OTP Bank Központi Ügyfélkapcsolati Fõosztály Ügyfélkapcsolatok Osztálya
Irta: postaimre - Datum: 2015. June 10. 06:53:50
B T B vezetõ tanácsadó és és K A munkatárs részére !
Budapest
Tisztelt Hölgyeim!
A 2014. 07.24.-én kelt levelükre az alábbi választ tudom Önöknek nyújtani:
Teljes hir
B T B vezetõ tanácsadó és és K A munkatárs részére !
Budapest
Tisztelt Hölgyeim!
A 2014. 07.24.-én kelt levelükre az alábbi választ tudom Önöknek nyújtani:
Önök azt írják, hogy bankjuk célja a felelõs mûködés, a felelõs és korrekt, ügyféligényekhez igazodó pénzügyi szolgáltatásnyújtás. Stb. stb.
Ha ez mind igaz, akkor legyenek szívesek megmondani, hogy miért folynak országosan a perek a bankok ellen a devizahitelnek titulált csalásai miatt? A korrektség ugye azt feltételezi, hogy harmonikusan mûködik a bank a lakosság megelégedésére .
Azonban amikor már a Kormánynak kell beavatkozni egy hitelezési gyakorlatba, mert országosan dõl a gazdaság, ezrek lettek öngyilkosok, milliók vándorolnak külföldre, ott Önök ne beszéljenek nekem korrektségrõl. Vegyék elõ évekre visszamenõleg az Önöknek írt panaszaim, az abban foglaltak sem a korrektségrõl árulkodnak.
A bankok a lakossági fogyasztóknak nem adhattak volna olyan pénzügyi terméket ami jelenleg a devizaalapú hitelnek titulált pénzügyi befektetési termék, mert a hitelezési gyakorlat, illetve maga ez a pénzügyi termék nem felel meg több szempontból sem a hitel-illetve kölcsönnyújtás törvényi-jogszabályi követelményeinek , amit a már nyertes lakossági perek,az azokban foglalt bírói döntések, indoklások igazolnak. Mert ugye Önök devizát nem adtak, hanem csak forintot, amit aztán átváltogattak, de szolgáltatást nem nyújtottak érte, vagyis a devizacserékért.
Milyen nagy szerencse hogy nem aranyban vagy gyémántban tartják nyilván a hiteleket !!!
Birtokomban van egy barátom elsõ fokon megnyert pere az OTP –vel szemben, ahonnan kiemelek egy megállapítást, hogy a bíróság mivel indokolta az enyémhez hasonló ügyben a felperes fogyasztó igazát:
„ A bíróság álláspontja szerint a ……. napján a felek által aláírt kölcsönszerzõdés a nyújtott forintösszeg devizaértékét nem tartalmazza, emellett a késõbbi, a felek által alá nem írt folyósítási értesítõ nem tekinthetõ a szerzõdés részének, tehát a folyósítási értesítõben foglalt, a hitelezõk által egyoldalúan meghatározott devizaérték vonatkozásában a felek közötti szerzõdés (egybehangzó) akaratnyilvánítás nem áll fenn.”
Maga a hosszú bírósági per indoklásában A Hpt. 213. §., Ptk.205.§.,Ptk.523.§., Hpt.210.§. rendszeresen hivatkozási alap.
Ugyanúgy, mint esetemben Dr. Tóth Emese bankszakjogász által írt tanulmány mindkét hitelem esetében az alábbi részletekben amit Önök is megkaptak:
„A szakvélemény megállapításainak indokolása
A közjegyzõi irat 2. oldalának I.2.) pontjában azt tartalmazza, hogy „Kölcsön összege 5.000.000 Ft, azaz Ötmillió Ft.”
Mivel a pénzügyi szolgáltató és ügyfele közötti kölcsönszerzõdés létrejöttéhez a hitelintézeti törvény (Hpt.) 210. § (1) bek. kötelezõ szabálya írásbeli alakot rendelt, és a Hpt. 213. § (1) bek. e) pontja szerint semmis az a kölcsönszerzõdés, amely nem tartalmazza a törlesztések összegét és annak idõpontját, így a kölcsön visszafizetésének törlesztõ részletét konkrétan meg kellett határozni a Szerzõdésben. A törlesztõ részletet havi 34.530 Ft-ban jelölte meg a Szerzõdés III. 2.) pontja.
