Ijesztõ folyamat idõjárásunkban: Milliókat érintõ változás érik
Irta: postaimre - Datum: 2012. July 23. 18:10:32
Élezõdõ versenyfutás az Arktisz alatti ásványkincsekért
A globális éghajlatváltozás egyik következményeként gyorsuló ütemben olvad az Északi-sarkvidék jégpáncélja, megkönnyítve a mélyben rejlõ ásványkincsek elérését és kiaknázását. Az Arktisszal határos öt állam évek óta vitázik arról, kihez tartozik az Északi-sark.
Teljes hir
Élezõdõ versenyfutás az Arktisz alatti ásványkincsekért
A globális éghajlatváltozás egyik következményeként gyorsuló ütemben olvad az Északi-sarkvidék jégpáncélja, megkönnyítve a mélyben rejlõ ásványkincsek elérését és kiaknázását. Az Arktisszal határos öt állam évek óta vitázik arról, kihez tartozik az Északi-sark. A tét nem kevesebb, mint az irdatlan kõolaj- és földgázkészletek, értékes érclelõhelyek birtoklása. A dolog jelentõségét megfelelõen illusztrálja, hogy egyes norvégiai hadgyakorlatokon már egy lehetséges északi-sarkvidéki háború hadmozdulatait is szimulálták.
A Hans-szigetek nem túl változatos tája, melyen Dánia és Kanada „veszekszik"
Az Egyesült Államok földtani szolgálatának adatai szerint az Antarktisz alatti tengerfenék 90 milliárd hordó (1 hordó = 159 liter) kõolajat rejt magában; ez 13 százaléka a Föld ismert, hagyományos technikával kiaknázható olajkészletének. Szakemberek azt is feltételezik, hogy a sarkvidék alatt található a világ földgázkészletének 30 százaléka. A fenti ásványkincsek kétharmada orosz fennhatóság alatti területen található. Jelentõs mennyiségû ásványkincset rejtenek az Egyesült Államokhoz, Kanadához és Grönlandhoz tartozó területek, továbbá azok a partoktól távoli térségek, amelyeknek hovatartozása még vita tárgya.
A sarkvidéki olajfúrás technológiája a szélsõséges idõjárási és talajviszonyok miatt sokkal drágább, mint enyhébb éghajlatú tájakon. Ezenkívül környezetvédõk attól tartanak, hogy egy esetleges baleset (olajszennyezés) súlyos következményekkel járna a rendkívül érzékeny ökoszisztémára nézve – írta a bécsi Der Standard.
Nem csak a nyersanyagbázis a tét
Az Arktisszal határos országok északi területei a szénhidrogének mellett számos egyéb ásványkincset rejtenek: horganyt, nikkelt, szenet, uránt, ezüstöt és aranyat. E természeti kincsek birtoklásáért és kiaknázásáért évek óta vita folyik az érintett államok között. A Hans-szigeteken Dánia és Kanada „veszekszik”, az Északnyugati átjáró és a Beaufort-tenger Kanadát és az Egyesült Államokat osztja meg, míg az Észak-sark és a Lomonoszov-hátság elhatárolásával kapcsolatban Oroszország, Dánia és Kanada kapott hajba egymással.
A tét az ásványkincsek mellett a fölmelegedés nyomán jégmentessé váló hajózási útvonalak fölötti ellenõrzés. 2005 óta minden nyáron olyan meleg volt a levegõ az Arktisz térségében, hogy Kanada északi partvidékén, valamint Alaszka partjain elolvadt a jégpáncél. Ennek köszönhetõen északon is körülhajózhatóvá vált az amerikai kontinens. Azóta több mint 30 teherhajó választotta ezt az útvonalat.
Ugyanez érvényes Oroszország északi partvidékére. Ha jégmentessé válik az Észak-Európát a Bering-szorossal összekötõ Északkeleti átjáró, akkor ezen az útvonalon lehet például kõolajat szállítani Oroszország nyugati részébõl Ázsiába. Az elsõ orosz szupertanker 2011-ben tette meg az utat a Bering-szoros érintésével Thaiföldig. Az átjárók fölötti ellenõrzés azonban vita tárgyát képezi. Kanada és Oroszország egyaránt saját felségvizei részének tekinti a nyugati, illetve a keleti útvonalat, míg a többi állam szerint azok nemzetközi hajózási útvonalnak minõsülnek.
Ki lesz az antarktiszi szuperhatalom?
Külön „mérkõzés” színhelye az amerikai Alaszka és a kanadai Yukon szövetségi terület partjai mentén elterülõ Beaufort-tenger. A Washington és Ottawa közötti vita évek óta arról folyik, hol húzzák meg korrekt módon a határt a tengerfenéken, vagyis kinek a birtokát képezze az a 21 ezer négyzetkilométer, amely gazdag kõolaj- és földgázmezõket rejt magában.
A Beaufort-tenger (nagyobb térképre váltás)
A viszály hátterében nem csupán a hatalmas szénhidrogénvagyon áll, hanem stratégiai érdekek is. Kanada „arktiszi szuperhatalomnak” tekinti magát, ebbõl kiindulva vágott bele tavaly egy katonai kiképzõközpontnak a létrehozásába Nunavutban, amelynek profilját a „sarkvidéki hadviselés” képezi. Kanada évek óta olajat termel ki annak a természetvédelmi területnek a közvetlen közelében, amely az Egyesült Államokban az „arctic drilling” kérdésérõl zajló éles belpolitikai vita középpontjában áll. Az ottawai kormány legutóbb májusban adott ki új koncessziókat a yukoni olajhomokmezõ kiaknázására.
A kanadai és az amerikai kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy vitájukat a folyamatban lévõ tárgyalásokon fogják rendezni. Megoldás azonban egyelõre nincs a láthatáron.
Egyetértés van viszont Kanada és az Egyesült Államok között az esetleges külsõ fenyegetést illetõen. Mindkét állam hadserege részt vett idén áprilisban azon a Norvégiában rendezett hadgyakorlaton, amelynek feladata egy északi-sarkvidéki háború szimulálása volt. Szinte ugyanebben az idõpontban hasonló célú manõvert hajtottak végre orosz fegyveres erõk.
Link