyancsak köszönetet mondott a fesztivál szervezõinek, hogy már elsõ nagyjátékfilmjét a versenyprogramba hívták.
Mi történt a gálán?
Az elsõ bejelentett díjat, a legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálmát a Wave's 98 címû film nyerte. Utána a legjobb elsõ filmnek járó Arany Kamerát adta át John C. Reilly. A legjobb elsõfilmes díját a kolumbiai La Tierra y la sombra címû film nyerte el, a díjat César Augusto Acevedo, a rendezõ vette át.
Ezután bemutatták a zsûrit, majd Benjamin Clementine adta elõ Bob Dylan dalát, a Farewellt. Ez a dal szólt a zsûrit elnöklõ Coen-fivérek utolsó filmjében, a Llewyn Davis világában.
Késõbb Jane Birkin adta át az életmûdíjat Agnes Vardának, a Cléo 5-tõl 7-ig rendezõjének, aki a hatvanas években a híres francia új hullám egyik fontos alakja volt.
A legjobb forgatókönyvnek járó díjat Michel Franco kapta a Chronic címû filmért. Következett a a legjobb nõi alakítás díja, amelyet a francia színész Tahir Ramir adott át. Megosztva Rooney Mara és Emanuelle Bercot lett a legjobb nõi szereplõ. Elõbbi a Carolban, utóbbi a Mon Roi-ban nyújtott teljesítményért érdemelte ki az elismerést.
A Zsûri Díját a The Lobster címû alkotás nyerte, a díjat a görög rendezõ, Yorgos Lanthimos vette át. A legjobb férfi alakítás díját Vincent Lindon érdemelte ki a La loi du marché fõszerepéért.
A legjobb rendezõ díját A Bérgyilkos címû filmért Hou Hsiao-Hsien rendezõ vehette át. Ezután következett a Zsûri Nagydíja és a magyar siker: Nemes Lászlót szólították a színpadra.
Az Arany Pálmát, a legfontosabb elismerést végül Jacques Audiard kapta a Dheepan címû filmjéért. Audiard a versenybe meghívott öt francia alkotó közül az egyetlen nemzetközileg is elismert rendezõ, A próféta címû filmjével 2009-ben elnyerte a zsûri Nagydíját. Hetedik filmje három Srí Lanka-i menekültrõl - egy volt tamil lázadóról, Dheepanról, egy fiatal nõrõl és egy kilencéves kislányról szól, akik a franciák elõtt egy családnak adják ki magukat. Egyikõjük sem beszél franciául, de Dheepannak egy drogbandák által uralt veszélyes párizsi külvárosban sikerül házmesteri állást kapnia. A "család" mindent megtesz a beilleszkedésért, és azért, hogy megértse az idegen kultúrát, de nem tudják magukat kivonni a bandaháborúból, s végül Londonban találnak rá a boldog életre. A fõszerepeket amatõr színészek alakítják, Dheepan szerepében Anthonythasan Jesuthasan író látható, aki 16 éves korában maga is a tamil lázadók oldalán harcolt, s 1993-ban menekült Franciaországba.
A Saul fiát (kritikánk a filmrõl) már a fesztivál elsõ hétvégéjén bemutatták, és nem túlzás azt állítani, hogy a cannes-i filmünnep elsõ napjai alatt mindenki a magyar alkotásról beszélt. A holokausztot új megvilágításba helyezõ filmet, a rendezõt, Nemes Jeles Lászlót (interjúnk), és a fõszerepet alakító Röhrig Gézát már akkor nagyon nagy esélyesnek kiáltotta ki mindenki, többen még a legfõbb díjat, az Arany Pálmára is méltónak találták a mûvet.