2008. augusztus 5-én kelt értesítés szerint a törlesztõ részlet 34.580 Ft-ban került a bank által kiközlésre. A 2012. augusztus 5-én kelt Értesítés lakáscélú hitele törlesztõrészletének változásáról” címû iratban pedig a bank már 51.310 Ft-ot jelöl meg havi törlesztõ részletként. A fentiek alapján Adósnak a KHR nyilvántartásba vételérõl szóló 2012. 09.04-i értesítésében foglaltaknak nincs jogalapja.
A Szerzõdés III.2.) pontja a törlesztõ részletek számát 240 hónapban jelöli meg azzal, hogy a futamidõ elsõ 60 hónapjában a hitelezõ a tõketörlesztésre haladékot ad.
A Szerzõdés ugyanezen pontja számozatlan hetedik bekezdésében a bank számára azt az egyoldalú jogot állapítja meg, hogy a törlesztõ részletek összegét a folyósítást követõ minden 12 naptári hónap kezdetekor maga állapítsa meg egyoldalúan, és Adós a kiközlésnek megfelelõ összegben legyen köteles teljesíteni. Ez a kikötés nemcsak tisztességtelen a Ptk. 209.§-a alapján, mert egyoldalú, meg nem tárgyalt egyedi feltétel, hanem semmis is a fent idézett Hpt. 213. §-ába ütközése révén.
És a deviza alapú pénzügyi termék esetében az alábbikakat írja Dr. Tóth Emese megint csak az idézett paragrafusokra hivatkozva:
„„A kölcsönszerzõdés lényeges tartalmi eleme a kölcsön összegének meghatározása. Ennek hiányában a kölcsönszerzõdés létrejötte nem állapítható meg”. Legfelsõbb Bíróság Gf. I. 31469/1992. – BH 1993/8. sz. 513.
A kölcsön összegét a szerzõdés I/2. Pontja alapján megismerte Adós, nem ismerhette meg ugyanakkor a második számozatlan bekezdése szerinti devizakölcsön összeget. A szerzõdés megkötésekor nem is számolhatta ki sem az Adós, sem a bank a devizakölcsön összegét, következõleg a szerzõdés ezen pontjában nem volt egybehangzó, kölcsönös akaratnyilatkozata a feleknek.
A Hpt. 210. § (2) bekezdése egyértelmûen kötelezõvé teszi a kölcsön összegének, kamatának és minden lényeges feltételének szerzõdésbeli rögzítését, így a kölcsön összege nem alakulhatott a bank egyoldalúan meghatározott árfolyam-jegyzésétõl.
Az OTP Bank által 2013. január 7-én kibocsátott hiteltörténeti kimutatás szerint 2007. augusztus 23-án 7.700,70 CHF összegû tõketartozást vett nyilvántartásba a bank. A fentiek alapján a banknak az Adóssal szemben kölcsöntõke jogcímen svájci frank összegû nyilvántartása nem érvényes. Ezen téves tõketartozás alapján számított valamennyi kamat és kezelési költség követelése és nyilvántartása is hibás. A tulajdoni lap adatai svájci frank kölcsöntõke és járulékai összegrõl 1.200.000 Ft és járulékai összegre módosítandóak.
A szerzõdés I/2. pont második bekezdése a kötelezõ törvényi tartalmi elem - úgy mint a meghatározott összegszerûség - hiányában kölcsönösszeg meghatározásra nem alkalmas, és az a folyósítással sem vált érvényes kikötéssé. Azzal, hogy folyósításkor a bank a forint kölcsönösszeget devizára majd újból forintra váltotta, az Adóssal deviza csere ügyletet hajtott végre, amelyre azonban nem volt jogalapja. A deviza csere szerzõdés megkötésére egyrészt a szerzõdés aláíróinak nem volt meghatalmazása, másrészt a bank nem teljesítette a befektetési szolgáltatási szerzõdés megkötését megelõzõen Adós felé fennálló tájékoztatási kötelezettségét a tõkepiacról szóló törvény szerint, és a kockázatviselési képességét sem mérte fel.
