Posta Imre weboldala

Végrehajtási eljárás az OTP Faktoring Követeléskezelõvel szemben..
Irta: postaimre - Datum: 2012. July 25. 07:07:51

Teljes hir

Az alábbi cégnyilvántartási adatokból megállapítható az, hogy az OTP Faktoring Követeléskezelõ Zrt ellen 2012. június 7-e óta közelebbrõl meg nem határozott összegû tartozás miatt végrehajtási eljárás folyik.

Tárolt Cégkivonat
A Cg.01-10-043876 cégjegyzékszámú OTP Faktoring Követeléskezelõ Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (1066 Budapest, Mozsár utca 8.) cég 2012. június 18. napján hatályos adatai a következõk:

I. Cégformától független adatok

1.
Általános adatok

Cégjegyzékszám:
01-10-043876
Cégforma:
Részvénytársaság
Bejegyezve:
1998/06/18

2.
A cég elnevezése
2/2.
OTP Faktoring Követeléskezelõ Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság

Hatályos: 2006/04/24 ...

3/3.
OTP Faktoring Zrt.

A változás idõpontja: 2009/03/23

Bejegyzés kelte: 2009/05/05 Közzétéve: 2009/05/28

Hatályos: 2009/03/23 ...

5.
A cég székhelye
5/2.
1066 Budapest, Mozsár utca 8.

A változás idõpontja: 2009/03/23

Bejegyzés kelte: 2009/05/05 Közzétéve: 2009/05/28

Hatályos: 2009/03/23 ...

33.
A végrehajtás adatai
33/9.

A végrehajtás elrendelésének idõpontja:
2012. június 7.
A végrehajtás ügyszáma:
11016/Ü/70595/2012
A végrehajtást elrendelõ megnevezése:
dr. Várkonyi Vera közjegyzõ
Az értesítés (indítás) kiállításának idõpontja:
2012. június 7.

A változás idõpontja: 2012/06/07

Bejegyzés kelte: 2012/06/14

Hatályos: 2012/06/07 ...

II. Cégformától függõ adatok

1.
Részvényes(ek) adatai
1/2.
OTP Bank Nyrt.
HU-1051 Budapest, Nádor utca 16.
Cégjegyzékszám:
A szavazati jog mértéke minõsített többségû befolyást biztosít.
A tagsági jogviszony kezdete: 2008/09/30

A változás idõpontja: 2012/04/24

Bejegyzés kelte: 2012/04/24 Közzétéve: 2012/05/24

Hatályos: 2012/04/24 ...

5.
Névre szóló részvények
5/1.
Darabszám
Névérték
Pénznem
300
1000000
Ft
azaz háromszáz darab egymillió Ft névértékû .

Hatályos: 1998/05/14 ...

8.
A részvénytársasági hirdetmények közzétételének módja és helye
8/1.
Cégközlöny, Napi Gazdaság c. lap

Hatályos: 1998/05/14 ...

8/2.
A közzététel módja: meghívó.

Hatályos: 1998/08/24 ...

Készült: 2012/06/18 11:28:35.
Microsec Céginformációs szolgáltató

Tekintettel arra, hogy ez a cég pénzügyi vállalkozásnak tekintendõ, vonatkoznak rá az 1996. évi CXII. tv-nek alábbi rendelkezései:

& #8222;Felelõsségi és képviseleti szabályok

45. § A pénzügyi intézmény igazgatóságának, felügyelõ bizottságának vezetõi és tagjai, valamint a pénzforgalmi intézmény és a fióktelep formájában mûködõ pénzügyi intézmény vezetõ állású személyei felelõsek azért, hogy a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény az engedélyezett tevékenységeket az e törvényben és a külön jogszabályokban foglalt elõírásoknak megfelelõen végezze.

46. § A vezetõ állású személy és a pénzügyi intézmény alkalmazottja mindenkor - e beosztásával járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelõ - elvárható gondossággal és szakértelemmel, a pénzügyi intézmény és az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok szerint köteles eljárni.”