Jake Gyllenhall és a Coen-fivérek ízlésében kellett bízni
A versenyprogram díjairól idén a Coen-fivérek (Nem vénnek való vidék, A nagy Lebowski) által vezetett, kilenctagú zsûri döntött. Az Oscar-gálán és Cannes-ban is több alkalommal díjazott alkotópáros mellett neves mûvészek adhatták le szavazataikat a versenyprogramban helyet kapó alkotásokra. A zsûriben helyet kapott az amerikai színész, Jake Gyllenhall (Éjjeli féreg, Brokeback Mountain)és nõi kollégája, a Foxcatcherbõl és az Amerikai mesterlövészbõl ismerõs Sienna Miller is. Mellettük a kultrendezõ Guillermo Del Toro (A faun labirintusa, A hobbit), a franciák kedvence Sophie Morceau is szavazhatott, csakúgy mint a 2014-ben a Cannes-ban a Zsûri Nagydíját elnyerõ Xavier Dolan (Mommy, Képzelt szerelmek) kanadai rendezõ, illetve Rokia Traoré énekesnõ.
A zsûri vasárnap délelõtt ült össze, hogy döntsön a hét kiosztandó díjról.A fesztivál szabályzata szerint a kilenctagú zsûrinek az Arany Pálmáról, a Nagydíjról, a rendezés díjáról, a zsûri díjáról, a forgatókönyv díjáról, valamint a legjobb nõi és férfi alakítás kategóriájában kell szavaznia. Csak egyetlen díj adható megosztva, de az nem lehet a fõdíj, az Arany Pálma. Lényeges szabály az is, hogy egy film csak egy díjat kaphat. Mindegy egyes díjról a vita után titkos szavazással döntenek a zsûritagok, s a díjat elnyerõ filmnek abszolút többséget kell kapnia, azaz legalább öt szavazatot a kilencbõl.
Nagyon erõs volt a mezõny
Ahogy azonban az várható volt, idõközben több másik díjvárományos film is bemutattak a versenyprogramban, így a harc több esélyessé vált a díjakra. Ahogy azt esélylatolgató cikkünkben már kifejtettük, elsõfilmes rendezõt nagyon ritkán díjaznak Arany Pálmával, ez legutoljára Steven Soderbergh Szex, hazugság, videó címû alkotásával történt meg, 1989-ben. Magyar film ráadásul még 2015 elõtt sohasem nyerte el a filmmûvészet talán legrangosabb elismerését. Az azonban jó jelnek számított, hogy a Saul fia szombaton elnyerte a kritikusok díját, a FIPRESCI-díjat. Az elõzõ két évben ugyanis az a film kapta az Arany Pálmát, amely egy nappal elõbb a kritikusok díját is elvitte. 2013-ban az Adéle élete, tavaly a Téli álom alkotói örülhettek.
Az idei gálát megelõzõen fõ esélyesként Todd Haynes Carol címû filmjét emlegették Cate Blanchettel és Ronney Marával a fõszerepben. Ugyancsak lenyûgözte a kritikusokat Hsiao-hsien Hou harcmûvészeti eposza, a The Assassin (A bérgyilkos). Továbbá a Tim Roth fõszereplésével készült Chronic címû filmnek is sokan elõre díjakat osztottak, míg Paolo Sorrentino Ifjúság címû alkotógárdája fõleg a rendezõ eddigi életmûve miatt várhatta magabiztosan a díjkiosztót.
Magyar filmek persze kerültek korábban is jutottak a fõdíj közelébe. 1966-ban a Szegénylegények (ezt a filmet idén le is vetítették egy különleges vetítésen Cannes-ban), rá egy évre Kósa Ferenc Tízezer napja is esélyes volt. Elõbbi a FIPRESCI-díjjal, utóbbi a legjobb rendezés díjával vigasztóladhatott. Utána legtöbbször a zsûri díjának örülhetett magyar produkció: 1971-ben a Szerelem, rá egy évre a 1984-ben a Napló gyerekeimnek, majd 1985-ben a Redl ezredes alkotógárdája örülhetett. Az utolsó rangos magyar díjat Mundruczó Kornél deltája kapta, 2008-ban a Deltát a kritikusok ismerték el.
Link