Ezért a Szerzõdés I/2. pont második számozatlan bekezdése mint jogszabályba ütközõ, semmis.
A kölcsön jogcímen létrejött tartozás 1.200.000 Ft tehát, és a további, a tõkeösszegnek a devizapiac által, a devizapiaci értékelés nyomán utóbb (a szerzõdés megkötése után) kialakuló áron számított összegével az Adós nem tartozik.
Mivel a pénzügyi szolgáltató és ügyfele közötti kölcsönszerzõdés létrejöttéhez a hitelintézeti törvény (Hpt.) 210. § (1) bek. kötelezõ szabálya írásbeli alakot rendelt, így a kölcsönszerzõdést – a folyósításkor – a szerzõdõ felek hallgatólagos beleegyezése (ráutaló magatartás) sem hozhatta létre. Kölcsönszerzõdés létrejöttéhez arra lett volna szükség, hogy legkésõbb a folyósításkor a szerzõdõ felek írásbeli szerzõdést kössenek, amely rögzíti a deviza-ellenértéket összegszerûen és ennek ismeretében a törlesztési táblát. A törlesztési összegek egyoldalú, utólagos kiközlésérõl az .Ü:684/2007. Ügyszámú iratnál írtak itt is irányadóak. Így a deviza összegre vonatkozó szerzõdési pontot azzal sem tették érvényessé a deviza kölcsönösszegre nézve, hogy a deviza kölcsönösszegrõl és a törlesztési táblázatról utólagos, egyoldalú értesítést közölt a hitelezõ Adóssal. A Szerzõdés III/2. Pontjában írt ilyen kikötése az ismertetett okból (Hpt. 213. §) semmis.
Ebben az esetben is hiányzik a felek egybehangzó, kölcsönös akaratnyilatkozata a deviza kölcsönösszeg meghatározására vonatkozóan.”
………..
Dr. Tóth Emese, Dr. Róna Péter, és mindazon bankjogászok, akik a devizahitelnek nevezett befektetési termékekrõl írnak, beszélnek, tartanak elõadásokat, azoknak ez a szakmájuk. Ezt tanulták, ebbõl diplomáztak, vizsgáztak, ezen végzettség alapján végzik napi munkájukat, nem kóklerek, munkájuk országosan elfogadott és elismert.
És azon ügyvédek sem ostobák, hozzá nem értõk, akik pereket nyertek. Nem lenne szükség a perekre, ha a bankok mûködése tisztességes és korrekt lenne, és fõleg nem lenne szükséges a Kormány beavatkozása.
Nem a gazdasági válság, és nem a deviza árának emelkedése váltotta ki a hitelek emelkedését, mert nem volt deviza. A bankok forintot adtak, és csak annak értékét követelhetnék a kamattal. Na de hogy még kezelési költséget is elszámolnak devizában…..
Kedves Hölgyeim!
Belegondoltak Önök már abba a banki embertelenségbe és annak hosszú távú következményeibe mint feleségek és talán édesanyák, hogy mit jelent amikor a gátlástalanság miatt kisgyermekek árván maradnak? Feleségek vagy férjek megözvegyülnek?
Hogy teljes kilátástalanság miatt külföldre kényszerült sok család hátrahagyva idõs, sokszor egyedülálló szüleit? Ezek mind az Önök állítólagos korrektsége miatt következett be.
És így érkezünk el az Önök következõ állításához, miszerint a bank elkötelezett a környezet védelme, a klímaváltozás mérséklése iránt.