A cégnek végrehajtási eljárására tekintettel bizonyítottan nem a jogszabályoknak megfelelõen jártak el a cég vezetõi és alkalmazottai, hiszen ennek a pénzügyi intézménynek nem szolgálja érdekét a végrehajtási eljárás.

Valamint erre tekintettel az is bizonyított, hogy nem az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével jártak el a cég vezetõi és alkalmazottai, hiszen ha a saját cégük érdekét sem voltak képesek figyelemmel kisérni, illetve jogszabályt sértettek, akkor az ügyfelek érdeke a legkevésbé sem érdekelhette õket.

Ezek után pedig kézen fekvõ az a kérdés, hogy az OTP Faktoring Zrt felszámolási eljárását az alábbiak szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vajon hajlandó -e megindítani a Fõvárosi Törvényszék elõtt:

Felszámolási eljárás

177. § (1)

(2) Pénzügyi intézmény felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fõvárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik.

(3) A felszámolási eljárás megindításáról - ha azt nem a Felügyelet kezdeményezte - a bíróság soron kívül értesíti a Felügyeletet.

(4)

BH2008. 92. Pénzügyi intézmény ellen felszámolási eljárás megindítását a hitelezõ nem kérheti. A felszámolási eljárást a bíróság az adós pénzügyi intézmény illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kérelmére indíthatja meg[1996. évi CXII. törvény 30. §, 177. §, 179. §, 180. §, 1991. évi XLIX. törvény 6. §, 25. §].

Léhmann György
http://civilkontr...m/node/342

#79 |satu - 2012. július 22. 21:46:00

#48 | WRider

Itt az egyik videó, amit említettél:

http://data.hu/ge....part1.rar

http://data.hu/ge....part2.rar

http://data.hu/ge....part3.rar

http://data.hu/ge....part4.rar

#80 |Kameleon - 2012. július 22. 21:48:34

Na, máris az élére állnak a történéseknek... Borulni fog a nagy rakás kakó vagy kóka, az biztos!

Berágott a TV2 sztárjának családja! Indulhat a per

Beperelni készül hitelezõ bankját Heincz Gábor Biga és Király Tamás, a popénekes Király testvérek apja. Véleményük szerint a szerzõdésükben sehol nem szerepel, hogy az árfolyamveszteségbõl eredõ plusz költséget nekik kellene megfizetniük. Sõt állításuk szerint a bankok semmivel sem tudják bizonyítani, hogy valóban van köze a frankhoz hitelüknek. "A havi törlesztõim az évek alatt a duplájára emelkedtek az árfolyamváltozás miatt, ám arról egy szó sincs a szerzõdésemben, hogy ez engem terhelne. A bank egyébként hogyan tudja bebizonyítani, hogy õk ennyi értékben vettek svájci frankot. Akkor mitõl svájci frankos hitel az enyém?" - teszi fel a kérdést Biga. A Pénzcentrum.hu válaszol a kérdésre.

Eddig még kevés pert nyertek devizahitelesek bankjaik ellen. Siker legtöbbször az elszámolási árfolyamot és a díjakat érintõ kérdésekben volt. Az együk legutóbbi cikkünkben is egy hasonló perrõl számoltunk be, amikor egy OTP ügyfél nyert pert az elszámolási árfolyamok kérdésében.

Királyék állítását, miszerint a bankok devizaügylet nélkül nyújtottak volna devizahitelnek feltüntetett hiteleket, nehéz védeni. A forint és a devizahitelek kamatai közötti különbségbõl is jól látszik, hogy veszteséges lenne forint alapon a devizahiteleket jellemzõ kamatszinten kölcsönadni.

Másik gyakori érv a bankok ellen az egyoldalú szerzõdésmódosítás és a kamatváltoztatások. Léhmann György képviseletében is többen készültek pert indítani hitelintézetek ellen.
A Léhmann-féle perirat a Polgári Törvénykönyvre hivatkozva a kamatszámítást helytelennek nevezi, mert szerinte az nem felelt meg a szerzõdésekben foglalt feltételeknek a devizahitelek esetében. Ezt az állítást az ügyvéd arra alapozza, hogy a 2008-as idõszakban csökkenõ frank referencia ráta ellenére nem mérséklõdtek a devizahitel kamatok.

