Európa hagyja, hogy Amerika belerángassa egy háborúba?
Irta: postaimre - Datum: 2015. June 17. 06:16:21
Sajnos elõbb "esik szét"..., de ezt is tervszerûen. A hidegháború lezárulta óta elõször az amerikai hadsereg nehézfegyverek telepítését tervezi a keleti NATO-tagállamokba, amely azonnali orosz válaszreakciót szült. Számos európai országban viszont erõsödnek a hangok, hogy a washingtoni szankciós politika izolálta és gyengítette az EU-t, míg lehetõvé tette Washington számára, hogy kihangsúlyozza erõfölényét Európában.
Teljes hir
Sajnos elõbb "esik szét"..., de ezt is tervszerûen. A hidegháború lezárulta óta elõször az amerikai hadsereg nehézfegyverek telepítését tervezi a keleti NATO-tagállamokba, amely azonnali orosz válaszreakciót szült. Számos európai országban viszont erõsödnek a hangok, hogy a washingtoni szankciós politika izolálta és gyengítette az EU-t, míg lehetõvé tette Washington számára, hogy kihangsúlyozza erõfölényét Európában. Moszkva eközben inkább Kína és India felé fordul és erõsíti biztonságpolitikai kapcsolatait a két ázsiai hatalommal.
Amerikai tank európai földön - 2015 májusában egy lettországi hadgyakorlaton. Fotó: EPA/Valda Kalnina
“Oroszországnak nem marad más választása, mint csapatokat telepíteni a nyugati frontra” – jelentette ki Jurij Jabukov tábornok, az orosz védelmi minisztérium magas rangú tisztviselõje arra reagálva, hogy a hidegháború lezárulta óta elõször az amerikai hadsereg nehézfegyverek telepítését tervezi a keleti NATO-tagállamokba. Hozzátette, hogy a hidegháború óta ez lenne „a Pentagon és a NATO legagresszívabb lépése”. Tegnap Putyin elnök jelentette be, hogy Oroszország még az idén 40 darab interkontinentális ballisztikus rakétával erõsíti meg a nukleáris arzenálját. Állítása szerint ezek a rakéták a legmodernebb védelmi rendszereken is át tudnak jutni.
Ez a Pentagon és nem a NATO terve
A NATO egyik szóvivõje hétfõn elhatárolódott az amerikai hadsereg terveitõl és azt kizárólagosan washingtoni indíttatású lépésnek nevezte. Az amerikaiak tervei szerint a balti országokba, Lengyelországba, Romániába, Bulgáriába és a New York Times forrásainak megfogalmazása szerint “talán Magyarországra” is tankokat és nehézfegyvereket telepítenének, amikkel gyorsan fel lehetne fegyverezni egy amerikai dandárt. Ez jelentõsen lerövidítené az amerikaiak reakcióidejét egy, a szövetséges országok elleni orosz csapás esetén.
A Pentagon hétfõi tájékoztatása szerint már megkezdõdött annak felmérése, hogy pontosan hova is telepíthetnék a fegyvereket. A tervek szerint 160 páncélost – M1A1 Abrams nehézharckocsit és M2 Bradley lövészpáncélost vegyesen – illetve önjáró lövegeket telepíthetnének a térségbe. A három balti államban 150-150 amerikai katona, vagyis három század támogatására elegendõ fegyvert halmoznának fel, a többi szóba került országban pedig 750-750, vagyis ezred, vagy zászlóalj szintû erõ támogatására elég fegyvert.
Az orosz értelmezés szerint ez a NATO és Oroszország között köttetett 1997-es egyezmény megsértése, amely lefektette a két fél együttmûködésének alapjait. Abban az egyezményben a NATO ígéretet tett ara, hogy „a jelenlegi és elõrelátható biztonsági környezetben nem fog pótlólagosan jelentõs szárazföldi harcoló erõket” az Oroszországhoz közeli államokba telepíteni. Az egyezmény szintén kimondja, hogy „a NATO és Oroszország nem tekinti egymást ellenségnek”. De sokan a NATO-ban az utóbbi idõben azzal érveltek, hogy Moszkva egyre agresszívabb cselekményei a szövetségesek határainál gyakorlatilag lenullázta ezt az egyezményt.
Nõ az európai politikai ellenállás
De a politikai ellenállás erõsödik az új európai hidegháború ellen, különösen Olaszországban és Franciaországban. Ezekben az országokban erõsödnek a hangok, hogy a Moszkva elleni szankciókat fel kell oldani, mert az csak az USA-nak használ, Európát viszont bünteti. A washingtoni szankciós politika elizolálta és gyengítette az EU-t, míg lehetõvé tette Washington számára, hogy kihangsúlyozza szupremáciáját Európában – hangzik az érvelés.
A volt mérsékelt konzervatív francia miniszterelnök, François Fillon pedig egy interjúban egyenesen azzal vádolta az USA-t, hogy „keresztes háborúba” rángatja bele Európát Oroszország ellen.
A washingtoni Pew Kutató Központ európai felmérésében széleskörû ellenkezésre talált a feszültség további eszkalációjával szemben. A németek 53%-a még egy védekezõ háborút is elutasítana Oroszországgal szemben egy NATO tagállam megvédése érdekében – bár csupán 38%-uk gondolja, hogy Moszkva veszélyt jelentene bármelyik NATO tagállamra a határainál. A németek 77%-a ugyancsak ellenzi Kijev esetleges felfegyverzését a NATO által, és csupán 29%-uk teszi Moszkvát felelõssé az ukrajnai erõszak miatt.
Moszkva inkább Keletre tekint
Európa vezetõit aggaszthatja az is, hogy a jelek szerint Moszkva és Peking kapcsolatai egyre szerteágazóbbak, felölelve már a kereskedelem, a befektetés, az energia, az intézményi kapcsolatok és a katonai-biztonságpolitikai területeket is. Az elmúlt hetekben lezajlott közös orosz-kínai hadgyakorlat a Földközi tengeren részben szimbólikus jelentõségû volt, ami akár még pár éve is elképzelhetetlen lett volna. Moszkva és Új Delhi kapcsolatai is erõsödnek, az indiai hadsereg nehézfegyvereinek 70%-át már az oroszok szállítják.
Link