Nos,lássuk hogy miért is nem igaz ezen állítás: akik a devizahitelnek nevezett csalás miatt külföldre kényszerülve hátrahagyták jelenlegi otthonaikat illetve idõs szüleiket vagy közvetlen családjaikat, azok általában gépkocsit használnak az utazásra. Ezzel nagyban hozzájárulnak az utak elhasználódásához, a levegõ szennyezõdéséhez és a gépkocsik használódásához, valamint nõ az üzemanyag fogyasztás.
Többet telefonálnak szeretteiknek, ezzel növelve az elektromos szmogot, illetve többet használva az elektromos áramot. Többet használva így a számítógépet, laptopokat, telefonokat, ami gyorsabb elhasználódáshoz és újabb vásárláshoz vezet, növelve az elektronikai hulladékok mennyiségét.
Ügyvédeket és bankjogászokat kell hogy igénybe vegyenek, ezért a perek miatt nõ a papír-és elektromos áram, tintaparton és egyéb dolgok felhasználása,ami újabb hulladékgyártáshoz vezet.
Ez Önöknek a környezet védelme?
Folytatom tovább: amely országot nagyban érinti a képzett munkaerõ elvándorlása,illetve nagyban csökken a fizetõképes kereslet, ott kevés a pénz. Nincs elég pénz pl. a rendõrségre. És a hitel miatt sok rendõr le is szerel, elmegy jobban fizetõ munkahelyekre, pl. külföldre…
Ez miatt is növekszik a bûnözés. A lopások, egyéb gazdasági bûncselekmények ( pl. erdõtarolások télen a kevés segély miatt,mert az is kevés így ugye ), nõ a gyilkosságok száma, ami újabb jelentõs anyagi károkhoz vezet. A sértettek és bûnelkövetõk részérõl pedig megint csak jogi képviselõ igénybevételéhez vezet, ami újabb papír-telefon-utazási eszköz igénybevételéhez, áram,-és egyéb szükséges eszköz felhasználásokhoz vezet.
Az öngyilkosságok és elvándorlás miatt hátramaradt szülõkrõl az államnak kell gondoskodni.
És írhatnám még tovább.
Azt már mondanom se kelljen, hogy egyre több rendõr hív fel, hogy devizahiteles, adjak tanácsot, hogy milyen ügyvédhez forduljon. Mindegyiknek adok . És el is magyarázom nekik a devizahitelnek nevezett csalás lényegét. A legutóbbi rendõrnek már a lakását elvették, most jönne a gépkocsi… Felfogják Önök hogy hová vezet ez??????
Ne legyenek szûklátókörûek, minden mindennel összefügg.
És igenis, mindezekért az Ön bankjukat is felelõsnek tartom rész szerint. Csányi Sándornak nincs szüksége arra az irdatlan pénzre, amit a családoktól elvett jogtalanul,és ha az okozott kár helyett annak csak egy töredékét már a jóvátételre fordította volna, vagy már rendezte volna peren kívül a szerzõdéseket, áldanák a nevét.
Így pont az ellenkezõjét teszik, az árvák könnye, az öngyilkosok vére örökre az életén marad . És egyszer Isten elõtt neki is meg kell majd állnia, és mindazoknak az embereknek, akik ebben az országos pusztításban részt vettek. Önöknek is.
A legnagyobb hazugság az, hogy nincs Isten. De van. Régi papjaink, lelkészeink azért vállalták a börtönt, kínzást, halált, számûzést, mert bepillantást nyertek abba a transzcendens világba, ami csak becsületes tiszta légkörben és emberek között mûködik, de abban nagyon is valóságosan megnyilvánul. És az ember ekkor megérti a teremtés, az emberi élet lényegét, célját, értelmét, és az élet, az ember, a nemzet, a család, a természet, a teremtett világ védelmezõjévé válik.
A jelenlegi világ berendezkedése viszont már mindennek a lerontására, elpusztítására törekszik, ezt látni minden nap és mindenhol.
Eltûnik véglegesen a tisztesség, becsület, megbízhatóság, a jóság és szeretet, marad helyette a tisztességtelenség, becstelenség, pusztítás, totál világpusztulás, harmadik világháború elõképe, nagyon is gyakorlati szinten megvalósuló elõkészületben, figyeljék csak meg alternatív forrásokból hogy mi folyik, Ukrajnában, Szíriában, Irakban., stb.
