Permanens háborúra rendezkedik be Oroszország
Irta: postaimre - Datum: 2015. June 04. 20:13:15
Nézek arra telket, most ingyé adják kõccsön, oszt kimenek háborúra készülni ekével, mert mire ideérnek már a tolókocsiba se ülök be. Milyen balfax tortty Rambó lennék így? Most még bírom magam, most kell háborúzni. A hidegháború óta nem volt rá példa, hogy Moszkva ekkora ütemben állt volna neki a fegyveres erõk fejlesztésének: Vlagyimir Putyin orosz elnök eddig sosem látott mértékben önt titkos pénzt az orosz hadseregbe.
Teljes hir
Nézek arra telket, most ingyé adják kõccsön, oszt kimenek háborúra készülni ekével, mert mire ideérnek már a tolókocsiba se ülök be. Milyen balfax tortty Rambó lennék így? Most még bírom magam, most kell háborúzni. A hidegháború óta nem volt rá példa, hogy Moszkva ekkora ütemben állt volna neki a fegyveres erõk fejlesztésének: Vlagyimir Putyin orosz elnök eddig sosem látott mértékben önt titkos pénzt az orosz hadseregbe.
A moszkvai Gajdar Intézet szerint az orosz hadsereg fejlesztését a szövetségi költségvetés egyik titkos bugyrából is finanszírozzák. Ez a fekete pénznek is nevezhetõ tétel az intézet becslése szerint 2010 óta megkétszerezõdött, s az összköltségvetés 21 százalékára emelkedett. Ez nem kevesebb mint 3200 milliárd rubelt (60 milliárd dollár) jelent.
Putyin az Ukrajna miatt érvényesített nyugati szankciók és az olajáresés miatt növeli a hadi kiadásokat, gondolva, hogy ezzel sikerül talpra állítania az orosz gazdaságot. Az új harckocsik, rakéták és egyenruhák mind a militarizálódást jelzik, miközben nõ a költségvetési deficit, az egészségügyre szánt kiadások pedig folyamatosan csökkennek. Az újrafegyverkezési erõfeszítések jele az is, hogy frissen besorozott kiskatonákat civil vállalatokhoz, gyárakba küldenek dolgozni. Ruszlan Puhov, az orosz védelmi minisztérium egyik tanácsadója szerint Moszkvának két sürgõs feladata van: erõsíteni a biztonságot a társadalom minden szintjén, és támogatni az innovációt annak érdekében, hogy véget érjen a gazdasági stagnálás.
Mindkét problémára megoldást hoz, ha felgyorsítják a hadiipar fejlesztését. Amióta másfél évtizeddel ezelõtt visszahozta az orosz gazdaságot a csõd szélérõl, Putyin, rubelben számolva, több mint hússzorosára növelte a védelmi kiadásokat. A hadi költségvetés tavaly meghaladta a 84 milliárd dollárt, s ezt a világon csak Amerika és Kína szárnyalja túl. A védelmi, valamint a kapcsolódó nemzetbiztonsági és bûnüldözési kiadások jelenleg a költségvetés 34 százalékát emésztik fel, ez a 2010-es szint több mint kétszerese. Az Egyesült Államokban ez az arány 18 százalék, azaz 615 milliárd dollár. Miután tanulmányozta Putyin ukrajnai akcióit − beleértve a Krím bekebelezését −, a Lett Nemzeti Védelmi Akadémia arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország végsõ célja a „permanens háború állapotának bevezetése a mindennapi élet természetes körülményeként”. Lehet benne valami, ugyanis május 12-én az orosz elnök aláírta azt a dokumentumot, amely elindította az úgynevezett ipari hadtest programot – ennek részeként a besorozott katonáknak lehetõségük van hadiipari üzemekben dolgozni a sorkatonai szolgálat helyett.
Miután a fegyvergyártók éveken keresztül finanszírozási gondokkal küzdöttek, az állam mint megrendelõ most elkezdett elõre fizetni a termékekért és szolgáltatásokért – ez nem kis támogatás, tekintve, hogy az orosz védelmi iparban több mint 1300 szervezet és 2,5 millió ember tevékenykedik. Becslések szerint az elsõ negyedévben az idei védelmi költségvetésnek már a felét elköltötték. Az egyenruhások száma is növekszik, s ez a legkézzelfoghatóbb jele az ország katonai átalakulásának – véli Igor Szutyagin, a londoni Royal United Services Institute vezetõ kutatója. Miközben Nyugaton 2011 óta ez a szám csökken, Oroszországban a katonai személyzet 2011-tõl 2014 közepéig 25 százalékkal, 850 ezresre nõtt, bár ez még mindig elmarad a 2010-ben elhatározott egymilliótól. Mindehhez hozzájön még 2,5 millió aktív tartalékos is. Mindent összevetve, a Global Firepower nevû kutatóintézet szerint hadi képesség tekintetében Oroszország a második helyen szerepel a vizsgált 129 ország listáján az Egyesült Államok mögött, megelõzve Kínát, Indiát és Nagy-Britanniát.Link