Ezért nõttek meg a kamatok

Az MTV "Ma reggel" címû mûsorában Léhmann György ügyvéd azzal vádolta a bankokat, hogy a devizahitelek kamatát meghatározó mutatót sem a pénzintézetek, sem az õket ellenõrzõ pénzügyi felügyelet nem tették közzé. Bár az ügyvéd nem szavaiból nem derült ki egyértelmûen melyik mutatóra gondol, de ez valószínûleg a frank referencia ráta (CHF-libor) lehet. Ha ez így van, akkor Léhmann György érvelésében két hiba is van. Egyrészt a CHF-libor bárki által hozzáférhetõ nyilvános adat, másrészt nem csak ez a mutató határozta meg a devizahitelek kamatát.

A kamatváltozásnak két alapvetõ oka lehet, a már említett CHF-Libor és az országkockázat . Ezek az eltérések azonnal megjelennek a bankok kamataiban, hiszen azok rövid lejáratú forrásokból fedezik a hosszú távra szóló hitelek finanszírozását.

Amennyiben a bank által igénybe vehetõ hitelek kamatai nõnek, akkor a forrásköltségek drágulásáról beszélhetünk. A svájci frank esetében két módon emelkedhet ez a költségelem. A svájci jegybank kamatdöntése révén nõhet a svájci frankra vonatkozó bankközi kamat (CHF-libor). Ezzel minden ország minden bankja drágábban juthat az alpesi devizához.

A másik lehetõség a magyar országkockázat (más kifejezéssel a CDS felárak) növekedése. Ez nem más, mint nemzetközi minõsítõ intézetek által rendszeresen közzétett mutató, ami az országba irányuló befektetések kockázatát méri. Növekedésével minden hazai gazdasági szereplõ, így a pénzintézetek is magasabb áron jutnak külföldön hitelhez, ezzel svájci frankhoz. Ez a két tényezõ változása szinte azonnal hat a bankok forrásköltségére, hiszen azok jellemzõen rövidtávú hitelekbõl és betétekbõl fedezik hitelezésüket, a kölcsönök nagy része viszont hosszú távú. Ezért is hat a forrásköltség ilyen gyorsan és erõsen a mindenkori hitelkamatokra.

A fenti ábrán a hazai svájci frank alapú hitelek teljes hiteldíja alatt a CHF-libor és a magyar CDS felárak szerepelnek, melyek növekedése csak a 2009 márciusa utáni kamatnövekedésekre nem ad magyarázatot. Látszólag a bankok kismértékû veszteséget szenvednek el a válság alatt, de a válság utáni profitszintek a 2008 elõtti fölé tudtak nõni.

Persze ez a tény sem lehet ésszerû alap egy bírósági eljáráshoz, hiszen a bankok csak a magyar törvények által nekik biztosított mozgásteret használták ki a kamatok felfelé módosításához. (Lásd keretes írásunkat!)

Mennyit nyerhetnének a perrel a devizahitelesek?

Léhmann György alapállítása az, hogy a kamatmódosítások miatt az ügyfelek az indokoltnál magasabb törlesztõrészleteket fizettek. Ezt az összeget fizettetné vissza a bankokkal. De vajon mekkora lehet ez az összeg?

A fenti ábrán jól látszik, hogy az elmúlt idõszakban egy 2005-ben felvett 5 millió forint összegû hitel esetén a törlesztõrészlet 2011 elejére havi 50 ezer forintról közel 77 ezerre nõtt. A 27 ezer forintos növekmény viszont csak kismértékben volt betudható a kamatváltozásnak, 20 ezer forintos növekedésért maga az árfolyamváltozás okolható. Így a per csak a maradék, havonta 7 ezer forintnál alacsonyabb összegrõl szólhat.
Link