Folytatom a sort az Önök általi szóbeli, telefonos zaklatásommal, ami magánéletembe történõ durva beavatkozás, és a törvény szerint bûncselekmény.
Hiába hivatkoznak Önök arra, hogy kötelességük velem tartani a kapcsolatot mint ügyféllel,arra a hivatalos levél a megfelelõ. Mert ugye a szó elszáll, nincs rögzítve, bármi letagadható. Vagy elfelejthetõ. Mindenképp a hivatalos irat a megfelelõ bármilyen szintû kapcsolattartásra, ahol pontosan rögzítve vannak az adatok, követelések, értesítések, stb.
Nem hivatkozhatnak arra sem, hogy azért nem a jogi képviselõmmel veszik fel a kapcsolatot, mert velem szerzõdtek. Mert én pont azért tartom a jogi képviselõmmel a kapcsolatot, azért veszem õt igénybe, mert Önök engem becsaptak, ezért az évek során a szememben hiteltelenné, megbízhatatlanná váltak.
A tárgyalásokra is jogi képviselõvel fogok menni pont ezért.
Lássunk egy példát, hogy Önök mivel próbálkoztak :
2014. június 13.-án felhívott a Váci Otp-tõl állítólagos Jné S H, megadta a telefonszámát is, hogy nagyon gyorsan menjek be még a hét elején, mert állítólag a bank részérõl 2007-ben valami olyan hiba történt , ami miatt a földhivatali tulajdoni lapon rangcserére kell hogy sor kerüljön, és az elsõ helyre kell tenni a forint hitelt, mivel azon állami kezesség vállalás van. Közölték azt is, hogy ha ezt nem teszem meg, akkor felmondják a hitelt. (2007-ben egyébként Önök sok hibát elkövettek bizony, én õrzöm a bizonyítékokat).
Azt a hitelt, amit már Önök 2014, június 05.-én felmondtak közjegyzõ által is iratba foglalva.!!!!
Közölték továbbá, hogy ezzel kapcsolatban egy megállapodásra lesz szükség, köztem És a Bank között, melyet nekem közvetlenül alá kell írnom. Amikor közöltem hogy elõtte értesítem errõl jogi képviselõmet, gyorsan azt válaszolták, hogy a megállapodásnak semmi köze a hitelhez.
Nyilván a jogi képviselõm nélkül akartak egy újabb , aláírásommal igazolt olyan megállapodásba belecsalni, ami részemre újabb egyoldalú , negatív hátrányt okozott volna. És a jogi képviselõm nélkül aláírt irat olyan joghatást váltana ki, amely feltehetõen tartozásként felkerülne ( vagy esetleg fel is került beleegyezésem és aláírásom nélkül) az ingatlanom tulajdoni lapjára. Ezt majd ellenõrizni fogom)
Kértem hogy jogi képviselõmnek küldjék el a megállapodás tervezetet, és amiért azt állítják hogy az ügy sürgõs, ezért képviselõm email-jét és telefonszámát is megadtam.
Becsapási kísérletüket igazolja, hogy képviselõm a mai napig nem kapott semmi megállapodási tervezetet.
Hátha olyan sürgõs volt a dolog, utána már miért nem volt olyan sürgõs, amikor a jogi képviselõt bevontam a dologba????????
A telefonon történt banki telefon után következõ hét szerdán vagy csütörtökön felhívott egy férfi állítólag a banktól, közölte, vagyis kérésem nélkül felsorolta telefonban az adataimat és a beszélgetés során közöltem vele, vagyis kérdõre vontam hogy mirõl beszél, mikor a hitelemet már írásban is felmondta a bank. Erre azt hazudta hogy errõl õ nem tud, mert a gépen nem látszik a dolog
a hitelem adatainál- ehhez képest egy vidéki OTP fiókban nagyon jól látszott az hogy mi van a hitelemmel kapcsolatban, mert az ügyintézõ hölgy közölte.
Hazugságok, becsapási kísérletek garmada.
Tegnap, vagyis aug. 27.-én egy A V-nak bemutatkozó hölgy hívott állítása szerint az OTP-tõl kétszer is, és már megint a személyes adataimat tudakolta telefonon keresztül, amit természetesen nem adtam meg,
Kérem tessék tudomásul venni, hogy telefonon keresztül a magyarországi állapotok miatt személyes adatokat nem közlök, ezt jogi képviselõm is megtiltotta.
Ha Önöket bármilyen ilyen irányú kötelezettség terheli, kérem szíveskedjenek a jogszabályt, törvényt közölni, mert akkor ezt a megfelelõ fórumra felterjesztem, hogy hozzanak benne állásfoglalást, vagy jelezzék kérem az OTP vezérigazgató Úr felé, hogy vizsgáltassa felül ezt a jogszabályt vagy törvényt.
Ma ugyanis bárki lehallgatható, adatait meg lehet szerezni telefonon, így saját személyes adataim védelmében nem adom ki õket telefonon. Azt már nem is említem, hogy az engem zaklató személyek személyes adataim közlése nélkül az esetek kilencven százalékában még azt sem hajlandóak elárulni, hogy honnan hívtak. Pedig ezt mindenhonnan közlik, ahonnan hívnak, még a rendõrségtõl is, csak az OTP ilyen titokzatos….. Vagy nem is onnan hívnak??????
Hölgyeim! Tessenek egyet tudomásul venni:
Én nem azért nem fizetem a hitelt, mert nem akarom fizetni.
Akarom. Ezért is ajánlottuk fel a Pénzügyi Békéltetõ Testület elõtt az egyezséget a tisztességes szerzõdés kötésére. De az az arrogancia és gúny ami ott megnyilvánult a bank képviselõinek részérõl, az elfogadhatatlan.
Õk az egyezséget megint egyoldalúan, és tisztességes elszámolás nélkül akarták volna, és volt egy olyan megjegyzésük ami nagyon nem tetszett. Ami miatt mindenhol azt forszírozom, hogy bizonyítási kísérletet kell kezdeményezni a közjegyzõi okiratok nyelvezete és terjedelme szempontjából laikus utcai járókelõk bevonásával az egyszeri felolvasás érthetõsége szempontjából.
Szóval én nagyon szívesen fizetném a hitelt, ha leültünk volna egy tisztességes szerzõdést kötni, amelyben pontosan meg van határozva a havi törlesztõ részlet a futamidõ teljes idejére a kamattal és egyéb feltételekkel együtt úgy, hogy a szerzõdés világos, érthetõ, és a hitel fizethetõ legyen.
De nem fizetek egy olyan pénzügyi befektetési termék után, ami olyan mint egy szerencsejáték, mert soha ki nem fizethetõ, és aminek célja a teljes kifosztás.
Ezért így nem marad más, mint a bírósági perek. A hitelt pedig azért nem tudom fizetni mert ki kell fizetni a jogi képviselõt, a perilletéket, és minden ezzel kapcsolatos anyagi dolgot ( fénymásolatok, nyomtatás, internet-és mobilkapcsolat,tudják, az Önök által írt energiacsökkentés…), ami miatt már a hitelfizetésre nem futja. Ez mellett pedig saját létfenntartásomról is gondoskodnom kell. Egyszerûbb lett volna új, tisztességes egyezséget, szerzõdést kötni akkor amikor az Önök részére fel lett ajánlva.
A másik: A KHR-rendszerbe való juttatás: Ez az Önök fizethetetlen devizahitelnek titulált pénzügyi befektetéseinek, vagyis a bank „munkájának „ eredménye, ezért kártérítési eljárás keretében Önöknek kell majd rendezni. Ha Önök rengeteg embert ilyen helyzetbe juttattak amiket már felsoroltam, ezzel együtt, az kérem nem a korrektséget mutatja. Írkálhatnak nekem akármit.
És ezzel kapcsolatban felvetõdik javaslatként az állam felé, hogy a KHR adósok mellett akkor a bankokat is nyilván kell tartani megbízhatatlanság, a fogyasztók becsapása, félrevezetése szempontjából, hogy melyik bank miatt hányan haltak meg, lettek rokkantak, váltak el, menekültek külföldre, és ezzel milyen arányú kárt okoztak a fogyasztóknak és az államnak, gazdaságnak,
És levelük végét megint nem tudom értelmezni: ha már egyszer voltunk a Pénzügyi Békéltetõ testület elõtt, és nem tudtunk megegyezni, az általam fentebb említettek miatt, akkor miért írják ajánlják már megint a PBT-t?????????? Már voltunk ott !!!!!!!!!!!!
És mivel azt írják, hogy a bank célja a stabil gazdálkodás, felelõs foglalkoztatás, felelõs és korrekt , ügyféligényekhez igazodó pénzügyi szolgáltatásnyújtás, én az interneten kutakodni kezdtem ezügyben a fellelhetõ különbözõ hírportálokon, blogokon. Javaslom az „ Átver az OTP? Index-fórum”-on található OTP-s ügyfelek véleményét tanulmányozni, vagy a „kockablog”-ot olvasni, nem fognak örülni az ügyfelek minõsítésének…..
-További konkrét kérdéseim Önök felé: én köztisztviselõi kölcsönt vettem fel 6.2 M Ft-ot,melybõl 5millió forint a forintkölcsön, és 1.2 millió Ft-ot jogtalanul devizában tartanak nyilván.
Az 5 millió Ft esetében az elsõ 5 év türelmi idõ alatt 34.050,. Ft-ot fizettem, majd az eltelt türelmi idõ után felemelték a havi törlesztõ részletet 53.000 Ft körüli összegre, és 2014. augusztus 05-tõl 62.330.- Ft-ra, amit azzal egészítenek ki, hogy ez az összeg akkor ennyi, ha idáig én az augusztusi havi befizetésnek a szerzõdés szerint eleget tettem.
Ezt jeleztem jogi képviselõm felé, akivel egyet értettünk abban, hogy a bank a forint hitelek esetében ugyanazt a fizethetetlen havi törlesztést alkalmazza az ügyfelek felé, mint a devizahitelek esetében, a kettõ ugyanazt a technikát mutatja, vagyis a forinthitel is egy szerencsejáték, kifizethetetlen az idõ múlásával, a cél a fogyasztó kifosztása, ezért is nincs a havi törlesztõrészlet évekre meghatározóan belefoglalva a közjegyzõi okiratba.
Kérem, hogy szíveskedjenek megindokolni, és teljes kimutatást adni részemre azzal kapcsolatban, hogy a hitelfelvétel óta az 5 millió forintos hitel hogyan, milyen számítások alapján ( részletesen a kamatemelések, költségek, stb..)lett a türelmi idõ alatt 34.050 Ft, majd utána hogyan, milyen számítások alapján jutottak el a jelenlegi 62.330.-Ft-os havi törlesztõrészlethez.
-Másik kérdésem: a 2014.július 24.-én kelt levelükben arról tájékoztatnak hogy a Kúria jogegységi határozata alapján a banknak elszámolási kötelezettsége keletkezik az ügyfél felé ( nyilván a bank korrektsége miatt).
Önök azt írják, hogy az elszámolás mértéke , módja és ideje az õszre várt új jogszabály alapján fog kiderülni, ezért nem tudnak Önök nekem tájékoztatást adni az elszámolás mértékérõl és egyéb részleteirõl.
Ezt azért nem értem, mert ha már egyszer megállapították hogy az árfolyamrés tisztességtelen volt ( nyilván az Önök által írt banki korrektség és etikusság miatt), akkor tudniuk kellene Önöknek, hogy tulajdonképpen mik azok az összegek, amiket jogtalanul számoltak fel tõlem.
Ha Önök azt írják, hogy a bank etikus és korrekt, akkor megtehették volna az elsõ PBT-tárgyalás során, hogy rendezik a hitelt teljes egészében.
Ezt egyébként még most is megtehetnék, akár egy PBT-tárgyalás keretében, ahol visszamenõleg elszámolnak, és kijavítják, rendezik azokat a feltételeket mindkét hitel keretében, amik tisztességtelenek, pl. egyoldalú és meg nem indokolt kamatemelések, árfolyamrés, kezelési költség: mert a banknak a hitel-kölcsön visszatérítéseként a kamat jár és nem egyéb plusz költségek, aztán kezelési költség devizában való számítása, és bünetetés szerzõdésszegés miatt, ha a fogyasztó valamilyen ok folytán visszafizeti akár egyösszegben a hitelt, ugyanis önök csak olyan összeg és idõszak után szedhetnek kamatot, amiért szolgáltatást nyújtottak. De a büntetési összeg ezen esetben olyan összeg és idõ után járna, amire Önök szolgáltatást már nem nyújtanak. Vagyis a kiesõ bevételt így pótolnák.
Elfogadhatatlan az árukapcsolás tilalma miatt a folyószámla nyitási kötelezettség is, melynek nyilvánvaló célja szintén az ügyfél pénzének teljes ellenõrzése, kifosztása. Arról nem is beszélve, hogy az új folyószámla nyitással nyilvánvalóan újabb költségekbe verték az ügyfeleket.
Amikor az ember a tisztességes bankjogászok és ügyvédek tájékoztatása alapján utánanéz a hitelezési jogszabályoknak és törvényeknek, akkor elszörnyed, hogy a bankok az elmúlt évek alatt mit mûveltek.
És nem véletlen hogy a banki csalások mellett már a közjegyzõk tevékenysége is az EU Bíróság elé került. Mert nyilvánvaló a közjegyzõk közremûködése egyszer a hitelfelvételkori közjegyzõi okiratok elkészítésében azzal, hogy kizárólag egyoldalúan, a bankok részérõl közölt adatokat foglalta okiratba, másodszor a végrehajtások és hitelfelmondások során azzal, hogy megint egyoldalúan, a bank részérõl közölt adósi tartozást foglalta közokiratba, annak ellenére, hogy már tudta, hogy a Kormány és Kúria törvényt kénytelen hozni a banki csalások miatt a fogyasztók védelmére.
-Az OTP Bank által megbízott Rokolya Gábor közjegyzõ is azt írja nekem 2014.augusztus 15.-én kelt válaszlevelében, hogy
„ A Szerzõdõ Felek megállapodnak abban, hogy a jelen közjegyzõi okiratba foglalt kölcsönszerzõdés alapján az Adósok terhére mindenkor fennálló kölcsön-és járuléktartozás tekintetében, annak közokirati tanúsításaként, az Adósoknak a Hitelezõnél vezetett számlái és Hitelezõ vonatkozó bizonylatai alapján készített közjegyzõi ténytanúsítványt fogadják el.”
E fenti meghatározással van egy kis probléma: tudomásom szerint én egyedük vagyok Adós, nincsenek Adósok, és számláink. Sorolhatnám tovább, de már az adósi adatok nem stimmelnek.
Tehát a közjegyzõ megint egyoldalúan, az adatok korrekt ellenõrzése nélkül, valami miatt ( esetleg jó bank általi megfizetése miatt) vállalta megint egy olyan közokirat elkészítését, amelynek tartalma a benne foglalt adatok alapján nem valós.
Önök ilyesmire rávesznek tudatosan egy közjegyzõt? Az meg el is vállalja?
Végiggondolták ennek következményeit Önök mindkét részrõl?
Mint már fentebb írtam, én szívesen fizetném a hitelt, ha a hitel ( kölcsön )lenne, és tisztességes, korrekt feltételek alapján , érthetõen megfogalmazva, fizethetõ havi törlesztõ részletekkel lenne meghatározva.
Jelenleg ez nincs biztosítva.
Kérdéseimre szíves válaszukat várva maradok tisztelettel:
Budapest, 2014. szeptember 04.